Nemrég egyik olvasóm valamelyik nyírfacukros sütireceptnél felvetette, hogy ő bizony aggályosnak tartja a nyírfacukor gyártását. Kommentje a következő volt:
“És nem értem, még mindig nem értem, hogyan lehet egészséges egy olyan termék, amit környezetszennyező módon, veszélyes vegyszereket felhasználva állítanak elő – ha a wikipediának hihetek -, és miért kell ezt bioboltoknak mint reformédesítőt nyomniuk a reformsznoboknak, reformhippiknek meg persze a cukormentes diétára rászorulóknak. Rosszul emlékszem, hogy a Te blogodon olvastam egy kétkedő posztot – vagy hozzászólást – arról, hogy a mosódió vajon tényleg annyira környezetkímélő-e, ha több ezer kilométert utaztatják Magyarországig. Az ökológiai lábnyom növelésének kérdése szerintem az ilyen reform-műkaják esetében is felmerül, mint a xilit.”
Bár azt nem tudom, hogy én magam a reformsznob, avagy a reformhippi kategóriába tartozom-e, a wikipédiát olvasva valóban, nekem is rémisztőnek tűnik a gyártás, ezért megkérdeztem egy vegyészmérnök olvasómat, hogyan vélekedik róla. Íme a válasza – ami a nekem írt magánlevél, tehát nem hivatalos szakértői vélemény. Inkább úgy mondanám, szakértői magánvélemény.
Na most elolvastam én is a wikipediát, és vegyészmérnök szemmel nézve ebben semmi rémisztőt nem találtam. Szerintem a virsligyártás sokkal gusztustalanabb. Készül pálinka törkölyből, egyéb szeszes italok kukoricából, rizsből, persze általában melléktermékekből, és a legtöbb fermentációval. Gyanítom, hogy ma már nem a Ni katalizátoros redukciót használják, mert nagyon magas a környezetvédelmi díj, nem tudják megsemmisíteni a maradékokat és a nikkelkatalizátor sem olcsó. A fermentáció meg természetes folyamat, gyakorlatilag a marhák gyomrát modellezik, ők képesek az ilyen oldhatatlan poliszacharidok emésztésére. Tehát a gyártás, a végtermék nem veszélyes ránk nézve, csak drága. A környezet az más. Annak nem tesz jót. De gyakorlatilag semmilyen élelmiszer ipari méretű előállítása nem kíméli a természetet. “… aminek elhelyezése problémát jelent: például mandulahéjból kiindulva a nyersanyag tömegének kevesebb mint 10%-a alakítható xilózzá, a visszamaradó magas lignintartalmú, viszkózus massza csak tüzelésre használható.” A lignin a fa fő alkotóeleme, azt is eltüzeljük, lesz belőle víz, meg CO2, semmi gond. Részemről a mandulát sajnálom, kár erre elhasználni… Egy csomó mindenből készítenek tüzelőanyagot, nem hiszem, hogy ez okozza az üvegházhatás nagy részét, de persze hozzáad valamicskét. Ráadásul a nyírfát mire használják xilit gyártáson kívül? Tüzelésre. Na jó, az IKEA gyárt még nyírfafurnéros konyhaajtókat is. A kukoricaszárból mi lesz alapesetben? Egyrészt szükség-takarmány, másrészt energia: vagyis eltüzelik. Ugyanott vagyunk, csak előtte kiszednek belőle egy kis xilitet. Ettől még maga a termék nem veszélyes! Aki hajlamos a cukorbetegségre, kórosan elhízott, gond van az inzulinrezisztenciájával, az természetesen egye megelőzésként. Csak javasolni tudom. Annak is, akinek nagyon romlékonyak a fogai (a lányom csak xilites rágót kapna, ha tudna rágózni és nem nyelné le két perc után…). Jobbat tesz magával, mintha gyógyszereket szedne (amiket szintetikus úton állítanak elő, jó drágán, abszolút környezetszennyező módon). Aki meg egészséges vagy csak kövér, mert baromi sok sütit és csokit eszik, az egyszerűen csökkentse a cukor bevitelt, de felesleges xilitre beruháznia. Vegyészmérnökként (férjem is az) soha nem veszünk se nyírfacukrot, se barnacukrot (mert az aztán SEMMIVEL nem egészségesebb, mint