Mi legyen otthon mindig?
Tegnap elkezdődött az egyetemen a második félév, új tárgyak, új tanárok. A matematika komplex gyönyörei helyett a következő fél éven keresztül csupán a valószínűségszámítás tárgykörét élvezhetjük, makroökonómia helyett mikroökonómia lesz, új tárgy a regionális és a vállalati gazdaságtan, tanulunk marketinget, és bekúszott a számvitel is.
Az a kurzus, ami az egész szak iránt felkeltette az érdeklődésemet, ami miatt tulajdonképpen az egyetemre jelentkeztem (a gasztronómia története) nem lesz. Egyáltalán nem. El is gondolkodtam azon, vajon akarok-e én közgazdász lenni turizmus-vendéglátás alapszakon?
Ezt a kérdést elmélyítette bennem a számvitel tanár, aki elmondta, az ő tárgyát bizony tanulni kell egész féléven át, aki ezt megteszi, annak szokott sikerülni a vizsga, aki nem teszi meg, annak nem – hacsak nincs olyan eltorzult agya, hogy pár nap alatt beveszi a számvitel alapjait. Finom humorával jó hangulatot teremtett, aztán váratlan kérdésekkel kínos csendet. Állandóan kérdezett, majd jókat mulatott a válaszokon. A vállalati vagyont taglaltuk éppen, azon belül is az ingatlanok csoportját. Mi lehet ingatlan? – kérdezte, majd bólogatott az olyan válaszok hallatán, mint szántóföld, telek, építmény, bla-bla, és a végén hozzátette: ültetvény. Mi az az ültetvény? – kérdezett ismét, majd egyből hozzátette:
– Erre a legjobb válasz, amit életem során kaptam, az, hogy “olyan hely, ahol négerek szoktak dolgozni”.
Jól szórakoztunk, bár vannak fenntartásaim. Illetve sejtéseim, hogy nem lesz ez mindig ilyen vicces.
Este hét körül értem haza, így aztán már lekéstem a vacsorát, az ebédre főzött gulyás, és a hozzá sütött közel húsz lángos mind egy szálig elfogyott. Nem baj, úgyis azon dolgozom, hogy a karácsony környékén felszedett két kiló szépen lemenjen, a fele már meg is van. Úgyhogy este fokozottan ügyelek arra, mit eszem, aztán, amint kijön a jó idő, újrakezdem a biciklizést is.
Este fáradtan zuhantam az ágyba, és folytattam azt a könyvet, amit pár napja kölcsönöztem a könyvtárból; külön is fogok róla írni, a címe “Mediterrán nyár”, egy amerikai séf története, aki sok-sok kudarc, majd pár éves európai tanulmánykörút után leszerződik egy luxusjachtra, és miközben végigjárják az olasz és a francia Riviérát, mindig a helyi alapanyagokból főz úgy, hogy kétszer nem készítheti ugyanazt.
Ő állított össze egy hosszú listát azokból az alapvető hozzávalókból, ízesítőkből, fűszerekből, amelyekből mindig tartott a hajón, hogy még vészhelyzet esetén is tudjon mit készíteni a tulajdonosoknak és vendégeiknek.
Elgondolkodtam ezen, hogy az alapvető eszközökről már írtam posztot nagyon régen, de az alapanyagokról még nem. Persze, hogy kinek mit jelent az alapvető alapanyag, az teljesen szubjektív, függ a pénztárcától és a főzési szokásoktól. Amikor épp olyan időszakot élünk, hogy nem kell annyira néznem, mennyit költök ( volt már ilyen, és remélem, lesz is…), akkor egyértelmű, hogy mondjuk van itthon jóféle extraszűz olívaolaj, kuszkusz, teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt, nyírfacukor – de ha kevés pénz jut a bevásárlásra, akkor nincs. Az is igaz, hogy a drágább ízesítőket sem egyszerre kell megvenni, és általában lassan fogynak, tehát ésszerű beosztással be lehet szerezni ezeket kisebb büdzsé esetén.
És van, amikor egyszerűen nem megy, tudom. Mert harminc másik, fontosabb helye van annak az ezerötszáz forintnak, mint hogy parmezán sajtot vegyünk rajta.
Alább az optimális állapotot veszem alapul, avagy mit tartalmaz egy számomra kellemesen feltöltött kamra?
legalább 2 kg sima liszt
legalább 2 kg rétesliszt
extrább lisztek: teljes kiőrlésű tönkölyliszt
zabpehelyliszt
szójaliszt
durumliszt
sikér (kenyérsütéshez)
aszkorbinsav (szintén)
zsemlemorzsa
búzadara
étkezési keményítő
legalább 2 kg cukor
porcukor
tengeri só
Arborio rizs
száraztészták (spagetti, kockatészta, penne, cérnametélt, eperlevél)
levesgyöngy
méz
2 tábla étcsoki (amit sütéshez szoktam használni)
kókuszreszelék
dió
mandula
mák
mazsola
kakaópor
sütőpor
szódabikarbóna
élesztő
zselatin
teák (gyümölcs, fekete, minél nagyobb a jólét, annál többféle)
kávé
lekvár(ok)
10 %-os ételecet
almaecet
vörösborecet
balzsamecet
semleges olaj (kukoricacsíra, napraforgó)
extraszűz olívaolaj
tökmagolaj
szarvasgombás olívaolaj
szójaszósz
worcestershire-szósz
ketchup
mustár
torma (ecetes)
fűszerek (ezt nem részletezem, minél több, annál jobb…)
vöröshagyma
lilahagyma
fokhagyma
krumpli
sárgarépa
fehérrépa
zeller
többféle bab
lencse
sárgaborsó
konzervek:
kukorica
bab (fehér, vörös, de ha lehet kapni: az angol reggelihez használatos füstölt)
hámozott paradicsom (legalább 2)
paradicsompüré
savanyúságok
tonhal
olívabogyó
kapribogyó
A hűtőben:
legalább 3 liter tej
2 nagy pohár tejföl
fél kiló túró
legalább 3 vaj
főzőtejszín
habtejszín
sajtok
szalámi, felvágott
füstölt szalonna
legalább 20 tojás
2 tekercs leveles tészta
fagyasztó:
húsleves
zöldborsó
gyalult tök
fagyasztott gyümölcs
gyümölcsök, zöldségek a szezonnak megfelelően
Így hirtelen ennyi.
Nektek hogy néz ki az optimális listátok ehhez képest? Mi az, amit még mindenképpen beletennétek, mi az, amit meg semmiképpen?
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)