Nagy nap
Izgulok.
Ma lesz az ajándék vacsora, tudjátok, amiről jó egy hete írtam, hogy ajándék leszek.
Az előétel az abban a posztban leírt “parmezános-mandulás keksz mézzel karamellizált körtével és füstölt kacsamellel” lesz, mellé Mészáros Pinot Noir Rosé.
A leves a szardellás fokhagymaleves, de nem mandulával, hogy ne legyen már mindenben mandula.
A főétel a tésztában sült barna sörös-gombás marharagu, a Sárosdi pince 2007-es Cabernet Franc-jával.
A desszert almás-mazsolás mascarponés tésztakosárka lesz, legalábbis jelen állás szerint, de még nincs teljesen készen a fejemben… Nem szabad, hogy túl édes legyen, a bor már megvan hozzá, mégpedig Tokaji késői arany, 2008-as, édes. A desszert nem lehet édesebb a bornál.
Persze, ilyenkor mindig becsúszik valami gikszer, valami nem úgy sikerül, mint a múltkor, amikor tökéletes lett…
Most például a leves: mivel lejöttünk a fehér lisztről családilag, teljes kiőrlésű kenyér van itthon, ezzel sűrítettem. Finom, csakhogy a búzakorpa, ami kivált a kenyérből, kaparja a torkomat. Leszűrtem már a levest a legfinomabb szűrőmön át, én még mindig érzem.
Ágnes asszony a lepedőjét mosta, én a levesemet szűröm.
Más indíttatásból, persze.
Szóval, legyetek szívesek, drukkoljatok nekem, hogy jól sikerüljön a vacsora. Nem szeretném elrontani senki szülinapját…
Hasonló bejegyzések:
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)