Még mindig az Olive magazinból mazsolázgatok, amelyben Paul Hollywood, az Egyesült Királyság egyik legjobb kézműves pékmestere tanítja az olvasókat ezúttal például arra, hogyan lehet alap kenyértésztából klasszikus francia kenyeret varázsolni. Semmi hókuszpókusz.
Lepénykenyér ez is. Mint a focaccia, például – csak ez a franciáké. A tészta sem különbözik semmiben attól – bár most mondhatja valaki, hogy ebbe két deka élesztő kell, abba két és fél, ebbe 375 ml víz,abba 368 – ez marhaság.
A lepénykenyér az lepénykenyér, nevezzük bárhogy, és ahány ház, annyiféle. Tehát, aki azt mondja, hogy tudja a tutit, az sem tudja. Mert gondoljatok bele, az ősi kenyérreceptek mérleg nélkül íródtak, az asszonyok a kezükkel állapították meg, hogy megfelelő-e a tészta, és fogalmuk sem volt róla, hogy a felhasznált liszt hány deka, a hozzáadott víz hány milliliter. Az egyiknek így volt jó, a másiknak úgy.
Ma is, ha egy idős nénit megkérdeztek (én megkérdeztem), mennyi vizet ad a kenyértésztához, nagy valószínűséggel valami ilyesmit válaszol: “hát azt mutatja” (mármint a tészta).
Úgyhogy én azt mondom, tapasztalatlan kenyérsütő olvasóm, légy bátor. Ezt elrontani gyakorlatilag nem lehet; legfeljebb kicsit másmilyen lesz. A tiéd.
Kicsit eltértem az újságban szereplő recepttől, de vállalom a felelősséget…
Hozzávalók:
50 dkg liszt
1 dkg só
2 dkg élesztő
kb. 3,5 dl langyos víz
1 tk provanszi fűszerkeverék (elhagyható)
olívaolaj
olívabogyó
kevés rétesliszt a gyúrólapra
Egy nagy tálba mérem a lisztet, mélyedést alakítok ki benne. Beleöntöm a vizet, és abba morzsolom az élesztőt – egy kávéskanálnyi cukrot adok hozzá, hogy segítsek az élesztőgombáknak. Amikor az élesztő felhabosodik, hozzáadom a sót, a fűszerkeveréket, 2 ek olívaolajat, és összegyúrom a tésztát. Nem túl ragacsos tészta lesz.
Olajjal kikent edényben, letakarva egy órán át pihenni hagyom.
Rétesliszttel megszórt gyúrólapra borítom a tésztát, kettéveszem, és mindkettőt ovális formára nyújtom, húzogatom. Meg ilyesmit csinálok, mint itt bal oldalt látható, csak két kézzel (de az egyikkel épp fényképeztem).
Átteszem a tepsire.
Pizzavágóval így bevágom.
Aztán így széthúzom. Pihenni hagyom 30 percig, a vége felé bemelegítem a sütőt 240 fokosra (légkeverésen 230).
A megkelt tésztába nyomokodom a bogyókat, megöntözöm olívaolajjal, és mehet a forró sütőbe 13-14 percre. Ha van két tepsink, légkeverésesen süthetünk egyszerre kettőt, alsó-felső sütéssel csak egyet.
Én a másik lepénykenyeret csak sóztam, borsoztam, mert nem mindenki szereti nálunk az olajbogyót.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
