Nem ilyennek indult, de a szükség időnként átírja a receptet, ez már csak így van. Mák nem is kellett volna bele, csak hát a 20 dekás kiszerelésben vásárolt darált mandulából mindössze 5 deka húzta meg magát csendesen a zacskóban. Nem volt itton sem dió, sem mogyoró (ezek lettek volna a következő alternatívák), volt viszont mák. Hát így.
De jó lett.
Még ha lett volna hozzá egy kis vaníliafagyi…! De persze elfogyott anélkül is.
Hozzávalók:
5 dkg darált mandula
15 dkg darált mák
20 dkg nádcukor (másmilyen is lehet)
5 dkg kukoricadara
5 dkg liszt
10 dkg vaj
3 tojás
8 ek olívaolaj
1 púpozott teáskanál sütőpor
1 tk őrölt gyömbér VAGY (még jobb) egy ek friss, reszelt
Előmelegítettem a sütőt 160 fokosra.
A mandulát, a mákot, a kukoricadarát, a lisztet és a sütőport összekevertem egy tálban.
Egy máikban habosra kevertem a tojásokat a cukorral, majd hozzáadtam az olvasztott vajat, és szépen fokozatosan az olívaolajat is, és a végén a gyömbért.
Elegyítettem a két tál tartalmát, majd olívaolajjal kikent piteformába öntöttem a masszát, és 50 perc alatt megsütöttem.
Kivettem a sütőből, hűlni hagytam, majd porcukorral meghintve, egy kis rozé borlekvárral tálaltam. Már, akinek kellett hozzá.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Ha éppen nincs itthon kukoricadara, akkor búzadara is jó helyette?
Vagy kukoricaliszt? Mert még az van itthon.
Hát, meg lehet próbálni. Rossz nem lesz egyiktől sem, biztos.