a sima), teljes kiőrlésű temékeket csak ritkán (a toxinoktól jobban félek, mint a fehér liszttől) és úgy általában mindent megeszünk. Tényleg: vajat és margarint is, szalonnát és zsírt is. Meg bevallom, rengeteg csokit… Ha igyekszünk figyelni az ökológiai lábnyomunkra, akkor azért elég sok mindenről le kellene mondanunk, a déli gyümölcsöktől kezdve a hámozott paradicsom konzervig, ruhát, műanyag-terméket szinte nem is gyártanak itthon, mert drágább, pedig valaha ezekben is jók voltunk. Ezt ma, itt Magyarországon nehéz kikerülni, elég szkeptikus vagyok annak ellenére, hogy igyekszem én is hazait enni-venni, inkább otthon főzni, félkésztermékeket mellőzni, de sajnos nem megy. Mindig azt hozzuk fel mentségként, hogy lehet, hogy az ősember csak paleolit módon táplálkozott, a helyi gazellákat ejtette el és nem a szomszéd kontinensről származott a mammutbőr mellénye, de maximum 20 évig élt. Mi ezt többszörösen túlteljesítettük annak ellenére, hogy eszünk emulgeátorokat, tartósítószereket, kapunk UV sugárzást és kipufogógázt rendesen.
Ahogy a gimiben tanultuk: “nihil nimis” – vagyis semmit se túlozzunk el. Ezt alkalmazva a táplálkozásra, ha nem eszünk valamiből túl sokat, sokszor, egyhangúan, akkor már jók vagyunk.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Kár, hogy a “maximum 20 évig élt” nem igaz 🙁
a 30-40 év mennyivel hangzik jobban?én is a mindenből, de keveset híve vagyok (ahogy a nádcukron is mindig felhúzom magam: attól, hogy valamiben van pár nyomelem meg vitamin, ami a répacukorban nincs, még nem egészségesebb). nagyszüleimtől nyúltam le annak idején egy kalóriakalauz c. könyvet, a borítóján az idézet (kb.): aki több kalóriát visz be a szervezetébe, mint amennyit felhasznál, hízik, aki ugyanannyit, őrzi az alakját, aki kevesebbet, fogy – a tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek nehehez tudják elfogadni ezt az egyszerű tényt.a másik, ami – az én inkább mozgáshiányos, mint nem életemben fontos: ledolgozni nehezebb, egyszerűbb nem megenni.ezzel az aranyköpéssel búcsúzom mára 🙂
Kedves Móni!Gondolom illendő reagálnom erre a posztodra, ha már ígéretedhez híven utánajártál a xilit-kérdésnek és ráadásnak még a kommentemet is kiemelted. Bár azt hittem, nagyobb hálóval merítesz. Azt előre bocsátanám, hogy a kommentemben kategorizált xilit-fogyasztók három csoportját neveztem meg, a harmadik pedig a rászorulók csoportja. Azt én sem tudom, hogy ebből a háromból melyikbe tartozol… vagy tartozol-e bármelyikbe egyáltalán.Ami a vegyészmérnök olvasód véleményét illeti, engem bizony nem nyugtatott és nem is győzött meg. Nem azért, mert szeretek az élő fába is belekötni, hanem mert egyes állításai a valóság szépítésével határosak – szerintem. A probléma ott kezdődik, hogy a megkérdezett szakértőd – csak mert Te magad is szakértői magánvéleménynek nyilvánítottad a levelet – vegyészmérnök. Vegyészmérnöktől kérdezni, hogy veszélyes-e egy élelmiszer ipari/vegyipari eszközökkel történő előállítása kb. olyan, mint élelmiszermérnököt kérdezni arról, hogy nem káros-e a sok hozzáadott nyesedék, hulladék a párizsiban. Vagy Limarát kérdezni arról, hogy jobb-e a házi sütésű kenyér a boltinál ! Én magam a vegyipari technikumban döntöttem el, hogy vegyészmérnök az életben nem akarok lenni, így lettem kertészmérnök. Nem véletlenül…Vegyészmérnök olvasód szerint az előállítás nem aggályos – mivel ugye a kiindulási anyag és a melléktermék is csak tüzelő lenne, a környezetre az ő megítélése szerint sem túl előnyös, na de hát milyen ipari gyártás