A Pataki Mária által kreált mintaháziasszony, Szabóné* jól szervezett napja már sikert aratott itt a blogon a múlt héten, és akkor megígértem, hogy – amennyiben még nem unjátok nagyon – közkinccsé teszem az egykori sztahanovista női példakép egy hetének menetrendjét is.
Hát akkor most tessék.
Mindenki kerül olyan helyzetbe, hogy ha eleget akar tenni minden kötelezettségének, bizony fő a feje. Aki dolgozik, részt vesz értekezleteken – hiszen érdekli, hogy mi történik a munkahelyén -, esetleg tanul vagy valamilyen társadalmi megbízatást kap s meg akar felelni minden helyzetben, jól kell beosztania idejét, munkáját.
Hiszen a háztartás és a család nem szenvedhet kárt a zsúfolt program mellett sem.
Ismét példaképünket, Szabónét kell jól megfigyelnünk. Legtöbbször “ütemezi” tennivalóit, de megtörtént már, hogy egy hétre zsúfolódott össze minden elfoglaltsága:
Hétfőn szakmai tanfolyam várta,
keddre mosást tervezett,
szerdán az iskolában volt szülői értekezlet,
péntekre szólt a színházbérletük,
vasárnapra kisfia születésnapi uzsonnáját tervezték és ráadásul
csütörtök este váratlan vendégei érkeztek.
Mint már ismerjük, Szabóné kitűnően szervezi munkáját, most is tervet készített. Megbeszélte a gyerekekkel, hogy a héten fokozottan segítenek a takarításban és reggelenként ő maga is 20-30 perccel korábban kelt a szokásosnál, hogy legyen ideje takarítani.
Hétfői vacsora a vasárnapi ebédről maradt hideg sült volt savanyúsággal és teával. Már szombaton úgy vásárolta a húst, hogy maradjon hétfőre is. Tanfolyamon nem szeret azon gondolkodni, hogy mikor jut haza, mikor lesz kész a vacsora. Tanfolyamon tanulni akar.
A keddi mosásra úgy készült, hogy hétfőn este beáztatta a ruhát. Kedden reggel átnyomkodta mosóporos vízben. Beáztatta hétfőn este a babot is, amit kedden vacsorára szánt. Kedden,amint hazaérkezett, feltette a mosófazekat a tűzhelyre, hadd melegedjék a mosáshoz a víz, és főni tette a babot is. Utána leszaladt, hogy a legközelebbi KÖZÉRT-ben mindent megvásároljon. Mire hazaért, még nem volt egészen meleg a víz, ezért elkészítette a bableveshez a rántást, felszeletelte a kolbászt és elkészítette a csipetkének valót.
Mire mindezzel készen lett, megforrósodott a víz, hozzákezdhetett a mosáshoz. Mikor készen lett a mosással és öblítésre került a sor, megpuhult a bab, be lehetett rántani a levest. Befőzte a csipetkét és utána kiöblítette a ruhát, amire addig folyt a hideg víz.
Közben a család megterített. Szabóné levette a tűzhelyről a levest, beletette a kolbászkarikákat és valamennyien asztalhoz ültek.Mivel a ruha még egy öblítést igényelt, a vacsora alatt is folyt rá a víz és csak vacsora után akasztotta fel a ruhaszárítóra.
A nagytányér bablevessel mindenki jóllakott. Csemegének kekszet és almát kapott a család.
Szerdán ismét gyors vacsorát kellett készíteni. Szabóné szülői értekezlet előtt hazajött, megpirította a tarhonyát, felöntötte vízzel és amikor forrt, bedugta a melegítőkosárrá alakított ruháskosárba. Mire hazajöttek, puha lett és még meleg is maradt. Kamrájából kihozott egy lecsókonzervet, elkészítette a tojásos lecsót, amihez még elmenetele előtt kikészítette az asztalra a hagymát és a tojást.
Csütörtökön hazafelé jövet egy kiló húst vásárolt, meg egy szép fej kelkáposztát. Vacsoraterve vagdalt húspogácsa, kelkáposzta főzelékkel, holnapra egybesült hús burgonyával. A húst ma lesüti, holnap színház előtt nem lesz vele dolga. Ekkor állított be váratlanul egy rég nem látott házaspár. Természetesen ottmarasztották vacsorára is őket. A darálthúshoz hozzátett egy karéj áztatott kenyeret és egy fél tojásport, a kelkáposztához még néhány szem hasábos sültkrumplit adott, és mindenki jóllakott. Ezenfelül második fogásként asztalra adta kompótos tányérokban a tojáskrémet (másnap teát reggeliztek kávé helyett). A kedves vendégek igazán meghatódtak a figyelmességtől és Szabónénak sem külön költséget, sem külön fáradságot nem okoztak.
