Mai Móni

Valami készül

Tegnap ismét vizsgáztam az egyetemen, ezúttal mikroökonómiából, és ezzel a vizsgával sikerült javítanom a matematika sikertelensége miatt csorbát szenvedett önbizalmamon. Egészen pontosan ez egy ZH volt, és ennek, illetve egy előző héten beadott megoldott feladatsornak az eredményéből tevődik majd össze a jegy.
Hogy vizsgázni tudok-e a többi tárgyból, az annak függvénye, sikerül-e befizetnem a tandíjat; maga a vizsgaidőszak a jövő héten kezdődik, már fel lehet jelentkezni az időpontokra.
Ezzel kapcsolatban jött pár napja a tanulmányi osztályról egy levél a tanulmányi titkártól, mindig alig várom, hogy írjon, nagyon szeretem a stílusát:

“Kedves Hallgatóink!

Tájékoztatlak Benneteket, hogy a 2010-2011. évi nyári vizsgaidőszak május 16 -tól június 24 -ig tart.
vizsga jelentkezéseket május 7 -én (szombat) 8.00 órától tudjátok megtenni a Neptun ETR (Egységes Tanulmányi Rendszer) -ben.

Nem jampiból írtam az “ETR” -t, a folyamatos fejlesztések miatt egységes tanulmányi rendszerről van szó, amely (sajnos) nyilvántart (majdnem) mindent. Tehát akinek tartozása, elmaradása van, őt sajnos rendszer blokkolja mindaddig, amíg azt nem teljesíti. Ezt feloldani munkatársaim jogosultak, kizárólag a kibocsátó írásos hozzájárulásával. Tehát, telefonon történő távkuruzslással, az OI -n előadott monológok színpadi értékelésével nem foglalkoznak. 

A főiskolai és egyetemi képzésekben lehetőség van az utolsó töltényig harcolni (vizsgázni) az államvizsgát megelőző nap 16.00 óráig, amennyiben az ember talál egy dékánt aki az abszolutóriumát aláírja.
Nagyjából ennyi....”

Itt még aztán következnek a tanulmányi osztályon dolgozó munkatársak telefonszámai, mint “segélyhívók”.

Nos, a tegnapi, utolsó előadási napunk felvillanyozott annyira, hogy mindenféleképpen szeretném előteremteni a tandíj összegét. Ugyanis, miután kitartottam az utolsó vállalati gazdaságtan órán, amelyet éppen az oktatási dékánhelyettes tartott, amúgy búcsúképpen szót váltottunk vele a választható szakirányokról. Mindig kétfelé szokott osztódni az évfolyam, szálloda, illetve gyógyturizmus. Mondom neki, én valahol olvastam, hogy borturizmust is lehetne választani, engem az érdekelne.
Felcsillant az ember szeme!
Hogy ő ugyan elkészítette a tematikát, de ez a szak még soha nem indult el, és sajnos, egy hallgatóért nem is fog, de ha 3-4 embert meg tudnék győzni… Azokat be lehet pakolni egy kocsiba, aztán járni a borvidékeket, meg szervezni a borkóstolókat. És nem ám csak borról lenne szó, a tematikában benne van a sör- vagy a whiskey-gyártás is.  Mert hogy micsoda sületlenség – mondta -, hogy itt annyian gyógyturizmust akarnak tanulni, nem jut eszükbe, hogy a gyógyszállodák inkább egészségügyi főiskolán végzetteket vesznek fel, hamár, nem ilyeneket. Bezzeg olyan szakemberek, akik a borhoz is értenének, nem nagyon vannak, pedig nagyon kellenének.
Önérzetesen bólogattam, és maximálisan biztosítottam őt egyetértésemről.
Most tehát eltökélt szándékom, ha sikerül befizetnem a tandíjat, és így abszolválom ezt a félévet is, akkor erőteljes marketing tevékenységet fogok kifejteni a borturizmus szakirány beindításáért.
A pénz előteremtésére több módszert is kidolgoztam. Az egyik, hogy feltettem ide felülre, a blog fejléce alá  egy linksávot; itt lehet megrendelni a legkedvesebb írásaimból összeállított e-bookot, később pedig terveim szerint magazin formában jelentkezem amolyan blog extrával, ami szintén fizetős lesz.
A másik forma a támogatás; Sokan megkérdezik tőlem, megéri neked a blogírás? Nos, nem azért kezdtem, hogy pénzt csiholjak belőle, és most sem azért írom szinte nap mint nap, mert annyira megérné. Egyszerűen szeretem; és fontos számomra, hogy az olvasóim, akik rendszeresen meglátogatnak, jól érezzék magukat “nálam”. Éppen ezért meglehetősen zavarba jöttem, amikor valaki megkérdezte, szívesen támogatná a munkámat, hova küldhetne pénzt? Hebegtem-habogtam, aztán rájöttem, a mai világban ez egyre elterjedtebb és természetesebb; az idő pénz, a blogírás rengeteg idő. Ha tehát valaki pénzzel szeretné honorálni az én befektetett időmet, illetve annak “termékeit”, a blogon olvasható írásokat, hát, nem állok útjába. Sőt, nagyon megköszönöm.
Persze, nem várom el egyiket sem, attól függetlenül, hogy kell-e valakinek az e-book, vagy hogy támogat-e bárki, szívesen írom tovább a blogot, hiszen ez egyfajta hobbi, vagy nem is tudom, igazából több annál. Az én önkifejezési módom, ami jólesik, és örömöt okoz.

Ma brassói aprópecsenye lesz ebédre. Délután jövök a recepttel!

 

______________________________________

Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.

Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Sarolta says:

    Mivel hasonló munkakörben dolgozom, mint a tanulmányi titkárotok, kifejezetten értékeltem a stílusát :-)Nem tudom, nálunk mi történne, ha így kommunikálnánk…Kis továbbképzés nem lenne rossz ilyen téren 🙂

  2. undercover says:

    Mónika, küldtem neked néhány fillért, remélem, ezzel lavinát indítok el és be tudod fizetni a tandíjat. Kedves rendszeres olvasók, csatlakozzatok hozzám! Biztos, hogy jó helyre megy!

  3. Anonymous says:

    Pár fillért én is küldtem, sikeres vizsgázást.Konstancia

  4. Anonymous says:

    Sikeres vizsgát!

  5. Maimoni says:

    Sarolta, nagyon bírom a fickót! És mindig ilyen leveleket küld.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!