előnyös egyáltalán? Így igaz, de éppen ezért kellene arra törekedni, hogy minél kevesebb ilyen környezetterhelő ipari folyamatot tegyünk a legnagyobb természetességgel a mindennapjaink részévé. (Mellékesen, a kukoricaszárból takarmány és tüzelő mellett lehet még növényi trágya és papír is, a mandulának pedig csak a héját használják fel, azt nem kell sajnálni.) Nyilván nem kell ehhez barlangba vonulni és erdei bogyókból élni, de a ’lássuk, Uramisten, mire megyünk együtt’ elv mentén élni sem előremutató. (Tudod, a paraszt mondta kezében a kocsirúddal, amikor a jég elverte a vetését.) Erről mindig eszembe jut egy kedves, idősebb ismerősöm, akit sokszor kértem, hogy velem egy légtérben ne dohányozzon, ő meg jött azzal, hogy az utcán közlekedve több mérget szívok be egy perc alatt, mint az ő cigifüstjéből egy óra alatt. Ez igaz is, na de ha már nem muszáj, miért mérgezném magam még pluszban dohányfüsttel is a szmog mellett?Azt nem értem, hogy miért kellene gyógyszereket szedni romlásra hajlamos fogak esetén? Egyébként a fahéj és a szegfűszeg is gátolja a fogszuvasodást – van is fahéjas xilites rágógumi (kettő az egyben, nem remek?). Ezzel egyetértek, hiszen a rászorultság felülír egy csomó egyéb aggályt:” Aki hajlamos a cukorbetegségre, kórosan elhízott, gond van az inzulinrezisztenciájával, az természetesen egye megelőzésként. Csak javasolni tudom.” Na de csak azért fogyasztani, mert úgymond egészséges, divatos és nem lesz tőle még nagyobb a körméretem, nem túl környezetbarát hozzáállás. Hozzátenném, hogy cukorbetegeknek nagyon jó még a csicsóka is, inulintartalma miatt. És még különösebb feldolgozást sem igényel fogyasztás előtt.És hogy jönnek ide az ősemberek? Mentségként felhozni, hogy az ősember ugyan teljesen környezetbarát módon élt, de élete a miénkhez képest negyed-ötöd olyan hosszú volt, csúsztatás. Nem szeretnék ezzel hosszan foglalkozni, de nézzük meg a fejlett világ életkörülményeit –szándékosan nem a legmélyebb afrikai nyomorban tengődő országokat írom – az ősi életkörülményekhez, vagy akár százötven-kétszáz évvel ezelőtti paraszti élethez viszonyítva…BarbiU.i.: Remélem, finom voltam.
Engem egy fokkal jobban izgat az, hogy milyen hatással van az emberi szervezetre, bár szerintem a cukor az cukor, és mindegy, hogy milyen formában esszük, nem jó. Amúgy a pubmeden van több tanulmány a xylitol-ról, akit mélyebben érdekel a téma. Anno a teljes kiőrlésű gabonát is egészségesnek kiáltották ki, aztán kiderült, hogy abban van a legtöbb méreg…. szóval mindent fenntartással kell sajnos kezelni 🙂
Kedves Barbi! Ha már szóba kerültek az élelmiszermérnökök, akkor szeretném (személyes érintettség okán) megtudakolni, hogy ugyan, miért hazudna az élelmiszermérnök arról, hogy káros-e a párizsi vagy az adalékanyagok?Nem akarom elvinni a vitát a xylitről (amit magam sem veszek), de az élelmiszermérnökök alapesetben az érvényben levő jogszabályok és kutatóintézetek által meghatározott ajánlások szerint dolgoznak. A húsnyesedék pedig nem hulladék, hanem olyan maradék húr, amelyet kereskedelmi forgalomban nem vagy csak nagyon alacsony áron lehetne eladni. Nem azért, mert rossz a minősége, hanem azért, mert az átlag fogyasztó nem igazán tudná elkészíteni tetszetős ételnek a szabálytalan formái miatt. Persze, rajta lehetne hagyni a csonton, de megvenné valaki a húsos csontot húsárban? Az élelmiszeripar pedig – mint minden más ipar – profitot szeretne termelni, így tetszetős küllemű felvágottat készít belőle. Tesz bele tartósítószert, emulgeátort is, de