Péntek a színház napja. Szabóné hazajövetele után lefeküdt egy fél órára, hogy estére pihent legyen. Mivel előző nap sültkrumpli volt, ma krumplipürét készít, tehát lepihenés előtt főni tette a hozzávaló krumplit. Elég idejük volt kényelmesen megvacsorázni, csinosan felöltözni és nagyon jól érezték magukat a színházban.
Szombat délután már kellemes gondja volt az uzsonna beszerzése. Kakaót készít és kalácsot, méghozzá különösen finom kalácsot, amit még szombaton megsütött és tésztájából estére farsangi fánk is készült. Még ezen a napon elkészítette a vékony tortalapot a hozzávaló krémmel együtt, az összeállítás másnapra maradt. Elkészült a vasárnapi székelygulyás is, tehát vasárnap délelőtt elmehetett az egész család sétálni. Az uzsonna kitűnően sikerült, minden gyerek jól érezte magát és vidáman kanalazták a finom kakaó tetejéről a vastag fehér fölt, amit tejszínhab helyett tálalt a gondos háziasszony.
Nos, vélemények…?
*Forrás: Pataki Mária: A dolgozó nő háztartása, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1956.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
:)))Kedvencem a “Tanfolyamon tanulni akar.”Mert az sem végezheti félgőzzel:)
Kedden mostam (igaz, én mosógéppel, nem nyomkodtam semmi mosószeres vízben semmit), közben megfőztem az ebédet is. Mára ebédre kelbimbófőzelék lesz. Remélem, nem Szabónésodásom kezdete ez. Viszont azt nem értem, hogyan engedheti meg Szabóné magának azt, hogy péntek délután lepihenjen?! Miután egész héten nem törölgette át a képek hátát, mert egyebekkel foglalkozott a +20 percben reggel.
Szabóról, hősnőnk férjéről nem írnak. Ki is ő, mit dolgozik? A szülői értekezleten fel válthatná a felségét. Megjegyzem ált. suliban, /70-es évek/, a papám, volt az egyedüli férfi.
Nagyon nehéz volt anyáinknak. Komfort nélküli lakásban éltek, több műszakban dolgoztak. Mamám is utálta a tovább képzéseket, brigádmunkát. A családtól, háztartástól vette el az időt. Sok munkahelyen és iskolában volt menza, így otthon elég volt a hideg vacsora. Hivatalokban is pénteken egész nap, szombaton pedig délig dolgoztak. Csak gyárakban volt szabad szombat, az is két hetente. Szombat délután és vasárnap az elmaradt házi munkákat pótolták be. Mi az egész család ritkán mehettünk színházba, vagy kirándulni. Erzsébet
Nekem is a “Tanfolyamon tanulni akar.” volt a kedvencem. Meg az a sok víz, amit ráfolyatott a ruhákra:)Próbaképp valaki végigcsinálhatná a hetet és dokumentálhatná…dolinka
Most már csak az érdekel – pusztán szakmai szempontok alapján – hogy mi a fene az a tojáskrém, amit kelkáposztafőzelék UTÁN kell enni. A tojáskrémről én folyton csak a lengyeles tojásra tudok asszociálni, amit a menzán kentek az uzsikenyérre. Mondjuk finom, de nem az a klasszikus desszertféle kaja. :o) Különben is, miféle barátai vannak ennek a Szabónénak, akik csak úgy minden tervszerűséget mellőzve beesnek egy csütörtök délután? Biztos a naplopó férje cimborái. Embert barátjáról, ugye? :oD
Én is Szabó János részvételét hiányolom… Mert hogy van ám egy olyan fejezet is, hogy “Miért csak az asszony?”, és ebben a munkamegosztás alappiléreit fekteti le P.M. Ehhez képest, bár azt tudjuk, hogy Sz.J. 6.30-ra jár dolgozni, de hogy amúgy otthon mit csinál – arról semmit. Pedig, ha 6.30-ra jár,csak nem végez olyan rettentő későn…
Lehet tanulni Szabónétól, de azért durva amit csinál 🙂 A sok krumplievés nem tetszik, de tudom, akkor ez volt a legelérhetőbb, legtáplálóbb, satöbbi.
