Férjem nagynénje, Kati, akiről meséltem már komolyzenés blogja kapcsán, annyira belejött a blogolásba, hogy belekezdett egy másikba, amelynek címe: In memoriam Gábor Miklós. Ezúttal kedvenc színészéről ír, ugyanabban a remek, olvasmányos stílusban, és ugyanolyan alaposan, mint a Kataliszten.
A kis műszaki segítséget kért tőlem, amit egy remek recepttel hálált meg; a címben említett “Vajdasági sós” elnevezésű aprósütiével, amelyet ő is úgy kapott valahonnan.
Nagyon egyszerű és gyors, és hihetetlenül finom.
A fotókért elnézést kérek, az utóbbi időben használt kölcsöngépet vissza kellett adnom (a sajátom áldozat lett a tudomány oltárán, ugyebár), még nem tudtam új gépet venni, így aztán kénytelen vagyok ismét a telefonommal operálni.
Hozzávalók:
5 dl tej
5 dkg élesztő
1 ek cukor
2 tk só
1 dl olaj
80 dkg liszt
Töltelék:
25 dkg vaj
3 tojássárgája
1 ek só
+ reszelt sajt, aprított medvehagyma
A tetejére:
1 tojás
reszelt sajt
Én minden kelt tésztát a kenyérsütővel készíttetek el, így most is az üstbe öntöttem a fél liter meglangyosított tejet, belemorzsoltam az élesztőt és rászórtam a cukrot. Amikor az élesztő felhabosodott, hozzáadtam az olajat, a lisztet és a sót, és elindítottam a gépet. 15 perc alatt összedagasztattam vele a tésztát, aztán lekapcsoltam.
Akinek nincs kenyérsütője, az egy nagy tálba szórja bele a lisztet, alakítson ki mélyedést a közepén, öntse bele a langyos tejet, morzsolja el benne az élesztőt, majd adja hozzá az olajat és a sót, aztán kézzel, vagy dagasztókaros robotgéppel gyúrja össze.
A kész tésztát nem pihentetjük, hanem egyből négy részre osztjuk, cipó alakúra formáljuk mind a négy darabot, és most adunk nekik pár percet, amíg a lágy vajat habosra keverjük a tojássárgával és a sóval. Aki medvehagymásat szeretne, az egy kis csokorral aprítson össze (én aprítógépbe tettem 1 ek olajjal).
A tojásos vajat négy részre osztjuk, és ha többféle ízesítésű aprósütit szeretnénk, mindegyik vajhoz keverünk valamit. Egyikbe mehet a medvehagyma és egy marék reszelt sajt, a másikba csak sajt, a harmadikba apróra vágott szalonna, vagy tulajdonképpen bármi, amit szeretünk.
Előmelegítjük a sütőt 200 fokosra (alsó-felső sütés).
Kinyújtjuk az első gombócot, és megkenjük a (valamilyen) vajjal, majd feltekerjük, mintha csak kakaós csigát, vagy bejglit készítenénk.
Bár az eredeti recept azt írta, hogy 2 centi vastag szeletekre vágjuk, én úgy gondoltam, inkább ilyen kis trapézokra vágom, szerintem jó ötlet volt.
A tésztadarabokat sütőpapírral borított tepsire sorakoztatjuk, tetejét megkenjük felvert tojással, és megszórhatjuk sajttal vagy köménymaggal, vagy mindkettővel. Vagy egyikkel sem. NEM KELL KELESZTENI, bár kénytelen-kelletlen muszáj lesz neki kelnie, mivel időbe telik, mire egy tepsire való cuccot elkészítünk.
Három cipónyi tészta fért rá egy tepsire, maradt egy, azt egy kis tepsiben sütöttem meg. Sütés közben némelyik felborult ugyan, de ez semmit sem változtatott azon, hogy ez a sós aprósüti fantasztikus!
__________________________________________
FlyLady, 26. nap. Na most.
Van egyszer a FlyLady, amit a sokszor hivatkozott Via (urban-eve.hu) lefordított, magyarított, igazított, alakított – és kihozta belőle tulajdonképpen saját zónázós programját. Azt hiszem, innentől kezdve az lesz a legegyszerűbb, ha – még mielőtt túlságosan belegabalyodnék – áttérek erre a programra.
