Nem szándékoztam külön írni erről a témáról, mert időről időre előtérbe kerül, nemrég olvastam róla több helyen én is (pl. itt és itt) – de az is igaz, hogy ettől függetlenül nem mindenki találkozik ezekkel az információkkal azok közül, akik viszont engem olvasnak.
A citrusok héjáról van szó tehát.
A karácsonyi sütemények, krémek, italok esetében fokozott citrom-, narancs- és limehéj-igény lép fel. Mint ahogy sokan mások, én is egyre fontosabbnak tartom felhívni a figyelmet arra, hogy csak kezeletlen citrusfélék héját használjuk fel ételekbe, italokba, mert a beléjük ivódott gombaölőszerek, amelyek lehetnek: bifenil, orto-fenil-fenol, nátrium-orto-fenil-fenolát és tiabendazol, komoly egészségkárosító hatással bírnak. Pontosabban: teljesen még nem is tisztázott, hogy mennyire. A tiabendazolnál kimutatták a vesekárosító hatást például, és arra is rájöttek, hogy a sokszor kombinálva alkalmazott szerek káros hatása összeadódik, itt pedig már különféle rákokat emlegetnek.
Állítólag egyre többször fordul elő (én még nem láttam), hogy a kezelt héjú citrusfélékre rá is van írva, hogy nem alkalmasak emberi fogyasztásra; és tudjátok, ha már rá is írják…
Tehát, a nem kezelt héjú citrom a bio, amit általában szupermarketekben be lehet szerezni. Ha nincs, ám nekünk feltétlenül szükségünk lenne rá, még mindig ott van a különböző fűszercégek által forgalmazott tasakos citromhéj, ami állítólag közel sem olyan aromás, mint a friss, de biztosak lehetünk abban, hogy kezeletlen, mivel ezeket a gyártókat szigorúan ellenőrzik.
Fontos tudni, hogy az ilyen-olyan (melegvizes, almaecetes, stb.) lemosásokkal a lelkiismeretünket megnyugtathatjuk ugyan, hogy megtettük, amit tehettük, de az a helyzet, hogy ha a szer bizonyos százalékát el is távolítjuk, még mindig ott van, ami a héj mélyebb rétegébe, esetleg már a gyümölcshúsba ivódott bele.
Lehet erre legyinteni, azt mondani, hogy úgyis egy csomó mérget eszünk, meg aztán valamiben meg kell halni, meg hogy én már az életemben úgyis megettem egy csomót, meg még ki tudja mit, de az a helyzet, hogy ha másokért is felelősséggel tartozunk, már csak őmiattuk is kötelesek vagyunk kiszűrni azokat a mérgeket, amiket lehet.
Ezt mondom én, pedig rólam tudjátok (már akik rendszeresen olvasnak), hogy szeretek veszélyesen élni…
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Szia!Éppen ezért én most a bio piacon vásároltam citromot, narancsot. Mivel egy része ajándékba készül, még azt sem mondhatnám, hogy csak én eszem. Én rendszeresen vásárolok bio citrusokat és a levét és a héját is lefagyasztom, adagolva.
Én lazább vagyok. Forró vízzel, kefével lemosom a citromhéjat, és ami méreg ezután a mondjuk fél kiló lisztből készült mézeskalácsba kerül, az egye fene, kerüljön… Pedig nagyon nem szeretek mérgeket enni, pláne a családnak adni, kerülöm is, ahol lehet, de biocitromot még sehol nem láttam a környékünkön, piacon sem. Amint látok, azt fogok venni. Fenyegető feliratút viszont láttam, azt azért nem vettem.