A tojáskrém feltűnésén nagyon csodálkoztam én is, mert semmielőzménye nincs. Nem tudni, miből lett…
Én meg azon gondolkodom….hogy nekem kellene egy Szabóné 🙂 És akkor munka után, mikor hazaérek foglalkozhatnék többet a gyerekeimmel, a férjemmel, és a kedvenc varrógépemmel :-)Lehet, hogy a férjem a Szabóné, azért tudok még a varrással is foglalkozni ????
Nyilván, sok mindent a szükség hozott úgy, ahogy. De pont a napjának a bemutatásánál volt,hogy okosan hazafelé vásárol, erre itt meg főzés közben szaladgál le a boltba…
Jaj, és hasábkrumpli a főzelékbe ? Vagy félreértettem valamit ???
Hát igeeeen…én is úgy értettem…lehet, hogy régen így ették.
Szeretnék olyan lenni, mint Szabóné. Mondjuk azt, hogy 5:30kor keljek fel azért, hogy takaríthassak, nehezen tudom magamról elképzelni. Ami még érdekelne hány órakor alszik el esténként? Mert én néhány ilyen nap után bizony már este 9-kor aludnék és semmi, de semmi kedvem nem lenne olvasgatni, vagy színházba járni. Ettöl függetlenül az alapelvekben igaza van a könyvnek: meg kell(ene) tervezni a hetet. 🙂
Huuu, megnézném mit szólna hozzá a kis családom 🙂
Szabóné sem tévedhetetlen! Egyik nap leugrik a közelben lévő KÖZÉRTbe, miközben jól tudjuk, azért visz a retikülben minden nap cuki kis nájlon cekkert, hogy hazafelé bevásároljon, és ne veszítsen ezzel értékes időt! :))Nekem ez a könyv KELL 😀
Érdekes, hogy soha nem foglalkozik a gyerekkel. Ők is, mint Mr. Szabó az éterben keringenek anyacsillag körül. Ha a srácai nagyok, akkor miért nem ők ugranak le a bótba? Ha meg kicsik, akkor hogy mennek el mellettük színházba? Érdekes, hogy akkoriban kizárólag meleg vacsit ettek. Délben ugye volt menza, de akkor minek kellett meleg vacsi? Egy margarinos kenyér kolbásszal is kaja. Nagymamám egyébként úgy tudta megcsinálni a munkaversenyeket, meg a társadalmi kötelezettségit (brigádbuli, színház, továbbképzés), hogy ott lakott velük az anyós. Így ő semmit nem csinált otthon, mindent házimunkát az anyós végzett el.
Azta! Ez a Szabóné nagyon tud valamit. De azt még mindig nem értem, mikor foglalkozik a férjével és a gyerekekkel. Mert oké, hogy elment Szabóval a színházba, meg a gyereknek megsütötte a kalácsot a partira, de ennyi?
JA és a tanfolyamos rész nekem is a kedvencem!
Na és a vasárnapi séta ? Akkor is a családdal volt … Jaj, azért ez is szörnyű egy létezés volt. Én a tojásport sem értem teljesen… és a rántást sem szoktam elkészíteni órákkal korábban a bableveshez. Hát, mi lesz abból addigra, mire beleteszem ?
Elképzelem magam, amint 5:00-kor felkelek, hogy kicsit takaríthassak. Asszem, nem sok köszönet lenne benne. Jól be tudja osztani az idejét, azt tény, de a gyerekei olyan jólneveltek, hogy tőlük aztán azt csinál amit akar, soha meg nem találják délutáni ütemezett feladatai közben a saját gondjukkal. Ő biztosan nem tudott volna blogot írni abból, amit főz, mert nem sok fantázia kellett hozzá. 🙂 Nagyon élveztem, köszi. Közben hálát rebegtem, hogy most születtem, nem máskor, én biztosan fellázadtam volna a sorsom ellen, ha így kell élnem, mint szegény Szabónénak.
Ő már akkor a fly ladyben nyomult. Hihi.
Azt is ki kéne számolni, mekkora Szabóné ökolábnyoma ezzel a rengeteg vízfolyatással 🙂 Túlságosan egészségesen se étkeztek, viszont táplálóan.A tojáskrém engem is érdekel, nagyon bizarrul hangzik, és mi köze ahhoz, hogy másnap teát vagy kávét isznak?
