Tudjátok, most, hogy a névadós sztorikat felelevenítettem, eszembe jutott valami.
Hogy milyen érdekes, hogy én alapjába véve eléggé trehány vagyok, vagy szétszórt, vagy halogatós, vagy nem is tudom, hogy mondjam, hogy ne hangozzon olyan súlyosan, szóval, jellemző rám kissé az “amit ma megtehetsz, az ráér holnap is” attitűd, ha olyanom van. És amikor a gyerekeim születtek, akkor is, mindent az utolsó pillanatra hagytam; persze, nem késtem le semmiről. Aztán, amikor Zsófival voltam terhes, a 37. hét elején elsétáltam egy ismerősöm bababoltjába, és megvettem a babakádat, mert a régit addigra már elajándékoztam. Még büszkén meg is veregettem a saját vállamat ott a boltban, mondtam az ismerősömnek, úgy látszik, most, hogy már 30 elmúltam, meg négy gyerek, csak-csak összeszedettebb leszek. Mert hát lám, még van három hét, én meg már ennyire előre gondolkozom.
Másnap megszületett Zsófi.
Hát ennyit a megjavulásról. Csak a fészekrakó ösztön volt…
Nálatok is működött?
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Igen, én is szoktam néha mondani olyan spanyolosan, majd manana.A fészekrakásról csak annyit a nagylányom tudta, hogy késnie kell egy hetet a kiírt időponthoz képest, így mindennel elkészültem 🙂 -mondhatni időben…Marcsi
én is ilyesmi tipus vagyok 😀 de nekem nem működött a fészekrakás… Krisztám 8 héttel hamarabb született és egy darab pelenka, se kiságy se kád de még egy rugi sem volt megvéve… szóval a jóleső kis vásárolgatás apára maradt… a iúkat túlhordtam azé’ addig meg már nem halogattam a dolgot 😀
Hehe! Ez aranyos volt!!!!:)Én is halogatós vagyok, de a babavárásoknál nem. Ott alig vártam,hogy mossam,vasaljam ,összekészítsem a kicsi dolgokat.:)
Igen. Tominál előtte nap délután elmentem hajkefét meg kisfésűt venni, pedig még 5 nap volt vissza. Adéllal 1 hétig nem zavart, hogy morzsás a szőnyeg a lakásban ahol szülést vártunk Pesten,de szülés előtt este addig nem nyudodtam amíg fel nem porszívóztam.Ő 4 napot késett.Kerecsennel 1,5 hétig semmi, de szülés előtti nap felsöpörtem, felmostam az egész lakást és fényesre mostam a fürdő szobát és a konyhát(még ablakot is pucoltam) ugyan abba a lakásba ahol Adél születését is vártuk. Ő szerintem 5 a kiírás szerint 0 napot késett. 😀 Szóval igen én erősen fészket raktam így utólag, akkor csak unalom űzésnek szántam(pedig nem így szoktam unalom űzni, sajos… látszik a lakáson)
Nálam semmi nem volt, előre megvettünk mindent úgy a 7. hónap környékén, így nyugodtan vártunk. Semmi takarítás, meg ilyenek. Aznap még moziban voltunk, meg felsétáltam a munkahelyemre (3 emelet). Bár szerintem nálam igazán azért maradhatott ki minden, mert hét végére voltam kiírva, de a fogadott dokim akkora már szabin lett volna, így – mint utólag kiderült – engedély nélkül burkot repesztett… ugyanis az összes kórházi orvos ki volt akadva, hogy a hasam nem volt “lent”, és a gyerek mintha a torkomon akart volna kijönni. Végül 1,5 nap szenvedés után szó szerint kinyomták belőlem – de ez már más sztori.
Ó,igen!A 36.héten még érkeztem minden babaruhát kimosni és vasalni,mielőtt a lányom megszületett:)Másodszor már nem éreztem a késztetést egészen a 40.hétig.Hiába,a végletek embere vagyok:)
Mi most nagyon jók vagyunk!Drága lányom második babája heteken, vagy napokon belül megérkezik!Ma hárman suvickoltunk nála, mert a festő végre csütörtökön kifestette a babaszobát!Lilianna Sára is készül Simon Péter érkezésére- azzal, hogy 2. napja hajlandó apájával elaludni.Az izgalom nagy, hisz a doktor bácsi elutazik nyaralni, aztán meg a madam is, szerencsére kettejük távolléte alig fedi egymást!Ima és várakozás!Még a szépséges bölcsőt kell felszállítanunk, s abban ringhat majd a gyermek!
Ó, hát ez izgalmas!! Minden jót kívánok Nektek!:)
Olyan jó, hogy az érdekes tartalom mellett mindig találok olyan szófordulatot, szóhasználatot vmelyik bejegyzésben, amit én nem ismertem, v. nem használtam.