Az élet, és az ő dolgai
Most, hogy a Facebook küldözgeti hetente, éppen melyik ismerősömnek van hányadik születésnapja, el-elcsemegézem rajta, jééé, ő is 38, nahát, ő meg 45, nem is látszik annyinak. Most, február végén még valamit figyeltem: van-e valaki, aki 29-én ünnepli a szülinapját?
Nincs.
Érdekes lehet, ha valakinek csak négyévente érkezik el az igazi szülinapja. Bár, az benne a jó, hogy meg lehet magyarázni azzal, hogy igazából 24-e a szökőnap, tehát nem a 29-e marad el valójában, hanem a 24-e. Így mindenki jól jár, aki 24-én született, annak ez a mizéria eszébe sem jut, aki meg 29-én, az nyugodtan mondhatja, hogy az ő szülinapja megvan, csak most 28-ának nevezik.
Én akkor izgultam, amikor Nóra lányom született, ugyanis november 10-re voltam kiírva, és nem szerettem volna, ha a gyerek mindenszentekkor, vagy halottak napján jön a világra. Ezért, amikor október 30-án leestem a keszthelyi polgármesteri hivatal lépcsőjén, nagyon megijedtem. Először azt vártam, hogy valami életjelet észleljek tőle, aztán azért majréztam, nehogy meginduljon a szülés, és pont belecsússzunk október 31-be.
November 4-ig várt, szerencsére.
Most meg már nyolcadikos. Novemberben meséltem, hogy megkérdeztem a matektanárnőjét, mit tegyen a gyerek, hogy ne hármas legyen félévkor… Megfogadtam, hogy nem nevezem nőt szipirtyónak, tehát nem is fogom, de túlcsorduló jóindulattal első lépcsőben nyilvánosan megszégyenítette Nórit, az osztály előtt ordítozott vele, hogy hogy gondolja, hogy négyest fog kapni (miután velem mosolyogva elbájolgott: “tanuljon”), majd december 8-án lezárta hármasra anélkül, hogy bármilyen lehetőséget adott volna a javításra (január közepén volt az osztályozó értekezlet).
Ja, és megmondta a gyereknek, ha nagyon igyekszik, év végén kaphat négyest.
Hát süsse meg.
Időközben lezajlottak a felvételik; Nóra a helyi gimnáziumba vágyott, angol tagozatra – bevallom, tartottam tőle, hogy ez a hármas választja majd el az álomtól. De a felvételiken szépen szerepelt, a héten megvolt a szóbeli is, és szombaton felkerült a gimnázium honlapjára a rangsor. Az angol tagozatra 69-en jelentkeztek, 15-öt vesznek fel, ő az ötödik helyen áll.
Hát ennyi.
Nem biztatom semmire a gyereket, de amikor úgy szabadon eresztem a fantáziámat, lennének tippjeim, mit kéne mondani a kedves matektanárnőnek. Aztán bűnbánatot tartok az Örökkévaló előtt…
Hasonló bejegyzések:
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)