Mintha nyaralnánk

Itt nálunk, Keszthelyen ma van a Múzeumok Éjszakája. Mi is megyünk, amennyiben az eső nem fog éppen akkor zuhogni, mert nagyon izgalmasnak ígérkezik az eseménykavalkád. Idén először vesz részt a programban a Helikon Kastélymúzeum, azaz a Festetics-kastély. Ennek érdekében néhány hete nagyon csúfos, vagy, hogy is mondjam, manapság szokásos módon kirúgták a régi igazgatót, helyébe pedig az ifjú fideszes alpolgármestert ültették. Rosszízű történet, még akkor is, ha a kastélynak valóban jót fog tenni a frissítés.

Az elmúlt napok számomra csupán annyiban könnyebbek a múlt hetieknél, hogy vizsga terhe már nem nyomaszt, készen vagyok, igaz, nem olyan eredménnyel, mint szerettem volna, de mindent teljesítettem. A 18 fős csoportunkból heten nem tudták teljesíteni ezt az utolsó vizsgát, ők viszik tovább, később is fel kell majd venniük ezt a tárgyat.

Jelenleg hét gyerek van itt nálunk, barátaink három fiát hívtuk el magunkhoz. Kicsit sokan vagyunk, azt főleg most érzem, hogy kint zuhog, és itt bent ennyinek kevés a négyzetméter.

Tegnap viszont Balatonfüreden voltunk az Annagora Aquaparkban; ez nagyon jó program. Évek óta, valahányszor Felsőörsre utaztunk a szüleimhez, Füreden mindig felhangzott a közös fohász: ó, de jó lenne eljönni ide az aquaparkba! És mi mindig megígértük, jó, egyszer eljövünk. Hát, most ez is megvolt.

Nem olcsó, viszont jó drága. Összesen nyolcan voltunk, két felnőtt, hat gyerek, és így közel húszezer forintot fizettünk a belépőkért (háromórás jegyek). A gyerekek végig rohangáltak egyik csúszdától a másikig, csúsztak, csúsztak, csúsztak, úgy elfáradtak, hogy aztán már csak enni akartak meg aludni.

Hazafelé a balatongyöröki Szépkilátónál álltunk meg enni, volt lángos, sült hal, sült krumpli, ahogy kell.

Meg is jegyeztük a férjemmel, ez most olyan, mintha nyaralnánk.

Nehéz kérdés ez, ennyi gyerekkel, hiszen a szállásköltség jóval magasabb, mint egy átlagos, kétgyerekes családnak. Nem is sikerült még eddig egyetlen nyáron sem elutaznunk együtt; mindig reménykedünk benne, hogy talán majd ez lesz az a nyár – de eddig még nem történt meg.

De hát, ahogy szokták mondani, a lepényhal először, remény hal meg utoljára.

 

______________________________________

Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.

Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)

Tovább a blogra »