Kerti vetemények

Újabb emlék villant elő gyerekkoromból a hétvégén (Sanyi, bölcs zsidóegyetemes ex-padtársam szerint most már egyre több ilyen lesz majd); egy vers, amelyre a ritmusa miatt emlékeztem, vagyis, a felsorolás egy része megmaradt bennem. Felidéztem a nálam hét évvel fiatalabb sógornőmnek, aki egyáltalán nem ismerte; ezen meglepődtem, de aztán, amikor a versre rákerestem, az ok világossá vált.

De előbb a mű:

Julian Tuwim: Kerti vetemények

A konyhaasztalon feküsznek sorba:

a krumpli,

a cékla,

a répa,

a zöldség,

a borsó,

a spárga,

a zeller,

a bab.

Hah!

E büszke had

Egymással szörnyen hajbakap,

Hogy ki a szebb,

Ki színesebb,

Ki ízesebb,

Ki díszesebb:

a krumpli?

a cékla?

a répa?

a zöldség?

a borsó?

a spárga?

a zeller?

vagy a bab?

Ah!

Az igazság már ki sosem derül!

A szakácsnő elébük penderül,

Kést ragad és – lecsap!

Kés alá így kerül:

a krumpli,

a cékla,

a répa,

a zöldség,

a borsó,

a spárga,

a zeller,

a bab. –

S hupp, már mind a fazékban ül!

(Sebők Éva fordítása)

Ugye, milyen jó? (És még a gasztro kategóriába is tökéletesen illik…)

Szóval, Julian Tuwim (1894-1953) lengyel zsidó költő volt, aki a két világháború között nagyon népszerűnek számított hazájában. Csak hát jött a vészkorszak, ami elől előbb Franciaországba, majd az Egyesült Államokba menekült. 1946-ban visszatért Lengyelországba, és egy évvel később már az Új Színház művészeti vezetője volt, barátai szerint túlságosan kiszolgálta a kommunista hatalmat – tény, hogy számos Sztálint dicsőítő verset írt.

Ezt olvasva gondoltam, hogy valószínűleg a Kerti veteményeket az aczéli kultúrpolitika emelte be a magyar ifjúság számára hozzáférhető gyerekirodalomba, és a sógornőm, aki már a puhább korszakban született, vélhetően ezért nem találkozott Tuwim művével.

Hozzáteszem, kár.

Szerintem jó vers.

És érdekes a szerző személye is; állítólag közismert volt különleges humoráról, népszerű kabarészerzőként is számon tartották, szójátékai miatt verseit a nehezebb kategóriába sorolták. A KFT együttes híres számával azonos című a Bál az Operában c. költeménye, szívesen elolvastam volna, de nincs magyar fordítása – aki tud lengyelül, ITT elolvashatja, és ha elolvasta, elmesélhetné, miről szól!

Ez volt mai gasztrokultúra rovatunk.

(Életrajzi forrás: wikipédia)

 

______________________________________

Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.

Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)

Tovább a blogra »