Hát, ezt nem állt módomban szépen tálalni, majd kényelmesen körbefotózni.
A ballagási ebédre készülődve merült fel az ötlet az ünnepelt részéről, hogy ugyan, legyen már aszalt szilvával töltött pulykamell is, azt még soha nem készítettem. Rendben, mondtam, majd kerestem egy jó receptet: Loriennél találtam is. Pontosan követtem az utasításait, attól eltekintve, hogy nem volt időm egy éjszakára borba áztatni a szilvát: nekem péntek este teljesen elő kellett készítenem a húst úgy, hogy szombaton reggel csak be kelljen tennem a sütőbe, amikor elmegyünk az évzáróra, majd kivennem onnan, amikor hazatérünk a ballagásról. Bár jóval kevesebb sütési időt írt Lorien, gondoltam egy kis plusz azon a 190 fokon, fólia alatt nem fog ártani. Ráadásul, ő 1,5 kilós pulykamellet írt, én 2,5 kilósat vettem. 18 főre készítettem ebédet. (Volt más is, persze, nemcsak ez a pulyka.)
Mindenkinek ajánlom, aki egy kicsit különlegesebb fogással szeretné meglepni vendégeit, mert egyszerű az elkészítése, ugyanakkor látványos.
A következők kellettek hozzá:
egy szép nagy pulykamell (ez 2,5 kg volt)
35 dkg aszalt szilva
2,5 dl vörösbor
3 dl fehérbor
2 fej lilahagyma
só
bors
valamilyen szárnyas fűszerkeverék
és egy nagy zsákvarrótő – ha ilyenünk nincs, ne is álljunk neki…
A szilvát egy kis lábaskába szórtam, leöntöttem a borral, felforraltam, és hűlni hagytam. Lorien ezt a puhító műveletet hidegen végezte, éjszakára hűtőbe tette a borba áztatott szilvát.
A pulyka vastag felébe éles késsel rést vágtam, amit tágítottam óvatosan, ameddig tudtam, vigyázva, hogy ki ne lyukasszam a húst. A mellnek ezen kívül volt egy elég nagy része, ami elvált egymástól, a képen ezt varrom össze, vagyis ezt is jól be lehet tölteni.
A szilváról leöntöttem a bort, ezt félretettem a mártáshoz. A szilvát betöltöttem az általam vágott lyukba, illetve az említett, egymástól elvált részbe, majd egy hatalmas zsákvarrótűvel, négyszeresre vett cérnával összevarrtam a lyuk száját is, meg a lefegő darabot is hozzávarrtam a felső részhez.
Ezt a műveletet pénteken éjfélkor végeztem, ezt követően a pulyka zacskóba csomagolva ment éjszakára a hűtőbe.
Szombat reggel felszeltem a két fej hagymát, egy jénai aljába terítettem, ráöntöttem a fehérbort. A húst kívülről sóztam, borsoztam, bedörzsöltem egy kis fűszerkeverékkel is, majd a hagymára fektettem, lefedtem alufóliával, és a sütőbe toltam. A sütőt ekkor, 9 órakor kapcsoltam be, 190 fokosra állítottam, és elmentünk az évzáróra.
Az évzárót rögtön követte a bizonyítványosztás, majd azt a ballagás, azt hittem, lesz időm hazaugrani, de nem volt. Elbúcsúztattuk Bence tanító nénijét, hiszen az osztály jövőre felsős lesz, volt műsor, ajándék, kollektív zokogás. Aztán elballagtattuk Nórit, és persze ott is volt sírás, igazából, azt hiszem, éppen most kezdett jó lenni az osztályközösség, és most lett vége az egésznek; így legalább könnyebb lesz csak a szépre emlékezni.
Mire hazaértünk, úgy fél 12 körül, a pulyka gyönyörűen átpárolódott; levettem róla a fóliát, a levét a hagymával együtt átöntöttem egy lábasba, a húst visszatettem 25 percre pirulni. A levet felforraltam, beleöntöttem a szilváról leöntött bort, adtam hozzá egy-két teáskanál szójaszószt, és 2 tk vízzel összekevert étkezési keményítővel besűrítettem. Egyáltalán nem kellett túlcifrázni, nagyon jó volt így.
