Nem hallottam még a kínai hamis tojásról semmit, sógorom mondta, hogy olvasott róla a neten – hát utánanéztem. Nálunk 2009 és 2011 között cikkeztek róla, illetve televíziókba is ekkor került be hírként.
Először majdnem lefordultam a székről, és arra gondoltam, hogy amikor húsz éve először láttam a Szárnyát vagy combját? című, Louis De Funes nevével fémjelzett filmet, meg sem fordult a fejemben, hogy az a bizonyos Tricatel-féle ételgyár akár valóság is lehet.
Ez már a vég kezdete, feltétlenül – ha így van, ahogy olvasom.
Tudunk a vegyszerekről, a génmanipulációról, a gyógyszerekkel nevelt állatokról, de hogy a tojás már nem is tojás, hanem zselatin, fehérje meg színezék, az azért durva. Pedig a kínaiak – állítólag – ezt is megcsinálták!
Egy hír szerint már 2003-ban találkoztak Kínában emberalkotta tojással, bár akkor senki sem gondolta, hogy iparág fog rá épülni. A tömeges gyártást ugyanis úgymond indokolja a műtojás olcsósága: nagykeráron feleannyiba kerül, mint az igazi, ráadásul 150 dollár körüli összegért egy kurzuson a vállalkozó szellemű polgár el is sajátíthatja a műtojás készítésének metódusát.
Aki nem akar rá ennyi pénzt áldozni, az megtanulhatja a weirasianews.com oldalról:
Az összetétel tehát nagyrészt zselatin (nátrium-alginát), kálcium-klorid, víz, ételfesték, benzoésav, timsó, a héja gipszpor és paraffin. A kapott műtojást a chinahush.com oldal szerint a következő ismérvek alapján tudjuk megkülönböztetni a valóditól:
1. A tojás felütése után a sárgája és a fehérje hamar összekeveredik.
2. A hamis tojás héja – alig észrevehetően – fényesebb az igaziénál.
3. A hamis tojás felülete kissé durvább, de ez sem feltűnő.
4. Ha a hamis tojást rázzuk, lötyögő hangot ad.
5. A valódi tojásnak nyers húsra emlékeztető szaga van, a hamisnak semmilyen.
Na most, egy magyar blogon találtam elmélkedést e tárgykörben, írója volt annyira körültekintő, hogy utánanézett a témának a hoax-slayeren, amely weboldal az e-mailekben terjedő rém- és/vagy álhíreket vizsgálja. Nos, állításuk szerint ez az egész sztori megalapozatlan…
Szerintetek?
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Annyi teljesen különbözö tojást láttam már ugyanabból a tyúkólból kijönni, hogy szerintem normál halandó, ránézésre, egy tojásról sem mondja meg, hogy az látott e valaha tyúkot. A szaguk is függhet sok mindentöl, ( mit evett az állat, hogyan tárolták, mikor szedték össze, hova tojta a tyukocska, … ), így szerintem hoax.
szerintem meg a kínaiak bármire képesek. lásd pár éve a tápszert.
Én is ez utóbbi vélemény felé hajlok…
Akik képesek Hallstatt-ot hamisítani, azok bármi más gaztettre is képesek…
Azért én megnézem a tojáson a pecsétet, nem vagyok rest kibogarászni. Remélem az én tojás árusomnál nem kell aggódni!
Hogy a kínaiak mire képesek, azt nem tudom, ahogy a tojást se legyártani (de amint laborpatkány leszek, kipróbálom). Néhány megjegyzést a cikkhez azért tudok fűzni.Az adagok híján ember legyen a talpán, aki kikísérletezi a pontos mennyiségeket, és elkészíti a cuccot.Glucolacton nem létezik, csak glükonolakton (gluconolacton), a szervezetben glükózzá alakul, és úgy hasznosul. Természetesen megtalálható a mézben és a borban is pl. Savanyúságot szabályozó anyag, így energiaitalba, szénsavas üdítőkbe is teszik élelmiszeradalékként (E575), melynek káros mellékhatása nem ismert.Benzoesav (E210). Tartósítószer, savanyúságokhoz, üdítőitalokhoz, gyümölcslevekhez adják. Nátrium-sója (Na-benzoát) okozhat allergiát.Kalcium-klorid, nagyon sós, savanyúságokban lehet adalékanyag (E509).Cellulóz, mi nem emésztjük.Alum vagyis Kálium-alumínium-szulfát (E522), savanyúságszabályozó ill. csomósodásgátló. Lisztben, sajtban használják.Amino acide = aminosav. Létezik 20 esszenciális aminosav, amire a szervezetünknek szüksége van, de nem tud előállítani, és még egy rakás nem esszenciális, aminek egy részére semmi szükségünk, egy részét meg képes a szervezetünk átalakítani az esszenciálisokból. A fehérjék és a DNS alapelemei…Élelmiszerszínezék? Melyik?Nátrium-alginát (E401) sűrítő, zselésítő anyag. A barna moszatból vonják ki, a vegetáriánusok “zselatinja”. Vízben nem oldódik, mosószóda vagy marónátron lúgos oldatában igen. Ez mindjárt hiányzik a mesterséges tojás leírásából, amúgy vicces: azt írja, kevergessük, amíg kikristályosodik… Eleve kristályos formában kapható, szóval, ha kristályokat akarunk, hagyjuk a fenébe a vizet. :o)Zselatin (E441) zselésítő, sűrítőanyag, amit háziállatok csontjából és kötőszövetéből (értsd: inas, ill. porcos részek) vonnak ki. Aki tudja, hogy készül (és ki nem látta a Júlia és Juli vagy hogy is volt című filmet?), meglepőnek tarthatja, hogy van, aki megeszi vagy gumicukrot vesz a gyerekének. Az elkészítéséhez forró víz kell, ez szintén hiányzik a receptből…De miért kétféle zseléből készül a tojásfehérje? Amit még furcsállok, hogy Kálcium-klorid jelenlétében hártya képződik a “tojássárgán”. Végeredményben kálciumkloriddal nem szoktam sózni, de nátriumkloriddal sózva a kocsonya (kollagén, mint a zselatin) kissé megolvad, és a nagyi is úgy tanította, hogy csak kevés sót tegyünk a kocsonyába, ha sótlan, inkább tányéron sózzuk, mert nem fog megalvadni, ha sós, szóval ez a hártya képződős dolog sántít…A tojáshéját meg paraffinviaszba kevert gipsszel kell készíteni? A gipszet vízzel szokták oldani, aki öntött már otthon gipszet, tudja, hogy felmelegszik, ez is érdekes. De hogy parafinviaszba mártogatva milyen lesz, azt még nem próbáltam. Mindenesetre szerintem másképpen fog törni ez a poros viasz, mint a tojáshéj, ami 95%-ban kalcium-karbonát.
