Mai Móni

Sütök a gyerekkel: málnakrémes töltött keksz zabpehellyel

A gyereknek program kell. Már annak, amelyik nem szervez magának – nálunk leginkább ez a két kisebbet jelenti. A legnagyobbnak már szinte ciki, ha közös programon kell részt vennie, az egy évvel fiatalabb határeset, és most épp nincs is itthon.
A két “kicsivel” – mert hát ők sem olyan kicsik már – kell valamit kezdeni időnként, hogy ne akarjanak már valamelyik elektronikus eszköz előtt punnyadni.
Gondolom, vagytok páran, akikkel e témában egy húron pendülünk.
Hogy mivel lehet a gyerek figyelmét elterelni a ro  hülye  számítógépről. Vagy a tévéről. Különösen melegben nagy a kísértés, hogy hagyjuk az utódot hódolni ezen kedvtelései egyikének, amikor legszívesebben magunk is csak befeküdnénk egy film elé valami jó hideg limonádéval.

Tegnap Zsófival elmentünk a gyerekkönyvtárba. A gyerekek általában szeretnek könyvtárba menni. Ott aztán megrészegülnek a választás lehetőségétől, a maximális mennyiségű könyvet veszik magukhoz, aztán jó esetben otthon a felét el is olvassák, vagy meg is nézegetik. Nagyon jó kis gyerekkönyvtár van itt Keszthelyen, én is szívesen megyek oda, és amíg a gyerekek válogatnak, általában találok magamnak valami érdekeset. Most például a Pannon-Literatúra Kft. gondozásában megjelent “Nagy sütiskönyv gyerekeknek” címűt. Már a külseje is nagyon vonzó, az embernek azonnal süthetnékje támad,még akkor is, ha a hőmérő bent 30 fokot mutat…
A leírások rajzokkal illusztráltak, hogy a gyerekek (nyilván nem hat-hétévesek) akár egyedül is boldoguljanak, ráadásul bizonyos alap fogásokat a szerző külön szemléltet: hogyan kell csokit olvasztani, tojást feltörni, szétválasztani, vajat morzsolni liszttel, tésztát nyújtani.
Gyorsan ki is választottam egy könnyű kis sütit, amit Zsófival este megsütöttünk.
Annyira lelkes volt, hogy mondta: ő mostantól minden este süt egyet.

Csipkés lime-krémes töltött keksz néven fut a könyvben ez a recept, azért esett a választásom erre a sütire, mert zabpelyhes, és mert lehetőséget láttam annak a tíz deka savanykás málnának az elsütésére (a krémjébe, a lime helyett), amely már kissé kornyadozott a hűtőben. Módosítottam a recepten abban is, hogy cukor helyett juharszirupot használtam hozzá, ezért a zabpehely mennyiségét kicsit többre vettem. Ugyancsak juharsziruppal édesítettem a krémet. Leírom azért az eredeti receptet is, és azt, én hogyan készítettem el.
Az egyetlen apróság, ami nem tetszik, hogy nagyon kis mennyiségre vannak megadva az alapanyagok, ami, persze, ha egy gyerek csak úgy magának sütöget, nyilván nem baj, de egy ilyen nagyobbacska családnak, mint a miénk, épp csak kóstoló.

A fent látható összeragasztott kekszekből összesen 8 darab lett. Ha már begyújtjuk a sütőt, indítsunk dupla mennyiséggel…

Hozzávalók 16 kekszhez (az eredeti recept szerint):
75 g vaj
75 g zabpehely
100 g porcukor
1 közepes méretű tojás
2 teáskanálnyi sima liszt
1 teáskanálnyi sütőpor

A töltelékhez:
1 lime
250 g mascarpone
25 g porcukor

Az én verzióm:
10 dkg vaj
12 dkg zabpehely
4 dkg juharszirup
1 tojás
1 ek liszt
1 tk sütőpor

A krémbe:
10 dkg szitán átnyomott málna
25 dkg mascarpone (helyett én most 1 nagy doboz lecsepegtetett tejfölt használtam)
juharszirup ízlés szerint

Előre szólok, ez a mennyiségű krém ehhez a 16 kekszhez – amiből ugye a végén 8 darab lesz – rengeteg. Nyugodtan indítsunk dupla adaggal.

