Egyik legjobban sikerült kenyeremet sütöttem meg tegnap, és fogalmam sincs, hogyan.
Eredetileg pizzatésztának készült, csak aztán nem fogyott el mind. A maradékot éjszakára hűtőbe tettem, reggel elővettem, hogy majd újabb adag pizzát sütök belőle; lisztet, vizet, sót adtam hozzá, és a kenyérsütőben újfent összedagasztattam.De végül nem lett belőle pizza. Az üsttel együtt, letakarva ment vissza a hűtőbe. Következő nap megint elővettem, gondoltam, teszek hozzá még egy kis vizet, meg lisztet, meg pizzafűszert, úgyis vendégek jönnek, majd megsütöm.
De másképp alakult a program. Nem lett pizza. Tészta vissza a hűtőbe.
Reggel megint elővettem; majd lesz belőle bagett, gondoltam. Átgyúrattam a géppel a tésztát, hogy biztosan elég legyen, még adtam hozzá vizet, lisztet, sót. Két hosszúkás formát alakítottam ki a tésztából, és sütőpapírral borított tepsiben megsütöttem.
De a tészták nem maradtak meg bagettnek – úgy megkeltek, hogy fűszeres kenyerekként kerültek elő a sütőből. Ízletesek, a héjuk is pont jó, a bélzetük is puha; jó lenne felvenni a receptet a repertoárba, de nem vagyok benne biztos, hogy meg tudnám ismételni. Mert hogy miből mennyit, és mikor tettem bele… arra már nem emlékszem.
Eszembe jutott erről az egyik ifjúkori kedvenc filmem, a Medicine man (Sean Connery), amelyben az orvos tudja, hogy felfedezte a rák ellenszerét, de fogalma sincs róla, hogyan, illetve, hogy mi volt az az összetevő, ami aztán az összes többi reprodukciós kísérletből hiányzott.
Még jó, hogy nekem azért nem ilyen fontos találmányom veszett oda…
Ugyanakkor, ha már a filmeknél tartunk, ma régi hiányosságomat pótoltam: megnéztem végre A király beszéde című, négy Oscar-díjjal jutalmazott alkotást. És ez tényleg ALKOTÁS: óriási film! Gondoljatok bele, arról szól, hogy egy dadogós embert (VI. György angol király, II. Erzsébet apja) treníroz egy logopédus. Micsoda dögunalmas téma, nem?
Na de persze messze nem erről szól csupán; szól a kapcsolatokról, felelősségről, bátorságról, barátságról, házastársi kapcsolatról, önmagunk legyőzéséről. Fantasztikusan.
Nézzétek meg, ha javasolhatom, angolul.
Itt meghallgatható az a beszélgetés, amelyet az MR1-Kossuth Rádió Szonda című műsorában készített Gimes Júlia dr. Lajos Péter logopédus-pszichológussal, aki dadogás-specialista. Annak kapcsán, hogy hiteles-e Colin Firth alakítása, illetve a terápia sztorija, nagyon sok hasznos információ hangzik el a dadogásról, annak hátteréről.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)