az össztermékhez képest, ezek tömege nem jelentős, és ha nem tennénk bele, a párizsi levet eresztene vagy megbarnulna, és megint csak nem venné meg senki, mert a modern társadalom fogyasztói már talán nem is tudják, hogy a házi májkrém vagy hideg sült régen is megbarnult, nem volt szép rózsaszín. Ettől még nem állítom, hogy nincs olyan élelmiszermérnök, akinek a keze alatt ne fordulhatna elő, hogy a főzés folyamatáért felelős szakmunkás beleejt valamit a párizsibe, de azt bizton állíthatom, hogy nálam (és a sokat szidott nagy multinacionális márkák élelmiszerelőállító üzemeiben) még hasonló se fordulhatna elő.Kérlek, ne utalj olyanokra, hogy az élelmiszermérnökök nem mondanák el az igazat, mert az élelmiszermérnökök se írják, hogy persze, mert a kertészmérnökök összespriccelik minden szarral a növényeket. Pedig éppen írhatnánk arról is, amikor a gyárba olyan terméket szállít be a gazda (nem feltétlenül kertészmérnök), amit a szükséges várakozási időn belül szedett le, vagy amikor hozza a gazda a tejet, amiben gennykeltő baktériumok vannak, mert belekeverte a tőgygyulladásos tehén tejét is és még fel van háborodva, ha az előírás szerint kiöntik a csatornába a tejgyárban… Ujjal mutogatni könnyű a másikra, hogy szemetet állít elő, meg ősemberkedni.Bocs, de én a vegyészmérnök kollégával értek egyet, “úgy táplálkozni, mint az ősember” ellentmond a fejlődésnek és szerintem az evolúciónak is, éljen a tudomány! Az a tudományos eredmény, amely több forrásból is meg lett erősítve, nem pedig összeesküvés elméletekben hívők terjesztik gerillamarketinggel pl. blogok megjegyzéseiben.
A bibliai korban 800 évig éltek az emberek. Többnyire zöldséget és gyümölcsöt ettek. Nem értek egyet azzal, hogy együnk mindent, úgysem tudjuk kikerülni. És lehetséges-e, hogy egy bio teljes kiőrlésű liszt mérgezett legyen???? Vagy, amit itthon őrlök meg, ha én termeltem a búzát? Erre kéne ösztönözni az embereket, hogy termesszék meg a paradicsomot, és ne konzervet vegyenek. Ezek után nem fogadnék el se jó se rossz tanácsot az illetőtől.
Kedves Altair! Úgy érzem, az indulat íratta Veled ezt a hozzászólást (Én magam nagyon gyakran esek ebbe a hibába, hát megértem ezt is, ha így van.)Egy szóval sem írtam olyat, hogy hazudna egy élelmiszermérnök, a sajátságos nézőpontra utaltam. Azaz, ha benne vagy egy iparágba, amit ráadásul szeretsz, természetesnek veszel olyan dolgokat is, amelyek esetleg másokat már zavarhatnak. Még állattenyésztés kurzuson mutatták be nekünk a vágóhidaknak azt a gyakorlatát, hogy nagynyomású vízzel ‘összesöprik’ a lehullott húsdarabkákat, porcokat, bőrdarabkákat stb., hogy azokat összesajtolva fel lehessen használni tömlős húskészítményekhez. Lehet, hogy nem káros, de a tápértékén, az emészthetőségén már lehetne vitatkozni. Hogy a magam portáján is söpörjek, voltam gyakorlaton nagy gyógynövényfeldolgozó cégnél, ott fel kellett söpörnünk a földre hullott szárítmányt, amely ugye rendesen össze volt törve és a padló sem az a haj de tiszta volt, és ment a filterező géphez…azóta nem veszek filteres gyógyteát. Nem mondom, hogy mindenki így csinálja, de előfordul. Az ajánlásokról, határértékekről meg annyit – és ezzel Neked biztosan nem mondok újat – hogy azokat időnként felülbírálják és vagy emelik, vagy csökkentik, ahogyan az ipar érdekei vagy az egészségügy nyomása diktálja. Amit a kertészekről (mérnökökről)írsz, nem mondom, hogy nem fordulhat elő. Emberek vagyunk, ugyebár, az élelmiszermérnök is az, meg a kertészmérnök is. Ha ronda, borostás pasi lennék 