A tárolás során feltehetőleg a sárgájának és fehérjének a különtartása nem lehetséges, az ételfesték biztosan átoldódik a sárgájából az ugyanolyan anyagból készült fehérje részbe. Felütéskor a zselatintojás vagy egyben marad (mint a kocsonya) vagy furán folyik szét, mert nem albuminfehérje, ami a tojásfehérje lenne. A sárgája azonkívül jelentős mennyiségű zsírt tartalmaz, másként terül szét, mint a fehérje. Ez a csak ugyanolyan anyagból készült fehér és sárga rész esetében nem érvényes, a lepottyantott sárgájának – ha volt is membránja a kálcium-kloridtól – fel kell hasadni (amúgy ez az igazi tojással is előfordul, ha elég magasról ejtjük le) és ha folyékony állapotban van, akkor azonnal keveredik az ételfesték. Mivel ez a kamutojásban is megkezdődhet a lötyögés hatására (a kétséges membrán miatt), akár záptojásnak is nézhetjük a cuccot, mert az egész besárgulhat.Sokkal valószínűbb ugyanakkor, hogy mivel előbb a sárgáját formázzák, aztán a fehérjébe helyezve azt is, így a felütött kamutojás egy zselészerű kocsonyaként fordul ki, egyáltalán nem hasonlítva tojásra. A főtt tojás esetében sem lehet kétség, mert az albuminfehérje az igazi tojásban megfehéredik, a zselatin viszont nem fog, legfeljebb újra elfolyósodik vagy a fene tudja, mit fog csinálni, még nem főztem meg kocsonyakockát újra. Fehér nem lesz, az tuti, legfeljebb sárga, mert a közepe ugyanúgy fog viselkedni, mint a fehérje része. Feltehetőleg megolvad , és így az egész egy sárga trutyi lesz az olvadt paraffinviasz réteg alatt, a főzővíz tetején meg zsíros foltok lesznek.Szóval csak felütésig vagy főzésig lehet ez látszólag “tojás”, de az kizárt, hogy bárki is enne belőle. Persze, ha veszünk egy tucat kamutojást darabonként minimum 40 Ft-ért, az is bosszúság lehet. De ez a termék nem fogja túlélni a kínai behajózást eladható állapotban, továbbá mondjuk úgy, hogy a kínai tojásimport egyelőre nem jelentős (kizártnak tartom, hogy egy darab is érkezne így).
Az utolsó érvem pedig, hogy ha ilyen tojás létezne, akkor a nemzetközi élelmiszerbiztonsági riasztásokban szerepelnie kéne.A hivatkozott bejegyzésben ajánlott hoax-slayeren hivatkoznak több azóta megszűnt linkre, amelyre úgy utal, mint olyan forrásokra, amelyek kamunak mondják a hamis tojást.És végül, itt egy állati jó tojásológia: http://users2.ml.mindenkilapja.hu/users/esfi/uploads/04.pdf
Találtam még egy képet, amin egyértelműen zselatintojásnak látszik: http://antalvali.com/hirek/a_kinaiak_mindent_hamisitanak_a_tojast_is, tehát felütéskor egyértelműen kiderül, hogy nem igazi, ha pedig megfőzi az ember? Hát, azt ki kéne próbálni… Ha valakinek van otthon zselatinja, készítse el és egy pohárba téve forró vízfürdőn főzze meg. Ha fehér lesz és felveszi az edény formáját pár percen belül (amíg a tojást amúgy is megpucolnánk), akkor mea culpa.
Úgy szeretem, hogy ilyen alapos vagy:)Köszi!
Mostanáig nem hallottam a kínai tojásról, el is rémültem kicsit, hogy ez lehetséges. Altair bejegyzése viszont kissé lehiggasztott és megnyugtatott. Milyen furcsa, hogy az átlag ember, talán lustaságból, hajlamos elfogadni egy hírt, anélkül, hogy utána járna alaposan és felkutatná a tényeket. De azért a kínaiakról mindent el tudok képzelni, még azt is, hogy tökélyre fejlesztik ezt az áltojás receptet…
Hallottam már, hogy a törökök iparilag állitják elő a tojást, és hozzák be az unióba. Eddig nem hittem!A parafinos gipszről pont ma olvastam. http://www.dolgaim.hu/?l=hu&page=99 A gipszfaragás cimszó alatt. Laci
Mióta anno megkaptam a hamis tojás elkészítésével kapcsolatos körlevelet, egy dolog piszkálja a fantáziám: egy kocsonyás, folós anyagot hogy lehet szilárd héjjal bevonni? 😀 szóval szerintem egyértleműen hoax…