Őstermelői piac nyílt Gyenesdiáson – itt a BAB!

Áprilisban jártam arra, akkor még így nézett ki…

Tegnap a térség jelentős eseményének voltam szemtanúja a Keszthely melletti Gyenesdiáson: Balatoni Autentikus Bio- és Látványpiac (BAB) néven valójában (ős)termelői piac nyílt.

Éva barátnőmmel biciklivel érkeztünk a helyszínre, mivel a Balaton körüli bicikliút egyik jelentős állomása, Max blogger kartárs fagyizója, azaz a Bringatanya mellett kapott helyet az új létesítmény (Madách utca vége, Kárpáti Korzó).

Annak ellenére, hogy én egyenesen rajongok az ötletért, és minden tiszteletem Gál Lajos polgármesteré, illetve a Gyenesdiási Turisztikai Egyesületé, a “bio” elnevezés előtt kicsit értetlenül állok. Szerintem a piac pontosan annyira bio, mint amennyire mondjuk kóser. Mert a hal, ami a Balatonban él, nevelkedik, tudomásom szerint kóser, és bizonyára bio is. De a sajtok, a szörpök, a levárok, amelyeket X.Y. őstermelő hoz otthonából, nos, nem gondolnám, hogy megfelelnek a roppant szigorú bio előírásoknak. Nem is kell, persze, legalábbis nekem nem szükséges felmutatnia a bio minősítést, anélkül is veszek tőle szívesen, aztán, ha ízlik, akkor majd máskor is,  de ne keltsenek hamis illúziókat. A megnyitón a falu korábbi polgármestere mellett álltam, beszélgettem kicsit vele, kérdeztem, ismerik-e a káptalantóti piacot; mondta, többször elutaztak oda, hogy tanulmányozzák, egyfajta mintát jelentett számukra. És igen, több árust felismertem onnan, voltak olyanok, akiktől már korábban ott vásároltam, valóban kitűnő a termékük, szívesen használom – de nem bio.

Aztán, ahogy jártam körbe és fotózgattam, lefényképeztem a piacot a hivatalos bejárat felől is, és akkor láttam ám, hogy nincs értelme itt kötekedni.

A táblán olvasható név tehát Balatoni Hal- és Termelői Piac. És csak ott a jobb sarokban, a logó felett szerepel a másik, a kommunikált elnevezés: Balatoni Autentikus Bio- és Látványpiac.

Na jó, leszállok ám a témáról, de az alapítók helyében azt hiszem, nem variáltam volna ennyit.

A lényeg az, hogy a tőlünk nyugatra már régóta népszerű locavore mozgalom – amelyet két szóban úgy foglalhatunk össze: együnk helyit – követőinek végre itt nálunk is egyre jobbak a lehetőségei.

Az őstermelők pultjai mellett a a faházakban a környék termelői árulnak, például a Káptalantóti Mangalica elnevezésű családi vállalkozás, az ő minőségi termékeiket régóta ismerem, örülök, hogy itt majd minden nap megtalálom őket.

Helyet kapott a piacon a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. boltja is, elsőre Italboltnak olvastam (tudjátok, mint az Óriás és ékszerész), de rájöttem, hogy az “Halbolt” és valamilyen rejtélyes oknál fogva szintén nagybetűvel megtisztelt “Halsütő”. Ők ugyan majd csak június 1-től fognak árusítani, akkortól viszont élő, feldolgozott és fagyasztott, illetve sült halat is lehet majd itt venni. Végre balatoni halakat is lehet kapni a Balatonnál, ahol a ponty, vagy a keszeg olyan ritka, mint a fehér holló, én például gyerekkoromban azt hittem, a hekk őshonos a tóban, mivel mindenhol csak azt lehetett venni.

Ecetek, lekvárok, szörpök, a káptalantóti piacról ismerős árusok, ismert, jó minőségű termékek.

Íz és hagyomány – füstölőben, és nem injekcióval “füstölt” sonka, kolbász, szalonna, háztáji gazdálkodásból.

Kóstolni is lehetett – és bizony, nagyon finomak voltak!

Szárított fűszernövények, olajos magvak.

Kézműves termékek: kerámiák, szőttesek, gyöngyékszerek. Mézes sütemények, langallózó, pogácsa. És, aki úgy érzi maga is tudna mit árusítani, van rá lehetőség, a Piacfelügyeletnél lehet érdeklődni a +36/30/277-3377-es telefonszámon. Azon morfondíroztunk Évával, hogy ez nem is rossz ötlet…

A nyitva tartás elég érdekes, nem lehet kora reggel beszerezni a friss halat, főszezonban naponta 17 órától lesz nyitva a piac – ezt nyilvánvalóan a strandról hazafelé özönlő turisták miatt alakították így, hiszen a piac bejáratától talán 100 méterre sincs a gyönyörű gyenesi nagy strand kapuja. Mint helyben – na jó, a szomszédban – élő, szívesen kerekeztem volna akár reggel hétkor friss zöldségért, halért, húsért.

Még egy észrevétel: az igényes kivitelezés során sajnos megfeledkeztek arról, hogy az elárusító pultok közé fákat ültessenek. A tegnapi gyönyörű napsütéses délután ízelítőt adott abból, micsoda hőség várható majd nyáron a piacon, némelyik árus hozott ugyan napernyőt magával, azért az igazi az lenne, ha pár év múlva a fák lombjai bocsátanának árnyékot a strandolásból hazafelé sétáló fáradt vásárlókra.

 

______________________________________

Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.

Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)

Tovább a blogra »