A vízfolyatásért nem hibáztathatjuk, azt hiszem, akkoriban ez volt a szokás. Nem volt még környezettudatos a gondolkodás.A tojáskrém meg szerintem azért írta felül a másnapi kávét,mert elhasználta bele a tejet. Szerintem a madártej vaníliakrémjéről lehet szó, csak hát vanília nélkül.
Ezt a Szabónét egyszer csak szentté avatják majd! Ez a heti program több sebből is vérzik, ahogy azt az előttem szólók már említették.Visszaemlékszem arra, amikor még nem volt automata mosógépünk,és – nem kézzel!!!- de keverőtárcsás géppel mostunk. Igénybe vett egy fél napot, pedig a vizet nem kellett melegíteni.És igen, hol van a Szabó úr???/Én akkor is lábrázást kapok Szabónétól…Mert ez egy gép!/:)
Ez egy őrület, beleszédültem az olvasásába, de házvezetőnőnek pont jó lenne ez a Szabóné:-))))
Gyanútlanul kiadták ezt a könyvet, aztán ősszel már dőlt is a Sztálin szobor. Kíváncsi lennék, hogy történészek megtalálnák-e az ok-okozati viszonyt Szabóné kalandjai és a revolúció között. Szerintem mindennek Szabóné az oka.Bár nekem teccik.Mivel férfi olvasó vagyokSzabóné rulez
Az csak nekem tűnt fel, hogy feltette a vizet a tűzhelyre melegedni és azalatt ment le a Közértbe? A hideg verejték folyna a hátamon a tudattól, hogy otthon őrizetlenül hagytam az égő gázt…Barbi
Én egyébként ismerek egy ilyen Szabónét, itt lakik a szomszédban, kezdő háziasszonyként sok jó tanácsot kaptam tőle. Ő az 50-es években nyomta nagyon a gyár-szakszervezet-család vonalon. Egyik kedvenc tanácsa: ott kezdjem mindig a rendrakást, amit a vendég először meglátna. Ha jönne. Így nálunk az előszoba és a konyha igyekszik mindig figyelmeztetni erre:-)
Barbi, nem vagy egyedül:) Csak én megnyugtattam magam, hogy szólt a gyerekeknek, őrizzék a …-t. (Min is főz Szabóné?)Szerintem a jó időbeosztás miatt ment előbb haza, aztán a közértbe: elvégre így addig tudott melegedni a víz, főni a bab:) De jó közel lehet a bolt, hogy hazaért, mielőtt megmelegedett a víz…Eszter
Nekem ez a reggeli takarítás még mindig felfoghatatlan. Egyébként ez az ideál még mindig sokkal családbarátabb, mint amit a mi napjainkban nyom a média. Szabónénak elég volt, ha jól dolgozott, meg helyt állt otthon, nekünk meg még mindehhez hozzájön, hogy nézzünk ki úgy, mint a reklámokban, meg az ilyen-olyan műsorokban a jól megcsinált, kifogástalan megjelenésű hölgyek… Jó, tudom, Szabónénak szép a keze… 🙂
Hát ezt ilyen estére_kilúgozott_aggyal még olvasni is rémes volt. Mivaaan? Feltette a babot ázni, aztán mosószeres vízben kinyomkodta? Anyámsegíts….Jula
En tenyleg nem ertem, mi a bajotok Szaboneval! Szerintem ez detto ugyanaz mint a fly-lady, csak szocreal kiadasban….
Erzsébet véleményéhez csatlakoznék.Nem volt könnyű abban az időben. A családi-társadalmi elvárások ugyanott voltak, mint amikor a nő nem dolgozott, csak a háztartásban. A ráfordítható idő pedig minimális lett. Messze erőn felül teljesítettek.
Köszönöm Móni! És minden megjegyzésírónak is! Olyan szép estét csináltatok nekem. Könnyesre nevettem magam. :DEgyetértek: Szabóné rulez! :DMár előre várom a holnapi Szabónét!
