Büdöske

– Nézd csak, Büdöske! – mondta anyám az öcsém három és fél éves kislányának, Ineznek, akit magukkal hoztak szüleim, amikor meglátogattak bennünket az új házban. A gyerekeim egyből hanyatt dobták magukat a nevetéstől, hogy a mama Büdöskének nevezi Inezt, nahát… Mire anyu nem győzött szabadkozni, hogy hát ezt a virágot hívják Büdöskének, ami itt a járdátok mellett van, ezt mutattam csak neki…

Na mindegy, kollektív röhögésbe fulladt az egész.

Viszont, ha már itt tartunk: Zsófi (8) nem szeret fürödni.

Egészen pontosan: nekiállni nem szeret. Ha már a kádban van, élvezi a dolgot. De irtó nehéz rávenni arra, hogy például lezuhanyozzon. Szoktuk azzal szekálni, hogy te leszel a Büdöske, ugyanakkor kitűztünk pár fix napot a hétre, amit nem lehet elbliccelni, egyszerűen KÖTELEZŐ vagy fürödni, vagy zuhanyozni. Történetesen a mai is ilyen volt, de későn értünk haza. Zsófi jön elő pizsiben már, mire én a homlokomra csaptam:

– Ú, Zsófi, nem tusoltál…!

Mire ő együttérzőn megkérdezte:

– Érzed?

 

______________________________________

Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.

Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)

Tovább a blogra »