A húst már csak fel kellett szeletelni (a cérnát kihúzni), és tálalni. Sáfrányos rizst főztem mellé, de volt párolt zöldség is; ugyanakkor, többen csak friss kenyeret kértek hozzá.
Igazából az ebédet svédasztal-szerűen gondoltuk megoldani, de végül mindenki egyszerre letelepedett; én a konyhából irányítottam a folyamatokat, és próbáltam közben az ebéden is részt venni, ennek folyományaként valahogy a fotózásról megfeledkeztem.
Majd legközelebb.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Tudom, nagyon off, de néha megszáll vmi démon, és sóvárogva nézem felül a “visszaélés jelentése” feliratot. Mi történik, ha megnyomom? Csilla
Passz… Talán azt jelenti, hogy én élek vissza valamivel, és a blogger mondjuk kizár…:)) Nem tudom.
You have an informative blog. I’ve learned something from it. I do have mine too http://www.claire-fernandez.blogspot.com... Thanks
Hű, jól néz ki. Viszont kérdezném, hogy nem veszélyes bekapcsolva hagyni a sütőt, míg senki nincs otthon? Nekünk mondjuk gázsütőnk van, de én akármilyen sütőnél rettenetesen félnék, hogy ha nincs senki, akkor valami baj történik. Vagy csak túlparázom? Mondjuk így tényleg van, hogy 2-3 órákat kuksolok egy étel mellett ahelyett, hogy addig elmennék boltba, vagy bárhová. (Jó persze, nem azt jelenti, hogy nézem, ahogy sül 3 órán keresztül, csak többnyire ott vagyok mellette a konyhában, esetleg a szomszéd szobában, és néha ránézek.)
A visszaélés jelentése arra való, hogy ha “felnőtt tartalom” van az oldalon a 18 évességre vonatkozó kérdés nélkül, vagy ha viagra hirdetésekkel lenne telenyomva az oldal meg ilyesmik.Ha megnyomod, a Blogger kivizsgálja, hogy jogos-e a “feljelentés” és ha igen, akkor letiltja a blogot. Szerintem nem teszi mindjárt elérhetetlenné, de az is lehet, még nem próbáltam. :o)Nem vagyok benne biztos, de úgy lenne logikus, ha az IP címedet is megjegyezné, így ha sok hamis riasztást adsz, egy idő után nem vennék figyelembe az IP címedről érkező panaszokat.Szerintem az egyetlen veszélye a villanysütőben hagyott ételnek, hogy durván odakozmál. De azért én se szoktam otthagyni max. fél órára. :o) A gázsütő viszont akár ki is aludhat, anyukámnak egyszer megtörtént éjszaka (mindig akkor sütötte a sóletet, mert így javasolta neki a kolléganője, aki a receptet adta), de szerencsére ő beállította az órát és felkelt megnézni a kaját éjfélkor, így nem lett baj. De ez egy lakótelepi vacak gáztűzhely volt, az ajtaja se záródott rendesen.
Egyébként eredetileg azt akartam írni, hogy “jaj, de jól néz ki!”:oD
Lencsilány, az enyém villanysütő, de alacsony hőfokon én simán otthagyom, volt, hogy lekvárt sütöttem benne egész éjjel, igaz, csak 90 fokon, ha jól emlékszem. Legfeljebb elmehet az áram… mást nem tudok elképzelni. Szerintem nagyjából annyira veszélyes, mint a mosógépet magára hagyni.
A sógornőm 10 éve minden karácsonykor ezt az aszalt szilvával töltött pulykamellet tálalja a családjának, köretekkel, kompótokkal. Finom, dekoratív fogás, na de 10 éven keresztül minden karácsonykor ezt enni, bár egyszer egy évben, lehet nem túlzás, csak én belemagyarázom:-)))