Paul Bocuse könyvét olvasgatom mostanában, A piac konyháját, amelyben arról is ír, hogy étterme aznapi étlapját a piac reggeli kínálata határozza meg. Hogy mi a friss, mi a szép. Ő jutott eszembe, amikor a kedvenc kisboltom zöldséges részlegén néztem körül, és egymás mellett láttam a céklát,a fehér- és a sárgarépát, a zellert, gondolatban máris társítottam hozzájuk olívaolajat, balzsamecetet, rozmaringot, és nem is volt kérdés, hogy ezt fogom elkészíteni. Nekem főétel, a többieknek köret.
Hozzávalók:
1 közepes cékla
1 kisebb zeller
2 szál sárgarépa
1 fehérrépa
1 fej lila hagyma
8 gerezd fokhagyma
1 ág rozmaring
só
bors
0,5 dl olívaolaj
kb. 1 dl balzsamecet
Tálaláshoz:
tökmagolaj
valamilyen feta jellegű sajt (nekem dán krémfehér sajtom volt éppen itthon)
A zöldségeket hasábokra vágtam. valamilyen megfontolásból a céklát inkább kockákra. A hagymát felszeleteltem, a fokhagymagerezdeket megpucoltam. Alufóliával bélelt tepsibe szórtam mindent.
Megöntöztem olívaolajjal, balzsamecettel, egy rozmaringág leveleit is rászórtam, és még egy ágacska kakukkfüvet is rátettem. Alufóliával befedtem, és 180 fokos sütőben sütöttem 1 óra 20 percig, amíg a zöldségek meg nem puhultak.
Aztán még fólia nélkül 15 percet sütöttem. Utána, amikor kb. langyosra hűlt, összekevertem a sajttal, és finoman megöntöztem tökmagolajjal. Csak annyit készítettem így el, amennyit éppen megettünk.
Ami a Bocuse-könyvet illeti, tudjátok, mit mondott még a nagy francia séf? Abszolút kreativitásra ösztönzi a háziasszonyokat, hogy a receptet nem kell szentírásszerűen betartani, nyugodtan változtathatnak rajta igényeiknek, lehetőségeiknek megfelelően – azzal a feltétellel, hogy a lényeget és a mértéket nem tévesztik szem elől. Másrészt azt is hangsúlyozza, hogy túl bőségesnek tartja az étkezéseket, szerinte az asztalt akkor kell elhagyni, amikor az ember még kicsit éhes. Azt írja: “egyetlen meleg étel egy étkezés folyamán szerintem tökéletesen elegendő. Még ünnepi étkezés esetén is. Az a háziasszony, aki egy étkezésre egyetlen meleg ételt készít, de azt jól, biztos lehet abban, hogy vendégei elégedettek lesznek”.
Na, mit szóltok hozzá?
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Ezt a receptet én is ki fogom próbálni, nagyon jól néz ki és az illata is isteni lehet :-)Egyetértek a szakács elveivel. Szerintem is túl nagy mennyiséget eszünk mindenből és általában addig amíg fér belénk. Részemről, nekem nagyon nehéz átszokni a mértékletes evésre, hiszen a gyomor ki van tágulva és ha éhes vagyok, nem az agyam diktál sajnos…
Lehet, hogy általában sokat esznek az emberek, de ha én a vendégeknek, bárki is legyen az, csak egy főtt ételt tennék elé, legyen az bármilyen jó is, hát menthetetlenül elásnám magam egy életre.
Istenien néz ki ez az étel! Ki fogom próbálni!A felvetésedre a válaszom az, hogy szokás kérdése. Az én családomban sosem volt szokás, hogy túl nagy mennyiségek legyenek az asztalon. Sőt volt olyan időszak, amikor ki volt porciózva szigorúan az étel. A férjeméknél, pedig pont az ellenkezője: anyósom mindig annyit főzött, hogy a maradékból még egy étkezést kitelt /volna/… Aki nem evett azt tukmálták. Aki ehhez van szokva az sosem fog keveset enni 🙂
Szerintem is eleg egy jol elkeszitett meleg etel! Eloetelnek megfelel valami isteni salata , foetelnek meleg etel, desszertnek pedig egy csokismousse pl. Igenis meg kellen tanulnunk hogy a kevesebb is lehet tobb. Mi kuldoldon elunk, ha hazalatogatunk jon a gyomorrontas a hatalmas kajamennyisegtol. Anyukam is a rantott hus hegyek melle (amibol itt nalunk eleg egy fore ket szelet max)meg csinal egy masik fajta hust, ketfele koret…..es leves is.FELESLEGES. De tudom nagyon jol, hogy anyukamek generaciojat (60evesek) mar nehez megvaltoztatni. A mi gyerekeinknek viszont nem keso. Nem lakta a lenyeg , hanem a jo tarsasag , beszelgetes es persze a szemnek szajnak tetszo etel , amitol jol lakunk, de nem eltelunk.
Elkészítettem én is.Az én variáciom : sárgarépa, csicsóka, karalábé, kelkáposzta lilahagyma. Nagyon finom lett.Kösszönet a receptért- 🙂
Köszönet a receptért! Finom lett! Zellert kihagytam, zöldfüszerek helyett kevés örölt kömennyel és örölt római köménnyel füszereztem, sajt kimaradt, mivel köret lett fetás-krumplis réteshez! Olivaolaj és szezamolaj keverekevel sütöttem. Üdvözlettel Nürnbergböl
Örülök, hogy jó lett, majd én is kipróbálom úgy.:)