200-as IQ-val és Cuddy lenne a főnököm, azt mondanám, hogy mindenki hazudik…de minthogy én még nem értem el a cinizmusnak erre a fokára, azt mondom, mindenhol vannak hazug emberek is. És ezt most nagyon kérlek, se magadra, se Maimonira ne vedd, nincs kedvem egy következő kommentben emiatt verni a klavit.Namármost, ami az ősembekedést illeti, azt hiszem visszafogott és normális kommentet küldtem, ennél jobban igazán nem fogom magam visszafogni, még ha egyeseknek a lábujjára lépek is olykor. Nézzük ezt a megjegyzésedet:”Bocs, de én a vegyészmérnök kollégával értek egyet, “úgy táplálkozni, mint az ősember” ellentmond a fejlődésnek és szerintem az evolúciónak is, éljen a tudomány! “Már ne is haragudj, hol írtam ennek az ellenkezőjét? Csak azt mondtam és mondom most is, hogy a 10ezer évvel ezelőtt élt ősember várható életkorát a mai emberével – itt, a fejlett világban, még egyszer hangsúlyozva – nem érdemes csak a táplálkozást figyelembe véve összehasonlítani, mert ezer más tényező játszik abban közre, hogy ma a várható élettartam Magyarországon több mint háromszorosa mondjuk a paleolit ősemberének. És igen, éljen a tudomány, nem mondtam sehol, hogy süllyedjünk vissza a kőkorba. Összeesküvés elméletekben hívők gerillamarketingje? Szeretném hinni, hogy ezt nem rám értetted, hanem általánosan, hiszen ha tényleg végigolvastad a kommentemet, nem gyanúsítanál ilyesmivel…Barbi
@Enik�Szia! Ha rákeresel a guglin a lisztbotrányokra, kiderül hogy nem általában a teljes kiőrlésű lisztekkel volt a gond, hanem egy bizonyos gyártó talált gombatoxint a lisztben és ő maga, nem várva hatósági parancsra, ki is vonta azt a forgalomból. Én azt gondolom, ez a teljeskiőrlésű liszt mérgezett dolog egy városi legenda, ahol már rég nem érdekel senkit az igazság, úgy beépült a köztudatba. Ahogy az olyan marhaságok is, hogy a biogazda éjjel permetez – tehát az is mérgez, csak nem akarja, hogy észrevegyék. Hát persze, hogy éjjel – vagy este, hajnalban – permetez, mert a biogazdálkodásban felhasználható gombaölők nagy része rezet tartalmaz, ami 20 fok felett perzsel…Barbi
@Gergely EszterSzia! Ne vedd szó szerint azt hogy mérgezett a teljes kiőrlésű liszt, csak arról van szó, hogy pld. a fuzárium gomba toxinjai a pelyván megmaradnak és megőrölve a lisztbe kerülnek. Ha fehér lisztet készítenek, ez nem lehetséges, mert a pelyvával együtt a gombatoxint is eltávolítják. A biogazdálkodók nem használhatnak olyan brutál szereket a gabona megóvására, mint a konvencionálisan gazdálkodók, ezért ellenálló fajták termesztéséhez és a növények ellenállóképességének javításához nyúlnak. Ehhez például a vetésforgó alkalmazása is hozzátartozik, hiszen a fuzáriumnak át kell telelnie és fertőznie kell a következő vegetációban is, de ha ott búza helyett mondjuk takarmányborsó van, akkor nem tud mit megfertőzni. Ezzel együtt az egyetlen valódi védelem a nagyon szigorú hatósági ellenőrzés és a fertőzött tételek megsemmisítése.Ezt a 800 évet ugye nem szószerint kell venni? Ha jól tudom, genetikailag sem vagyunk ennyire hitelesítve a legideálisabb életkörülmények mellett sem.Barbi
Barbi, köszönöm a pontosítást. Szerintem így elég félreérthető a vegyészmérnök véleménye, és ahelyett, hogy a helyes és egészséges táplálkozásra buzdítana, mert ugye vannak bio élelmiszerek, azt sugallja, hogy minden mindegy, pedig nem :)A 800 évet értheted szó szerint. Az özönvíz előtt sokkal páradúsabb és oxigéndúsabb volt a levegő, ezért is élhettek annyi ideig. Kent Hovindnak vannak nagyon jó és frappáns videói erről.
