Forgatás

Mindig mondom, hogy gasztroblogot írni királyság, főleg olyan grafománoknak, mint amilyen én (is) vagyok; azon túl, hogy az ember írhat, amit szívesen tesz, bónuszként olvassák, ami jólesik, és egy bizonyos látogatottság fölött különböző lehetőségekkel keresik meg, ami megint csak jólesik. A bizonyos látogatottság aztán persze feltüzeli a frusztrált, irigy embereket, akiktől néha jön egy-egy rosszindulatú levél vagy hozzászólás, ez viszont nem esik jól.

De ennyit elviselek.

Szóval, legutóbb a Spar kért fel, hogy legyek a Sparchef receptverseny egyik bloggere, aki megadott öt alapanyagból főz-süt valamit. Ha megnézitek a receptverseny honlapját, láthatjátok, hogy most éppen Gabojsza feladványa van soron, őt követem majd én. Érdemes játszani, mert jó kis WMF edényeket lehet nyerni.

Kedden került sor a forgatásra, délelőtt tízre kellett a felvétel helyszínéül szolgáló Gasztropolisz főzőiskolába érkeznem. Előtte 3 óra 40 percet zötykölődtem Vonyarcvashegytől a Népligetig, az utolsó fél órában aludtam valamicskét, és egy csomószor feltettem magamnak a kérdést, hogy én nőttem meg ennyire, vagy ezeken a mostani buszokon lett ilyen kicsi a hely? Ugyanis, ha ült volna mellettem valaki, és nem fordulhattam volna oldalra, egyszerűen nem fértek volna el a lábaim. Zsibbadás nélkül persze nem úsztam meg, de legalább nyugodtan olvashattam az Ede a levesben-t, amiről később feltétlenül írni szándékozom.

A Népligetnél taxi várt, sofőrömet kérdeztem, lesz-e sztrájk mostanában, hogy a benzinár ilyen magasra szökött, ááá, mondta, ő azt semmiképp nem várja meg, bármikor érkezhet a zöldkártyája, és megy Amerikába. Nem csak úgy, a habokra, elő van készítve minden, lesz meló is, szállás is, úgyhogy nem ott fognak csak nézegetni, hogy merre található az a bizonyos kerítés, ami kolbászból van.

Sok sikert kívántam,és kiszálltam a Hegedűs Gyula utcában.

A főzőiskolában ismerősként üdvözöltek, a sminkes, Marcsi le is ültetett azon nyomban, és mondta, hogy amíg meghozzák a kávémat, ő bizony nekiáll az alapozásomnak. Kérdezte, miért nem talált rólam használható méretű fotót a blogon? Szeretett volna kicsit “rám készülni”, ugyanis. Hát, mondtam neki, az a helyzet, a blogolás magányos műfaj, az ember maga főz, és fotózza a kész terméket, hogy tudná már odatenni magát is?

De hogy legközelebb (ha lesz legközelebb, persze, de adjuk meg az esélyt) ne legyen ilyen probléma, máris megmutatom a forgatás végén készült fotómat.

Hogy mit főztem, és főleg, miből, azt nem árulhatom el, az a következő forduló feladványa, majd amikor eljön az ideje, felfedem a titkot.

A munka amúgy nagyon strapás volt, tudjátok, hogy a Laptopkonyhában is forgattak már több receptet velem, de ott másfél óra alatt felveszünk egyet, mivel folyamatában megy a dolog, nem változtatnak közben a beállításon.

Itt ezt az egy receptet fél 12-től délután fél 5-ig vettük fel, és egy háromperces film lesz majd belőle, ami, ha jól tudom, jövő csütörtöktől lesz látható.

A stáb irtó aranyos volt, csupa fiatal, szerintem egyedül a sminkes Marcsi idősebb nálam, de ő már hazament, mire ez a fotó készült.

Újfent szeretném jegyzőkönyvbe mondani, hogy ez sem fizetett bejegyzés. Én már csak ilyen szamár vagyok, csinálom az ingyenreklámot.

 

______________________________________

Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.

Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)

Tovább a blogra »