5 fő zóna van: 1. bejárat, előszoba, 2. konyha, kamra (utóbbi sajnos nekem nincs), 3. fürdőszoba, 4. hálószoba, 5. nappali.
Persze, sokféle lakás létezik, egyikben ez nincs, másikban az van, tehát a fenti beosztás általános – aztán mindenki úgy osztja fel a zónákat a maga lakására/házára nézve, ahogy kényelmes.
Nekem: 1. lépcsőház, előtér és a nagyképűen nappalinak nevezett pár négyzetméter, 2. konyha, 3. fürdőszoba, WC, 4. hálószoba, 5. gyerekszobák.
Via felosztotta a hónapokat, minden zónára jut egy hét, kivéve az elsőt, a bejáratot, mert azért általában arra nem kell öt nap, hogy ráncba szedjük. A zónázást elsejével kezdi, így aztán, mivel most már nyolcadika van, épp a mai nappal ért véget nála a konyha ideje. Hétvégén nincs meló, pihi van, hétfőtől pedig kezdődik a harmadik zóna, a fürdő-WC. Klassz ötleteket találhattok nála nemcsak a munkához, hanem a dekoráláshoz is.
A napi rutint meg tudjátok, azon felül a péntek feladata a táska- és autóalmolás, továbbá valami jó kis esti program.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Istenien néznek ki!Tökéletesek!Hamm:-)
Köszi! És örülök, hogy sikerült olyan receptet küldeni, amit még nem ismertél!
Én is ezt sütöttem pár napja, tegnap fel is került a blogomra. Nálatok is fél pillanat alatt fogyott el? =)
Úú, istenien néz ki, szerinted nem friss medvehagymával is jó lehet? Mert akkor nem csak szezonálisan tudnám elkészíteni. :))
http://limarapeksege.blogspot.com/2008/11/hajtovny.htmlez jutott rögtön eszembe.az egyik tutibefutónk.V.
Hmmm… lehet, hogy tőlem van az alapötlet??? http://elet-alom.blogspot.com/2011/03/doroszloi-befli.html Igazán örülnék neki. 🙂 A medvehagymás “turbósításhoz” pedig szívből gratulálok! Én is ki fogom próbálni, …persze csak, ha sikerül itt az Alföldön medvehagymát találnom. 🙂
Kriszta, köszi:)Kati, én nem ismertem, de most látom, mennyien igen!!:))NAgyon finom, s köszönjük!Katicamanó, megnéztem nálad, hát ez vicces:)) Nálunk még nem fogyott el, mert sokszor úgy van, hogy amikor sósat sütök, édeset ennének…Via, frissel a legjobb, persze, de ha olajban teszed el a medvehagymát, úgy még tulajdonképpen majdnem felér a frissel – és akkor tényleg nemcsak szezonálisan ehet így készíteni.Nahát, igen, Limaráé is és Marcsimamáé is ugyanaz. De utánanéztem a receptnek, ami kaptam (beleírtam a google-be egy részét), és az a valószínű, hogy a NoSaltyról szedték le.
Komoly tudományos kutatást lehetne folytatni egy-egy recept vagy más tartalom keringésére és útjának követésére. Ez kb. olyan, mint ahogy régen a népdalok, mondák terjedtek szájról szájra 🙂
Gyönyörűek! És biztosan nagyon finomak is voltak!!
szembejött velem ez a recept 🙂 köszönet érte.. 🙂 isteni és gyorsan kész van
Jaj, ezt ismerem, a NO SALTY-n találtam tényleg nagyon finom!Erzsi
Szio! Megnéztem,lementettem és ma kipróbáltam.!!! Isteni finom! Köszönöm!Itt a bejegyzésem róla!:-)))http://praktikaksokgyerekhez.blogspot.com/2011/04/vajdasagi-sos-aprosuti-medvehagymaval.html
http://batorba.blogspot.com/2011/04/gasztro-bloggerek-hibasak.htmlNem a felső az igazi link, hanem az!!:-))) Bocsi!
Mióta megtaláltam nálad ezt a receptet rengetegszer kellett megcsinálnom. Az idei szezonban is készült már. Sőt a munkahelyi névnapozáson már követelik tőlem, hogy ilyet vigyek. 🙂 Nagyon hálás vagyok ezért a receptért.