@Gergely EszterNem akarlak elszomorítani, de inkább evolucionista lennék, mint nem…de semmi bajom nincs azzal, ha valaki a Teremtésben hisz és nem az evolúcióban. Sőt, van aki ezt a kettőt még össze is tudja egyeztetni.Barbi
Móni, nekem egy vicc jut eszembe, amikor kiderül, hogy valami egészségesebb, mint amit eddig ettünk.Íme:Nagypapa és nagymama haláluk után üldögélnek egy csillagon, lógázzák a lábukat, és arról beszélgetnek, milyen gyönyörű is a mennyország. Egyszer csak nagypapa dühösen felpofozza nagymamát. Hát nagymama nem érti, mi lelete az ő békés férjét, aki az élet nagy viharaiban szerette, óvta, féltette őt. Meg is kérdezi:- ezt meg miért kaptam?-Ha nem eteted velem azt a sok biocuccot, már régesrég itt lehetnénk!-hangzott a válasz.Így aztán ki-ki döntse el, eszik-e biocuccot, nyárfacukrot, margarint, és társait, vagy nem. :))))
Úgy látom, az idézett magánvélemény vitaindítónak mindenképpen jó volt… :)Barbi, köszönöm, abszolút visszafogott voltál, és most én is reagálnék néhány dologra.1. Elnézést, pontatlan voltam: vegyészmérnök olvasóm sok éve az élelmiszeriparban dolgozik, tehát végül is illetékes – jó, lehet, hogy találhattam volna még illetékesebbet, de2. nem kerestem, mert ennél jobban sem kedvem, sem időm nem volt utánajárni a kérdésnek. Akár tudományos kutatást is végezhettem volna a témában, de engem olyan mélységig ez a kérdés nem érdekel.3. Az ősemberes gondolattal konkrétan nem azonosulok én sem, magam a bibliai világnézet talaján állok, és valóban, az Ószövetség leírása szerint 800-900 évig is éltek emberek az özönvíz előtt, de nem a táplálkozás miatt csökkent le a élethossz, hanem Isten mondta a bűn miatt, hogy “ne maradjon az én szellemem örökké az emberben, legyen életének ideje százhúsz esztendő.”Tudósok szerint potenciálisan tényleg ennyi van az emberben, és hogy miért nem él ennyit – na igen, erről már bizonyára nagyban tehetnek a környezeti hatások, az élelmiszer, az életmód.Virág vicce meg jó:))
Hát csak két dologra hívnám fel a figyelmet:1. xilit és xilit gyártás közt is van különbség, most melyikről is beszélünk?http://www.biobolt.e-tar.hu/home/hirek/1-latest-news/79-xukor-miert-jobb-a-nyirfacukor-fabol2. Azért a wikipédiát is fenntartással kell kezelni. Pl magyarországon tutira nem kapható mandulahéjból gyártott xilit…
@N�vtelenÍgérem, utoljára szólok hozzá xilit ügyben,mert kiveséztük a témát annyira, hogy mindenki el tudja dönteni, veszi-eszi vagy éppen nem. Nem is a xilit miatt, hanem az ajánlott link miatt kellemetlenkedek már megint. Névtelen belinkelt egy webshop oldalán látható cikket. Végigolvastam, sehol nem lehet az idézett független elemző cég által készített életciklustanulmányra kattintani, márpedig enélkül ez olyan, mint ha én állítanám a blogomban, hogy brit tudósok megerősítették, hogy a körömvirág fogyasztásával 200 évig élhetünk. Miért is állítaná a webshop, hogy nem az ő terméke a legjobb, kérdem én? Nem csak a wikipediát kell fenntartásokkal kezelni, hanem minden reklámot – mert az volt! – hiszen a cél az eladás, a profit. Nincs ebben semmi különös, csak ne feledkezzünk el róla. És miért is ne lehetne Magyarországon mandulahéjból előállított xilitet kapni? Tudtommal itt egyáltalán nem állítanak elő xilitet, az import cuccban meg lehet bármi. A mandulahéj is van olyan jó hemicellulóz-forrás, mint más.Ezzel búcsúzom is, a kommentezésbe ölt energiáimat inkább a saját blogom reszelgetésére fordítom pár napig :)…Barbi
tudom, hogy nem lesz belőle sértődés: a kommentek jobbak (hasznosabbak), mint a poszt 🙂 persze a bejegyzés váltotta ki őket.
