“Én vagyok az Úr, Ábrahámnak a te atyádnak Istene, és Izsáknak Istene; ezt a földet amelyen fekszel, neked adom és a te magodnak. És a te magod olyan lesz, mint a földnek pora, és terjeszkedsz nyugatra és keletre, északra és délre, és tebenned és a te magodban áldatnak meg a föld minden nemzetségei. És ímé én veled vagyok, hogy megőrizzelek téged valahova mész, és visszahozzalak e földre; mert el nem hagylak téged, míg be nem teljesítem, amit neked mondtam.”
Amikor Jákob felébredt, meg is ijedt, hogy nem más az a hely, mint az Isten háza, az ég kapuja, és ő pont oda feküdt – úgyhogy fogta a követ, amin aludt, oszlopul állította, olajat öntött rá, és fogadást tett az Örökkévalónak:
“Ha az Isten velem lesz, és megőriz engem ezen az úton, a melyen most járok, és ha ételül kenyeret s öltözetül ruhát ad nékem;
És békességgel térek vissza az én atyámnak házához: akkor az Úr lesz az én Istenem;
És ez a kő, a melyet oszlopul állítottam fel, Isten háza lesz, és valamit adsz nekem, annak tizedét neked adom.”
Azzal el is nevezte a helyet Bét-Elnek, ami annyit jelent, hogy “Isten háza”.
És persze minden úgy történt, ahogy az az ígéretekben elhangzott.
Biztos mindenkivel előfordul, hogy bizonyos helyeken, bizonyos körülmények között bevillan az “isteni szikra”, amikor olyan ötletek jutnak eszébe, amelyek akár sorsdöntőek, vagy sorsfordítóak is lehetnek; velem is megesik. Az ilyen helyeket, szituációkat hívom az én saját Bét-Elemnek, ahol, illetve amikor, mintha egy pillanatra megnyílna az ég, és lepottyanna a gondolat. Két ilyen fix személyes Bét-Elt derítettem eddig fel: az egyik a fürdőkád, a másik, amikor a tésztagépemen dolgozom. Mindkét helyen remek ötleteim támadnak, általában magam is meglepődöm rajtuk. Az az egy baj, hogy direktben nem működik, tehát nem úgy megy, hogy ha egy jó ötletre van szükségem, elég beülnöm a fürdőkádba, vagy elővenni a tésztagépemet.
Az alábbi süti konkrétan tésztakészítés közben jelent meg lelki szemeim előtt, nem is vártam sokáig az elkészítésével.
Első lépésben lemon curd-öt készítünk. Ehhez vízfürdőt készítünk: előveszünk egy akkora lábast, amekkorába bele tudunk tenni egy jénai vagy fém tálat úgy, hogy az alja ne érjen túlságosan az edény aljára. A fém- vagy jénaiban fogunk dolgozni, a lábasba pedig kétujjnyi vizet engedünk, és a tűzhelyen melegíteni kezdjük. Amikor a víz a lábasban forrni kezd, akkor van készen a vízfürdőnk: a keletkező gőz hőjére van ugyanis szükségünk, ez fogja megfőzni a krémünket.
A tálba beletörjük a négy tojást, összekeverjük a cukorral és a citromlével, és a vízfürdőre tesszük.Addig keverjük a habverővel – tulajdonképpen folyamatosan -, amíg láthatóan krémes nem lesz a masszánk – ez nagyjából negyed óra alatt megvan.
Kivesszük a tálat a vízfürdőből, és megvárjuk, amíg a krém legalább langyosra hűl. Ekkor belekeverjük a görög joghurtot.
Az elkészített málnaszörpöt (vagy gyümölcsteát) mélytányérba öntjük.
Egy négyszögletű jénai tálba (amelyikben mondjuk a Tiramisut szoktuk összeállítani) lerakunk egy sor piskótát úgy, hogy az egyik oldalát belemártjuk a szörpbe, és a bemártott oldal kerül felülre (a gravitáció úgyis lefelé húzza a folyadékot).
A krémet gondolatban két nagyobb, és egy kisebb részre osztjuk. Az első réteg piskótára öntjük az egyik nagyobb részt, aztán újabb sor bemártott piskóta jón, majd a másik nagyobb rész citromkrém, újabb piskóta, és a tetejére kenjük a maradékot – vékony réteg lesz csak. Habbá verjük a tejszínt a porcukorral, és ezzel díszítjük a sütemény tetejét.
Legjobb, ha este el tudjuk készíteni, mert másnapra gyönyörűen összeáll, és szépen adagolható lesz. A fotón láthatónak sajnos csak két órája volt a pihenésre – de mindenki odáig volt érte.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Kedves Maimoni! Régóta olvasom a blogot, tetszenek a receptek, de ez bizony annyira megfogott, hogy nem tudom szó nélkül hagyni! Ha tegnap jelent volna meg, bizony elkészítettem volna a mai vendégségre a madártej helyett. De majd legközelebb! Bodzaszörppel is el tudom képzelni. További sok sikert! Üdvözlettel: Erika Nürnbergböl
Óóóó Istenem!! Ez nagyon finom! Legalábbis annak néz ki!:)Szinte érzem az ízét a számban! Nagyon szuper ötlet! Gratula!
2:1 régóta keresek valami nagyon citromosat és az én táskám is ilyen, meg a család hozzáállása is :Deszterlanc
Kedves Erika! Nagyon köszönöm:) azért, a madártej sem rossz…:))Lora, köszi:)Eszter, minden citromos édesség közül nálam eddig ez a nyerő.
Móni!!! Pont erről beszélgettünk a minap (talán ezért is írtál róla). Nekem a zuhanyozó az ihlető-helyem, akár fürdök, akár takarítom…:-) A süti pedig… Hát az is megihletett, de egy másik értelemben… Gondolom, érteeeed?Most jön egy kacsintás!Puszi,Szilvi
Most mehetek vissza a kisboltba! Minden egyéb igen, csak babapiskóta nincs itthon. Majd családi programban nagyot sétálunk 🙂 De ezért a citromisuért 🙂 megéri még egyszer kutyagolni.
Az én Bét-Elem a zuhanyzó és az ágyam. Rendszeresen megálmodok recepteket és reggel alig várom, hogy kipróbálhassam :)Nekem is van egy lemonisum 🙂
A receptet köszönöm, biztosan elkészítem. Minden, ami citromos jöhet. A táska? minden “rendes” női táska ilyen … FlyLady 13. napon járok 🙂
Süti istenien hangzik!Kipróbálom! Van már néhány általad blogra vetett szentenciánk otthon kinyomtatva, azt hiszem ezzel is gyarapodni fog a gyűjtemény.Táskával kapcsolatosan: most világosodtam meg, hogy a férjem miért nem hajlandó bele nyúlni :-DNekem eddig nem tűnt fel, hogy lenne Bét-Elem. Engem csak úgy homlokon szokott rúgni a mázsa. (homlokon csókol a múzsa helyett szabadon)