Bár tudom, nagyon sok diétás sütirecept fellelhető a neten, nekem is van nagyon kedves bloggerkolleginám, aki ezen a területen kimondottan erős (Ritára gondolok), mégis, úgy látom, végig kell járnom a saját utamat, és szép lassan valóban elérek oda, hogy kiiktatom étrendünkből a fehér liszteket és a finomított cukrot – legalábbis nagyjából. Noha agyban már régóta tudom, hogy ezek egészségtelenek, mégis, mivel olyan eszméletlen drága a helyettesítésük, sokszor “megfeledkeztem” róla. Mert rendben van, hogy a nyírfacukor jó, de ha egyszer közel 3000 forint kilója??? Hogy a túróba tudja azt megfizetni egy átlag mai magyar család?
Nehezen.
A megoldás az, hogy ki kell zárni a gondolkodásunkból a fehér cukrot. Mintha nem is lenne. Nagyon sok baj és betegség okozója, az elmúlt napokban kicsit jobban utánakutattam, és megdöbbentett, hogy a neten mennyi adat található, amelyeknek ha csak a fele igaz, már nem is értem, miért nem kötelező ráírni a cukroszacskóra ugyanúgy, mint a cigisdobozra, hogy SÚLYOSAN KÁROSÍTJA AZ EGÉSZSÉGET!
És most légyszi, senki ne jöjjön azzal a demagóg szöveggel, hogy valamiben meg kell halni. Persze, meg. De én úgy szeretnék, ahogy anyai nagypapám: miután kapált a szőlőben, este lefeküdt, aztán, úgy álmában, örökre elaludt.
Így kell meghalni (ne a kapálásra fókuszáljatok).
Nem kemoterápiák sorozata után, meggyötörten, emberi méltóságtól megfosztva. Jó, persze, tudom, nem a cukor a felelős mindenért, de higgyétek el, ha csak a fehér lisztet és a finomított cukrot kiiktatnánk úgy nagy általánosságban az étrendünkből, már sokkal egészségesebb társadalomban élnénk. Mi magyarok különösen sok szénhidrátot fogyasztunk, nemzeti ételeink kihagyhatatlan részei, éppen ezért nem mindegy, milyenek.
Ez egy olyan süti, amit jó szívvel ajánlok kipróbálásra. Különlegessége, hogy a teljes őrlésű liszt közel 20 százalékát pattogatott amaránttal váltottam ki.
Az amarántnak egyébként csodás magyar neve van: disznóparéj. Bizonyára nem véletlenül maradnak inkább a latin elnevezésnél, az olyan előkelően hangzik, mint valami drágakő. Állítólag már 5-6 ezer évvel ezelőtt kenyérgabonaként termesztették, de aztán hosszú időre az ismeretlenség homályába süllyedt – Dél- és Közép-Amerikát kivéve. Az Egyesült Államokban a ’70-es évektől kezdték újra felfedezni, még egy, a termesztést koordináló amaránt centrumot is létrehoztak. Kiderült ugyanis, hogy hihetetlenül gazdag beltartalmi értékekkel bíró gabonáról van szó: kiválóan hasznosuló, rendkívül magas fehérjetartalma van. 100 g amarántban 230 mg kalcium, 270 mg magnézium és 10 mg vas található, ami elképesztően jó.
A pattogatott amarántnak enyhe pörkölt íze van, kicsit emlékeztet a pattogatott kukoricára, és fogyasztható csak úgy, joghurtba, müzlibe keverve, de akár krémleves is készíthető belőle.
Nekem ez az első sütési kísérletem az amaránttal, engem meg is győzött.
Szeretném megjegyezni, nem vetek követ arra, aki azt mondja, márpedig ő cukorral készíti akkor is, mert ennyi belefér. Ebben az esetben a xilit mennyiségére számoljon rá kb. még 40%-ot, úgy jó lesz.
Hozzávalók (az alapanyagokat úgy számoltam ki, hogy pontosan elég a tészta a 25 cm átmérőjű piteformába):
15 dkg teljes őrlésű tönkölyliszt
3 dkg pattogatott amaránt
1 ek xilit
fél kk só
8 dkg vaj
1 tojás
40 dkg gyümölcs vegyesen (pl. szeder, sárga- és őszibarack)
1 nagy pohár (430 g) görög joghurt
2 tojás
4 dkg étkezési keményítő
8 dkg xilit
A lisztet, az amarántot, a sót és a xilitet összekeverem egy tálban. Beledobom a kockákra vágott vajat, és összemorzsolom a száraz anyagokkal (de nem elolvasztom). Hozzáadom a tojást,és összegyúrom a tésztát, majd fél órára hűtőbe teszem.