Melegítsük elő a sütőt 170 fokosra.
A vajat olvasszuk meg egy kis nyeles lábasban.

Mérjük hozzá a zabpelyhet, öntsük bele a juharszirupot (vagy a cukrot), keverjük jól össze, és hagyjuk állni pár percig.

Verjük fel a tojást, majd adjuk a masszához a liszttel és a sütőporral együtt.

Sütőpapírral borított tepsibe tegyünk a masszából 16 púpos teáskanálnyi adagot (a hagyományos nagy tepsibe éppen belefér), és egyengessük el kör alakúra, de arra figyeljünk, hogy ne legyenek túl közel egymáshoz (legyen köztük kb. 2 centi).
Kb. 10 perc alatt süssük aranysárgára a kekszeket.

Készítsük el a krémet: keverjük össze a mascarponét (vagy a lecsepegtetett tejfölt) a málnavelővel, ízesítsük  juharsziruppal vagy cukorral, mézzel vagy xilittel, ahogy tetszik, és aztán a KIHŰLT kekszeket ragasszuk össze a krémmel.
Ennyi.

Ti szoktatok sütni-főzni a gyerek(ek)kel?

 

______________________________________

Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.

Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Petra says:

    Naná! A közös főzés a legjobb egy jó beszélgetésre. Ilyenkor sokkal közlékenyebbek.Zsófi, nagyon ügyes vagy!

  2. Igen és nagyon imádják! Így megtanulják mellesleg az alapanyagokat és a fűszereket is.

  3. eSKa says:

    Igen, amíg kicsik voltak, szinte mindig együtt gyúrtunk, kavartunk. A gyerekeknek a főzés nemcsak élmény, hanem hihetetlenül ügyesedik a kezük, a fantáziájukról nem is beszélve. Ma már legtöbbször telefonon főzünk együtt. Pl. Anyu, a zöldbabfőzelékbe szoktunk rántást tenni?, vagy Mennyi ideig kell sütni a csirkét? stb.

  4. Az én fiaim már felnőttek, sajnos mi már nem sütögetünk együtt.Az a helyzet, hogy én viszont kedvet kaptam ehhez a sütihez, látva Zsófi imádni való igyekezetét, ügyességét!:)

  5. Emili says:

    Igen szoktunk, csak nekem duplán (triplán) kell odafigyelnem a forró és éles dologra. Azért igyekszem hagyni kibontakozni őket, 5 és 3 évesek.

  6. Gabika says:

    Szoktunk együtt sütni-főzni a gyerekekkel! Főleg a hétéves Dávidomat érdeklik a konyhában zajló dolgok. 🙂 A tízéves Kingám ilyen szempontból “későn érő”: csak mostanában kezd érdeklődni.De most aztán egyre jobban! 🙂 A négyéves Máté meg a kisovisok lelkesedésével veti bele magát a dolgokba – kb 3 percre! Aztán spuri játszani! :))

  7. Alma says:

    Nagyon jó kis szakácskönyv, a nagylányom ebből tanult meg sütni.

  8. Dominika says:

    A múltkor ők panírozták a cukkinit… Hihetetlenül élvezték, én meg örültem, hogy nem nekem kell a pepecs részével foglalkoznom. 🙂

  9. Alexandra says:

    A 2 evesem nelkul meg egy kavet sem fozhetek :DMindig ott ul a konyhapulton, amikor sutok vagy fozok es o sokat segit 🙂

  10. Macus says:

    Nagyon jó ez a könyv, régebben megvettem Bálintnak, mert szeretett sütni-főzni velem. Sok receptet megcsinált már belőle. Persze azóta már komolyabbakat is süt, ráadásul egész sok ételt meg is főz. Persze sokszor együtt csinálunk ebédet, szeretjük ezt a közös tevékenykedést.

  11. Medora says:

    Nálunk a Kamasz most kapott rá erre a (egyáltalán bármilyen) konyhai tevékenységre. Már túl van néhány süteményen és egyre jobban élvezi. De amint látom Zsófi is!


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!