A szombati ebéd
Kicsit szégyellem magam a szombati nyafogásért, nem szoktam én nagyon ilyet tenni, de talán akkor értem el a holtpontot; úgyhogy most nyomtam egy Ctrl+Alt+Delt, és újraindítottam magam. Első lépésben reggel kisminkeltem az arcom, és kilakkoztam a körmeimet.
Szerencsére ma a nap is sütött, ami megint csak jót tett nekem. Egyből nagy elhatározások születtek bennem, nevezetesen: holnap nekiugrok az eredeti francia croissant-nak, még érdekesebb, hogy eredeti francia recept alapján úgy, hogy nem is tudok franciául.
Erről is fogok majd tudósítani, de még adós vagyok a szombati ebéd leírásával, amelynek ezennel újult erővel látok neki.
Először is: gombócos raguleves. Amikor Nágya a nyáron nálunk volt, és rávettem, főzzön nekünk valami eredeti orosz ételt, ő a tyiftyéli mellett döntött. A tyiftyéli elnevezés számtalan fajta gombócos ételt jelöl, azért amikor feltálaltam a vendégeknek az első fogást, magabiztosan így mutattam be: tyiftyéli leves.
Expressz raguleves volt ez, amihez egy kilónyi fagyasztott vegyeszöldséget vettem; egy fej vöröshagymát felaprítottam, kevés olajon megdinszteltem, erre borítottam a zöldséget. Felengedtem annyi vízzel amennyi ellepte, sóztam, borsoztam, belenyomtam két fokhagymagerezdet.
A boltban másfél kiló darált pulykahúst vettem, amelyből egy kilót szántam a bolognaiba, a maradékot összekevertem 1 tojással, 3 ek búzadarával, sóval, borssal, mivel kicsit lágy volt, egy kevés zsemlemorzsát tettem még bele; apró gombócokat formáztam belőle, és ezeket akkor tettem a levesbe, amikor az épp forrni kezdett. Így a gombócok a zöldségekkel együtt szépen puhára főttek. Amikor úgy tíz-tizenöt perc elteltével késznek ítéltem, felöntöttem 2,5 dl főzőtejszínnel, sóztam, és szórtam bele némi zöldfűszert, vegyesen.
A bolognai ragu elkészítésének leírására nem most kerítenék sort, arra majd külön posztot szentelek, ugyanis megtértem: holmi hagymás alap helyett mostanában sofrittót készítek a hús alá. A sofritto az olasz húsos raguk alapja, sárgarépa, hagyma és szárzeller alkotják, ezeket kell összefőzni, erre jöhet majd a darált hús, optimális esetben borjú, de errefelé a hentes csak háromkilós fagyasztott tömbökben kapja és árulja, kérdem én, mit csináljak három kiló borjúhússal?
Amit igazából meg akarok énekelni, az a tészta. És egy vallomással kezdem: szeretem a tésztagépemet.
Atlas márkájú, olasz, rozsdamentes acél, remélem, örök darab, 3500 forintért vettem a Vaterán. Az egyik legjobb üzlet, amit eddig kötöttem. Volt egy olyan gondolatom, amikor az eladónak elutaltam az árát, hogy na, majd biztosan ez is ott porosodik a többi használatlan gép között az elfelejtett fiókban, de nem. A tésztagép újra és újra előkerül. És tudjátok, mire jöttem rá? Megnyugtat. Mármint, amikor használom; a puszta jelenléte, az sajnos nem.
Érdekes volt ez a felfedezés részemről; nem szeretem ugyanis a pepecselős munkákat, figyelmes szemlélők már bizonyára észrevették a fotóimon, hogy amivel babrálni kell – lásd torták -, ott azért hagy maga után némi kívánnivalót a kivitelezés. A tésztát viszont egyszerűen imádom újra és újra áthajtani a gépen, amíg szép egynemű nem lesz. Most már ott tartok, hogy az ízesítéssel játszom: a múltkor például diós metéltet készítettem, azaz diós tésztát, így különírva, mert a dió a tésztában volt. 5 dkg darált dió, 25 dkg liszt, 3 tojás, némi só – szélesmetélt lett belőle, amire nem kellett más, mint némi szarvasgombás olívaolaj, és parmezán sajt.
Néma áhítat követte.
A mostani spagetti sem volt mentes a fűszerezéstől: 35 dkg liszt, egy nagy evőkanál pesto (alla Genovese), 4 tojás, 1 tk só. Olyan bazsalikomos illata volt, hogy büszkén szagoltattam vendégeinkkel, ilyet még nem ettetek, az tuti! És tényleg nem.
Ami életkortól függetlenül a legnagyobb sikert aratta, az a gesztenyés cupcake volt. Az alaptészta hajszálpontosan megegyezett a múltkorival, erre jött 25 dkg gesztenyemassza lereszelve, 2 dl habbá vert tejszínnel összekeverve. Hát ez…. valami eszméletlen.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)