A kutya szerintem ott is van elasva hogy Szabone munkaideje 8 oras volt nem a mai divat szerinti 9 vagy ha lehet meg hosszabb, amitol mar automatikusan lejjebb apad a lelkesedes munkaido vegere….A gyerekek jol elvoltak a szomszed gyerekeivel az udvaron ,vagy ne adj’Isten az utcan jatszadozva, nem volt divat szajukba ragni a hazifeladat megoldasat igy nem is kellett mellettuk ulni orakon at.. Ha jol megnezzuk a regi felveteleket ,a nok altalaban gondozattabbak voltak mint ma(a kulonbozo hirdtesekben anno is csak csinos holgyek voltak) es valodi noknek neztek ki nem ki-fol-le bevarrt cicababaknak es nem sorozat vagy x faktor nezes volt a hobbijuk… Nalunk is eveken keresztul kedd volt a nagymosas napja elozo esti beaztatassal termeszetesen..ebedre bablevessel mert nem volt sok baj a fozesevel..De megjegyzem bizony lehetne blogot irni abbol ahanyfele ennivalot az en nagymamam fozott,(en a felet sem fozom) de anno nem volt divat hogy ezt vagy azt nem szeretem.. Szerintem kis szervezessel napjainkban is mindez megoldhato es ha Szabo urrol nem is esik sok szo de jo tarsa lehetett, mert legalabb nem boritotta fol Szabone terveit kulonbozo okokra hivatkozva 🙂 Lehet hogy epp o bebiszitterkedett mig Szabone munkalkodott?
Lássuk be azért ez a fajta maximalizmus elég sok nőben működik manapság is. Például én irigylem Szabónét, mert én is szeretném ha mindig rend lenne nálunk és időre kész lenne az ebéd. Nekem úgy se megy hogy nem dolgozom.:(Azért hajnalban nem vagyok hajlandó felkelni és inkább a gyerekekkel játszom mintsem porszívózok.:))Szabónénak volt porszívója, vagy lehordta porolni a szőnyegeket?
Szerintem meg napjainkban is,főleg aki többgyerekes az mind “Szabóné”,mondjon bárki bármit.:DMindezeket mindenki elvégzi,de már nem kell korábban kelni,mert fejlődött a világ,ilyen-olyan segédeszközeink vannak,hogy gyorsabban végezzünk a házimunkákkal,ugye a mosógép is automata,a padlót sem kell kezelni mit tudom én mivel,mert már gyárilag le van. Lehet Szabóné a rossz házasságát akarta ellensúlyozni a tökéletes háztartással:)Vajon mikor beszélgetett még a férjével is(a gyerekek igényeiről ne is beszéljünk)?
Ez a zsúfolt hét? Sztem ez ma normális egy átlag dolgozó anyánál. Na, jó a színház nem.Nem véletlenül néztek ki 35-40 éves korukra úgy mint a saját nagyanyjuk. Nálunk mindig ebédre és vacsorára is főtt étel van, a gyerekek nem voltak menzások, hideg kajával nem laktak jól, és anyagilag se lehetett bírni. Mondjuk a férjem 35 éves koráig válogatott sportoló volt, ő se 2 pogácsán edzett.Szabónét mint ilyet megfizetném, már ha…A könyvet meg akarom, még mindig!
Vajon mit csinált volna Szabóné,ha a tanfolyam miatt külföldre kellett volna utaznia?Képzeljétek,milyen piszkos,poros lett volna a lakás mire hazamegy:)
Szabóné igen addiktív:-)Egyébként az,h hétfőn nem volt TV, és nem volt internet, és valóban 8-16 között dolgoztak csak sokat jelent időben. Nagynéném mindig kézzel nyújtotta a tésztákat, minden nap főzött, kertet művelt, csibét tartott, nyáron befőzött, mindent vasalt, keményített, kötött-horgolt-varrt és nem mellesleg rám vigyázott. Nekem nagyon szétszedi a napjaimat az, hogy bármikor, bármeddig lehet pl vásárolni, moziba menni, mindig nyitva van a sarki éjjel-nappali, rendelhetek a neten (nagynéném belehalt volna a szégyenbe, ha dobozból ebédelt volna a családja)…Szabóné rávilágított a lényegre: tervszerűség :-DMég mindig sírva könyörgök yszíves légmásold be pdf-be, mert sokunknak örömet szereznél vele!!!
Ma reggel veletlenul felebredtem hajnal 5-kor es eskuszom az elso gondolatom az volt, hogy ki az az orult aki most felkelne takaritani. Ott egye meg a fene a Szabonet es visszamentem aludni.
