“Az illesztés sztenderd hibája felveszi az ipszilonok mértékegységét.”
Ez a mondat megragadta a figyelmemet a tegnapi statisztika órán az egyetemen, mert bár a tanárnő az előadását tarthatta volna akár japánul is miattam, becsületemre legyen mondva, annak ellenére, hogy semmit sem értettem az egészből, a másfél órából legalább hatvan percen át értelmesen néztem. Ez az én szerencsém. Akkor is tudok értelmes arcot vágni, amikor éppen fogalmam sincs arról, mit jelent, amit mondanak nekem. Aztán később utánanézek, általában.
Szóval, a tanárnő megingathatatlanul magyarázta a következtetéses statisztika fontosabb pontjait, sokszor nézett rám, talán mert úgy tűnt, mintha bírnám követni. Néha elkalandoztam, Zsófi szülinapja jutott eszembe, meg hogy mennyire fog örülni az ajándékának, és hogy vajon a férjem hazavitte-e a tortát, meddig fog tartani az utolsó előadás, mikor érek haza? Ha túl későn lenne vége, lelépek, de akkor nem tudom, ki tudná majd nekem elmagyarázni a KIPA-módszert általános menedzsmentből, mert ilyen is van, és semmi köze a tradicionális zsidó fejfedőhöz.
És ekkor a tanárnő rám nézett, és megkérdezte:
– Mi történik ilyenkor? – majd szerencsére rögtön meg is válaszolta saját kérdését:
– Az illesztés sztenderd hibája felveszi az ipszilonok mértékegységét.
Hát mit mondjak, erre nem számítottam. Jó ez nekünk? Mindenesetre, a mondatot felírtam magamnak, hátha egyszer majd megértem.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
