Holnap ballagás

Az események sodrában még nem is értem rá szörnyülködni azon tény felett, hogy holnap ballag a legnagyobb gyerekem az általános iskolából. Ilyenkor illik a szülőnek elmerengnie gyermeke babakori fotóit nézve, a szülinapok sorát számba véve néhány könnycseppet elmorzsolnia szeme sarkában, hogy ó, hogy megy az idő, maholnap férjhez kell adni ezt a lányt.
Annyira fáradt vagyok, hogy momentán semmiféle nosztalgikus érzésem nincs.
Biztos lesz majd holnap, ott az ünnepségen, mert mostanában már mindenféle ünnepségen elérzékenyülök, nem tudom, ez minek a jele, de képes vagyok sírva fakadni egy közönséges évnyitón. Persze, nem annyira látványosan, mint mondjuk egy anyák napján, de kellőképpen kínosan érzem magam, amikor Zsófi lányom hátát nézve a nézőtérről, egyszer csak érzem, hogy elszorul a torkom, és tudom, hogy a szemeim körül vörös foltok jelennek meg pillanatok alatt.
Szóval, biztos ez lesz holnap is.
Ma csupán kissé szomorú vagyok, mert azt hittem, jól sikerült a tegnapi számvitel vizsgám, a tárgy ifjú előadóját javasolni akartam az év tanára címre, mert ezt az abszolút száraz témát olyan szórakoztatóan volt képes előadni, hogy ebben a félévben ez volt a kedvenc órám – amikor ő jött be, és nem a tantárgyfelelős oktató. Neki mindenesetre már javasoltam, hogy amennyiben nem jönnek be számításai egyetemi oktatóként, próbálja ki magát stand-up comedyben, szerintem nagyon tehetséges, és Keszthelyen elég gyér a felhozatal.
Kedvenc pubunkban (ez az egy van a városban) egy srác fel szokott lépni néha, nagyon élvezi, hogy mikrofonba beszélhet, és nagy meglepetésemre valami országos megmérettetésen is sikerrel szerepelt, de az a helyzet, hogy annyira primitív (pisi-kaki-szellentés, egyéb altesti) poénokat nyom, hogy én azon még elmosolyodni sem tudtam. Ellenben András, kedvenc előadóm az intellektuális oldalt képviseli, szerintem nagy jövő állna előtte.
Node, hogy visszakanyarodjak a ballagáshoz, az a helyzet, hogy itt a hat gyerekkel, intenzív vizsgaidőszakkal a nyakamon a ballagási ebéd megfőzése-sütése is az én gondom, persze; most csak felsorolom, mi lesz, aztán a  következő napokban az érdekesebb recepteket be is pötyögöm.
Tehát, mivel holnapra hőségriadót irányozott elő a meteorológia, hozzáteszem, azért hosszas hezitálás után, mivel előbb még lehűlést ígértek, szóval, a meleg miatt lesz két hideg leves: már a hűtőben figyel a sárgadinnye krémleves, amelyet vaníliafagyival kínálunk, és mellette ott van a salmorejo, az andalúz paradicsomleves, amelyet szintén hidegen teszünk az asztalra. A svédre, mert az lesz.
Lesz aszalt szilvával töltött pulykamell, most fogom tölteni, reggel sütöm, meg cordon bleu (és nem gordon!), aztán norvég szelet, anyám specialitása, ő hozza, nekem ezek közül az a kedvencem, mindenképpen be fogom mutatni nektek.
Aztán, lesz steak burgonya, krumplipüré, zöldségköret, Karaván sajtos kukoricasaláta, uborkasaláta, továbbá cseresznyés lepény, málnás-mascarponés süti, sport szelet (a süti változat, ami egyszer nálunk Zsófi tortájaként szerepelt).
Messze még a hajnal. Még 3 óra 20 sincs.
Kedden vizsgázom.
Rohan az idő.

______________________________________

Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.

Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)