Ki találja ki, miből van?
Na?
Elnézést, de ezt az újragondolósdit nem hagyhattam ki, nem is igazi gasztroblogger az, aki nem gondol valamit újra (csak viccelek, nehogy komolyan vegyétek), hát most gondoltam én is. Újra.
Szóval, igen, köles…
Második próbálkozás, ezúttal maximálisan elégedett vagyok az eredménnyel.
Igaz, pepecselős munka volt, de a sikerélmény kárpótol. Maradék tojásfehérje kell hozzá, ez a legtöbb háztartásban nem probléma. A köles mellett a különlegessége az, hogy a tetejére előre elkészített habcsók kerül.
Hozzávalók:
20 dkg köles
6 dl tej
csipet só
3 tojás
3 ek cukor
A krémhez:
50 dkg túró
2 tojás
2 ek búzadara
3 púpozott ek cukor
5 dkg mazsola
sárgabaracklekvár
A tetejére:
3 tojásfehérje (le kell mérni, nekem ez 10 dkg-t nyomott)
háromszoros mennyiségű porcukor, tehát 30 dkg
A habcsók elkészítését ITT nagyon részletesen leírtam. Pontosan így jártam el most is, csak éppen ezeket a rácsokat nyomtam a habzsákból a sütőpapírral borított tepsire. Elképzeltem, mekkora kockákat fogok vágni a sütiből, akkorára nyomtam a rácsokat. A lehetőségek végtelenek, a fantáziánk szab csak határt. Mivel ennek három óra kell, hogy kiszáradjon, álljunk neki időben…
Amikor a habrácsunk már sínen van, a tejben a csipet sóval megfőzzük a kölest. Amikor kihűlt, akkor kivesszük a habcsókszerűségeket a sütőből, és előmelegítjük azt 180 fokosra.
A három tojást felverjük habosra a három evőkanál cukorral, mint a piskóta készítésénél, csak most nem teszünk bele lisztet. A tojást géppel tudjuk csak öt perc alatt úgy felverni, ahogy kell, a félreértések elkerülése végett mondom. A cukros habot összekeverjük a kölessel. Mondhatnám, hogy óvatosan, de még ha lábujjhegyre is állunk közben, akkor is alaposan össze kell forgatni a két anyagot. Sütőpapírral borított tepsibe simítjuk (az enyém 28×30-as), és 15 percre a sütőbe toljuk.
Elkészítjük a túrókrémet: túrót összekeverjük a tojássárgákkal, a búzadarával, a mazsolával és a cukorral, felverjük a két tojás fehérjét, és azt is belekeverjük. Ha lejárt a sütőben a kölestészta 15 perce, rásimítjuk a túrót. Mehet vissza kb. 20 percre még.
A megsült túrós kölest bekenjük finom, házi sárgabaracklekvárral, már ha van. Ha nincs, marad a bolti. Kicsit hagyjuk szikkadni, majd felvágjuk a sütit a rácsok méretére, és minden sütikocka tetején elhelyezzük a csodás, roppanós díszt.
Mit is mondhatnék még? Büszke vagyok erre a finomságra.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
nagyon jól néz ki! 🙂
Ez nagyon jól hangzik…:)! És ez a rácselőresütés!!! Legközelebb így készítem én is..:)
Hát ez tényleg szuper! Pontosan az ilyen újragondolások miatt szerettem meg nagyon a blogodat 🙂 (Meg persze egy csomó más dolog miatt is, de jelentem, ez az első oldal, ahová belépek, miután bekapcsoltam a gépet.)Csak annyi érdekelne, hogy mennyiben jelent változást a süti állagában a külön készített habcsók rács? Nem lesz túl kemény? Mert szerintem az úgy jó, ha szervesen “összenő” a süti többi részével…
Örülök, hogy tetszik!Goba, külön köszönöm:)) Persze, a külön habcsók más, mintha egybe sütötted volna; inkább olyan felkiáltójelként, meglepetésként van ott a tetején, a puha tészta-krémen egy roppanós befejezés… Egy próbát megér, mondjuk egy esős délutánon, amikor az ember úgysem tud mit kezdeni az idejével. Amúgy, ha nem szárítottam volna ki külön, akkor is így készítettem volna a habot a tetejére, és visszatoltam volna a sütőbe fél órára 80-90 fokon. Akkor csak a teteje lett volna roppanós, a többi puha. És akkor szervesen összenőtt volna…:)
Tényleg nyerő újragondolva, hiszen szeletelve másképpen mutat az eredeti habcsík- így tökéletes a látvány!
Móni! Köszönöm az információt, ki fogom próbálni ezt a variációt is. Nagyon szívesen játszom ilyenekkel esős délutánokon. A férjem elég sokat szokott rajtam röhögni, mert ha én sütit sütök, akkor szépen odakuporodom a sütő elé, és nézem, ahogy alakulnak, mintha valami jó műsort néznék a tévében. Lenyűgöz, bevallom…A kölest meg most már nagyon ki kell próbálni 🙂
Biomániás (nem rosszindulatú megjegyzés akart lenni:)) barátnőmnél ettem először köleskását és nagyon nagyon ízlett. Úgyhogy nagyon örülök a köleses receptjeidnek!:) De az lenne a kérdésem, hogy kölesből csak bio kiszerelésűek vannak? Mert én nem vagyok oda azért, hogy ezért a hárombetűs előtagért kétszer annyit fizessek :S
Bori, nem tudom, én a DM-ben szoktam látni, ott bio van. Biztos lehet kapni nem biót is, de még nem találkoztam vele.