Az idő elteltével előveszem a tésztát (egyúttal előmelegítem a sütőt légkeverésen 180 fokra, alsó-felső sütéssel 190-re). Kinyújtom (kicsit jobban törik, mint a sima lisztes tészta, de a formában ezt ki tudjuk igazítani), és szépen elhelyezem a formában. Belerakom a megmosott, megtisztított gyümölcsdarabokat, majd gyorsan összekeverem a joghurtot a tojásokkal, a keményítővel és a xilittel, és a gyümölcsökre öntöm. Mehet a sütőbe kb. 30 percre. Ha lejár az idő, kapcsoljuk le a sütőt, majd 5 perc múlva vegyük ki a sütit, és mielőtt felvágnánk, várjuk meg, hogy kihűljön (ez a dolog legnehezebb része).
Hát ez volt az a süti, amiből Bálint “véletlenül” négy szeletet megevett.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Nagyon guszta a süti, ki fogom próbálni. Én találtam egy boltot, ahol 1600 Ft-ért van 1 kg xilit. http://mestercsalad.hu/page61.php ezen a linken elérhető a boltlista (azt nem tudom, hogy a parterek is forgalmazzák-e ezt a terméküket).
Hol lehet ilyen amarántot beszerezni? Nagyon guszta a süti. A teljes őrlésű lisztnek mi számít jó árnak? A.
Pattogatott amarántot én a Herbáriában vettem, gondolom, kapható egyéb bioboltokban is. A teljes őrlésű lisztek közül nekem szakember (pékség tulajdonos) a bajor Scapfen Mühle lisztjeit ajánlotta, mert garantáltan megbízható – a teljes őrlésű liszt ugyanis komoly veszélyeket rejthet magában, ha gondatlanul kezelik.A fenti liszteket a Müller drogériák forgalmazzák, egyébként (és ez most itt nem reklám:)). Én a tönkölyt használom, annak az ára 600 Ft körül van. De máshol sem lehet sokkal olcsóbban megkapni.
Mindennel egyetértve én még hozzátenném, hogy mindemellett sok-sok folyadékot kell(ene) innunk. VIZET! Esetleg gyógyteákat. Sok betegségtől megkímélnénk magunkat:)
És minen jó a xillit? Vagyis miért jobb? Nem kekeckedésből, hanem tényleg nem tudom.Szerintem egyébként az édes cuccokat kell kihagyni, és akkor nem gond, mivel édesítsünk. Nem kell naponta, kétnaponta süti. Bort iszom és vizet prédikálok persze, de tudom, mikor pár hétig nem eszem édeset se semmilyen nassolnivalót, akkor egészen megváltozik az ízlelésem, és már egy banán is a túlédes kategoriájába esik, pedig alapból táblástul eszem a csokit.
NHné, a xilitről (bocsánat, először rosszul írtam, 1 l-lel helyes) fogok írni hamarosan – meg a cukorról is.
És az anyai nagyapád valaha is evett pl. nyírfacukrot? Nem kekeckedés tényleg! Csak nekem a felmenőim között csupa 100 év körüli egyén volt, és soha nem ettek xilitet vagy norbi update kreálmányokat, kizárólag a józan ész és a szükségleteik vezérelték az étkezésben őket. Ezért valahogy bár mindig fellángolok a jól hangzó “ez sokkal egészségesebb” ételek iránt, de aztán mégse győznek meg, mert mindegyik mögött csak a brutális üzletet és nagyon sokszor átverő marketinget látom.
Én dédelgetek egy tő steviát.Időnként eszem egy levélkét belőle.Hihetetlen édes.Ki fogom próbálni a belőle készült cukrot.