Sajnos nincs időm elolvasni a kommenteket, örülök, hogy legalább a bejegyzéseket sikerül időnként, nem vagyok egy Szabóné… De nagyon foglalkoztat, hogy vajon hány évesek lehetnek azok a gyerekek? Nyilván nem játszanak, nyilván nem veszekednek, nyilván nem kell velük tanulni, és hozzájuk sem kell szólni, csak maximum azt, hogy egy kicsit többet takarítsanak ezen a héten, és persze szót fogadnak. Ha mintaháziasszony szeretnék lenni, valahogy szert kellene tennem ilyen mintagyerekekre is, hogy ne pont a színház előtti fél órás pihenés alatt kelljen segget törölni…
Van egy megfejtésem a tojáskrémre: lehet, hogy az valami madártejféle desszert lehetett. Abból jöttem rá, hogy másnap nem kávé (tejeskávé) volt reggelire, hanem tea. Tehát a tejet elhasználta Szabóné, így reggelire maradt a víz. Hogy azzal ki lakott jól, azt nem tudom…Én is könnyesre nevetem magam esténként Szabónén… Kezdő anyukaként örülök, ha a kisfiam mellett valami gyors vacsorát tudok csinálni, meg némi takarítást. A képek hátulját pl. még sosem láttam :)))
Abban az időben az iskola sok terhet levett a szülők válláról. Szombaton is volt délig tanítás. Vasárnap és iskolai szünetekben volt szervezett program. Úttörő-, sport-, kulturális-, kirándulás. Ez kötelező volt. Nagyon sok szülő hétvégén is dolgozott. Az ilyen programokon a pedagógusok családja is részt vett. Kísérőin pedig a háztartásbeli anyukák voltak. Én nem szerettem az iskolai közösséget. Nem is egészséges sülve-főve mindig ugyanazokkal lenni. Szívesebben voltam otthon. Hét végén édesapámmal kettesben volt program, templom, kirándulás. Keresztanyámmal is sokszor mentem moziba, vagy sétálni. A szomszéd srác is csatlakozott hozzánk. Csak a nyári szünetben szabadulhattam meg a suli közösségétől. Két hetet vállalati gyermek üdülőben töltöttem, vagy keresztanyám udvarán játszottam. Szabóné kirándulni és színházba nemcsak a családdal jár. A brigád is részt vesz. Jó, ha jól működik a munkahelyi kollektíva, de a munkát és a magánéletet külön kellene választani. Furcsállottam, hogy színház előtt még főz. Abban az időben nem készülődtek annyira. Elég volt egy fekete ruha, vagy egy kiskosztüm. Frizuráját ebéd szünetben berakathatta. Akkoriban a fodrászat is nagy üzemben működött, olcsón igénybe lehetett venni. Sok munkahely megkövetelte, hogy dolgozóik ízlésesen nézzenek ki, de a munkásnők között nagyon sok lestrapáltat lehetett találni. Erzsébet voltam.
Móni megint kiütötted a biztosítékot!Az én férjem már akkor családgyilkosnak nevez ha kifut reggel a kávé, képzeld hát még ha feltenném a vizet forrni a babbal és közben elsuhannék röpke fél- háromnegyed órára a közértbe (lidli-be aldiba- pitlibe….) Egyébként meg tuti robbanna a lakás, vagy kifutna a bab és mindenki elhunyászna mire hazaérnék az tuti…Az, hogy minden nap főzzél, minimum otthon kell lenni minden nap, én a munkám mellett nem tudom megtenni, segít a két nagyszülő, jót csak hétvégén tudok főzni, és akkor van úgy, hogy hétfőre is marad, de néha keddre is.Régen valóban beosztották a munkát az Anyósomnak még most is az a jó szokása, hogy a hétfő a mosás napja, akkor szokott zongorázni… A mosógépen… Viszont az Anyukám tényleg majd minden nap főz, igaz nyugdíjas.Na nem morfondírozom, több ha nem kell nekem, mert nagyon úgy érzem magam mint az egyszeri asszony akinek ha kerekei lennének akkor a nagymamája biztos hogy omnibusz volt….
A vízfolyatásra: jó, nem az ötvenes években nőttem fel, de harminc éve is folyton azt mondták a szüleim, hogy zárjuk el a csapot, ne folyassuk fogmosás közben, ne fürödjünk sok vízben. Lehet, hogy nem ökoszempontból, de a vízdíj miatt. Még a Gazdálkodj okosan!-ban is volt olyan mező, hogy zárd el jól a csapot, ne folyjon feleslegesen 🙂