Hát igen, van ilyen…:) Ahogy írtam is, legalább vitaindítónak jó volt.
Nem az ilyen egyedi esetekre gondoltam “méreg” alatt :-)Arra, hogy maga a gabona (búza, rozs, stb., de leginkább a teljes kiőrlésű!) tele van gliadinnal, fitátokkal és lektinekkel. A fitátok ráadásul megkötik a kálciumot, vasat, úgyhogy hiába iszunk tejet, eszünk sajtot, nem ér semmit(már én is látom az összefüggést miért lehet csontritkulás minden idősebb női családtagomnál). Amúgy a három legfőbb káros összetevőről bárki olvashat, talál infót a neten.
Bocs, Eniko voltam csak a gyerek volt beloggolva és nem vettem észre, hogy nem az enyémről megy 🙂
Egyetértek. És a mosódió szerintem szállítással együtt is környezetkímélőbb, mint a vegyszerek. Most már legalább fél éve, hogy vettem egy kilós zsákocskával, azóta nem használok mosószert, tehát félévi mosószeradagomat nem állították elő és nem szállították a kedvemért (már ha ezt így lehetne számontartani…) míg mondjuk egy raklap mosódió, egyszeri repülőgépes szállítással egy országnak elég egy évre.A kommenteket utólag olvastam, az eredeti poszthoz szóltam hozzá 🙂
Vegigolvava a kommenteket: 1000 eve eltunk 20-30-avagy tobb evet.Most atlagosan 70-80 evet, annak ellenere, hogy rakas toxikus elemet beviszunk a szervezetunkben…De le is dolgozzuk, mert allandoan stresszelunk, ha nem is a gyerekek miatt, akkor munka miatt, ha az sem akkor azon stesszelunk, hogy mit eszunk, mit oltozunk…Nem is a multi, nem az etelgyarto a hibas. Mibennunk van a gond.Azt amugy elgondoltoltatok?Az az egeszseges ami jol esik nekem?Judit
Nem szantam sertonek, sajnalom, h Barbi annak vette, csak az elelmiszermernokos reszt szerettem volna tisztazni.Es mint dietetikus es elelmiszermernok is ugy gondolom, h igen! az az egeszseges, ami jolesik. 🙂 A belgyogyaszat tanarom, Lezsak tanar ur is azt mondta mindig: vegyunk peldat egy 4 ev alatti gyerekrol: aranyosan a sajat sulyunkkal, annyit kene mozognunk is, ennunk is, mint ok.
Virág viccéhez: semmi gond, ha meghalunk és a mennyországba kerülünk, de sajnos ennél rosszabb is van, amikor az étkezésünk életvitelünk miatt betegeskedünk, nem tudjuk ellátni a családunkat, gyermekeinket, és hosszú évtizedekig kínlódunk gyógyszereken, amit felválthatnánk egészséges életmóddal, csak ezt sokszor nem mondják nekünk….
@NévtelenKedves Barbi! Azért nem gyártjk mandulahéjból, mert nem éri meg 🙂 És hogy ne hiányold az eredeti tanulmányt:http://www.danisco.com/fileadmin/user_upload/danisco/documents/products/xivia-white-paper.pdf