Sajnos el kell ismerni, hogy nagyon durva különbség van ezeknek a termékeknek az árában. Még egy jobb módú magyar család is meggondolja, hogy 1kg cukor 370-ért vagy 1kg xilit 2ezerért. Én igyekszem különböző édesítőszerekkel, felesben teljes kiőrlésű liszttel kicsit javítani a helyzeten, de meggyőződésem, hogy nem a cukortól, liszttől (amit nagyapáink is ettek) leszünk rákos betegek, sokkal inkább pl a temérdek “gumi”-tól és kémiai anyagtól az ételeinkben.Én ezekre a fiam ételallergiája miatt figyelek különösen, s néha megdöbbenek, hogy semmi természetes hozzávalóból, csak vegyületek felhasználásával készítenek pl “kézműves süteményt”
A kulcsszó a mértékletesség, és ha ezt betartja az ember, akkor semmi probléma. Igaz ez a cukorra és az egyéb szénhidrátokra is. Hozzáteszem örömmel olvasom, hogy felhívta valaki a figyelmedet a teljes kiörlésű gabonák hátulütőjére is, sajnos a boltokban kaphatók legtöbbjénél sokkal egészségesebb a fehérliszt. (elsősorban a maghéjban található toxikus gombák miatt- nem véletlen, hogy gabonakutatással foglalkozó ismerőseim közül egyik sem hajlandó teljes kiörlésű lisztet megenni, vagy a családjukkal etetni…).A xilit sem csodaszer, azt általában nem lehet olvasni, hogy sokan érzékenyek rá, hasmenésük lesz tőle…(és a kutyáknak tilos, Bogyó ne kapjon ezzel készült sütit!)Tehát mint oly sok mindenben, itt is tényleg az arany középút, a kiegyensúlyozott étrend lehet az igazán nyerő.
igen, névtelennel értek egyet, sokkal többet eszünk, mint szükséges lenne. ettek a nagyszüleink cukrot, de csak ünnepnap. sokszor gondolkodtam már ezen, h mindenből túlfogyasztunk (ennivaló, tárgyak, ruhák), aztán fogyózunk, meg panaszkodunk, h nincs hely a lakásban/szekrényben.
Így van, a nagypapám ugyan nem evett nyírfacukrot, de mindent megtermelt a ház körül, és nem evett marokkói epret, meg olasz paradicsomot, meg antibiotikumos csirkét sem, meg még egy csomó más szemetet sem, amit mi kénytelenek vagyunk. Cukrosat is ritkán.Igen, a mértékletesség aranyszabály, és az is érdekes, hogy az újabb korok receptjei mindig egyre nagyobb cukormennyiséget írnak elő. A nyírfacukorról mindenhol írják, hogy érzékenyeknél hasmenést okozhat, nálunk nem fordult elő ilyen. Ha meg egyszer kapható,és amúgy pozitív élettani hatásai vannak, miért ne használjuk, mint alternatívát? Maximum persze azért ne, mert nem bírjuk megfizetni… de szerintem időnként érdemes áldozni rá.
Sziasztok! Nálink 4000 Ft egy kiló Xilit, épp ma láttam. Ettől függetlenül is tudnátok nekem tanácsot adni arra vonatkozólag, hogy hogyan lehet (viszonylag egészséges táplálékkal) HÍZNI? Ja és a gatyám se menjen rá, mert a xilit elérhetetlen messzeségben van, talán a barna nádcukor meg a méz még nem. A napi ötszöri étkezést már ismerem, épp csak arra elég, hogy rengeteg édességgel megtámogatva viszonylag lassan fogyok. Szoptatok egyébként, tehát a ok megvan, csak az a baj, hogy hízni szeretnék inkább. Előre is köszönöm az ötleteket! Anna
Sziasztok!Nem tudom, utána olvastak-e már a xilitet propagálók, hogyan állítják elő ezt az igen egészséges cukorfélét ipari úton? Egy kicsit böngésztem a neten a téma körül és örülök neki, hogy eszembe sem jutott eddig sem xilitet vásárolni, ezután meg már nem is fogok…Ha le kellene mondanom a répa-vagy nádcukorról, akkor mézet vagy csicsóka-sűrítményt fogok használni, egyébként ez utóbbi inulint tartalmaz, amelynek nagyon kedvező élettani hatásai vannak és még sósavval sem kell reagáltatni hozzá.
Én az amarant után érdeklődnék.Már a magját szórja a szőrös disznóparéj, ami nálunk a kertben ugyebár egy nem kívánatos gyom. Vajon, ha összegyűjtögetném ezeket a magokat és kipattogtatnám, mint a kukoricát, ugyan ahhoz az amaranthoz jutnék, mint a bolti?Köszönöm a választ!
Szia! Hát a szőrös disznóparéjról ezt találtam: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C5%91r%C3%B6s_diszn%C3%B3par%C3%A9jÉn megpróbálnám a magot ezek fényében…