Minél erősebb az illata a citrusféléknek, annál több a méreganyag a héjában. A méreganyagot zárja be az illóolajba. Nem csak az a szer épül be, amivel már a gyümölcsöt kezelik, hanem az is, amit a fa felszív a földből. Bio termesztés pedig nem létezik…lehet hogy xy cég nem permetez, de attól még a talajvízzel átfolyik hozzá is máshonnan…valamint a múltban olyan mennyiségű mérget juttatott be az emberiség a talajba golyóbis szerte, hogy a kiürülése 100 év múlva következne be talán , ha tényleg senki nem használna többé semmit ami kémiai úton van előállítva.Nem is az a baj, ha egy kicsit megeszünk a méregből, mert nem fog kárt okozni 10 év alatt sem. De elraktározza a szervezetünk…és kis mosogatás nem oszt nem szoroz ezeknek a mérgeknek.De ebből nem lehet kiindulni szerintem. Annyi vackot eszünk, ez tényleg kis tétel. Agrármérnök vagyok, láttam csúnya dolgokat gyárakban, laborokban,bio telepeken…és látott más máshol. Ha elkezdenénk sorolni, éhen is vesznénk 🙂
na, állok elébe. látott valaki Erdélyben bio citrust? netán kész citromhéjat? avagy figyelmeztető feliratot?
Méreg ide vagy oda, a karácsonyi időszakban nem tudom kihagyni a kandírozott narancshéjat. Az egész család imádja. Több napig áztatom, talán egy kevés méreg kiázik belőle. Vagy lehet, hogy nem?
Elismerem, nem egyszerű. Én bizony, ha nem kapok bio-t, kihagyom, hangulat ide vagy oda. Az áztatás valamennyit lehoz – de közel sem mindent.
A biocitrom nem attól bio,hogy nem kezelik a héját. A héj kezelése ugyanis a szállítás alatti minőségromlást akadályozza meg, amolyan konzerválóanyag-féleség. Leírtad azt is, hogy a tasakos talán jobb,mert a gyártót fokozottabban ellenőrzik, sajnos ez is egy közkeletű tévedés: Magyarországon és a világ számos országában a “nagy” gyártókat, forgalmazókat sokkal kevesebbszer ellenőrzik, mint a kisebbeket. Pl. idén először fordul elő, hogy a karácsony előtti összevont ellenőrzéseknél egyáltalán szóba kerül a láncoknál végzett komolyabb vizsgálat…persze, majd meglátjuk,mennyire lesz ez komoly…
Maimoni,köszi a bejegyzést!Én ezen az állásponton vagyok. Eszünk mérgeket másból is, valószínű,sosem tudjuk meg. De könyörgöm: amiről tudjuk, hogy benne van, legalább azt neeeeeee!!!A gyerekeinkkel ne tegyük!!!!!!A bio és a kezeletlen valóban nem ugyanaz. A bioban az is benne van, hogy a termesztés során nem kapott permetet, ill. pl. bizonyos távolságra kell lennie még az autópályáktól is a helynek, ahol terem. Sok kikötést tartalmaz a bio minősítés, szóval ez egy tágabb fogalom. De a bio-ra biztosan nem kerül gombaölőszer sem.Más: a gyárak, amelyek pl. kandírozott citrust, ill. reszelt, zacskós citromhéjat árulnak, ők akkora mennyiségben és olyan gyorsasággal dolgozzák fel ezeket a gyümölcsöket, hogy megtehetik, hogy kezeletlenből dolgozzanak. Ráadásul ezek külföldről származnak általában, ahol sokkal szigorúbb az ellenőrzés, mint nálunk.
Komolyan mondod, hogy a biot is kezelik, jól értem? Egy másik hozzászóló egy másik blogon, aki szaki a téren, ő írta, hogy a tasakos biztonságosnak mondható…
Még annyit, akik legyintenek a témára… Most biztosan majd utálni fogtok, de akkor is leírom, mert a lelkiismeretem ezt diktálja:Korunk iszonyú sok rettenetes betegséget “termelt ki”. Nem tudjuk, mennyi írható az ilyen és hasonló vegyszerek számlájára. Én nem tudok ebben laza lenni, bármennyire is imád valamit a családom, erre NEM-et mondanék. Enélkül lehet élni. Ha valaki rákos lesz, utólag szerintem simán lemondana minden hasonló szenvedélyéről:(
lehet,nagyon elfajult vagyok ilyen téren… én nem használok héjakat, mivel csak az aromája miatt kell és úgyis illóolaj -mániás vagyok, azt használom ételekbe- italokba is. Természetesen nem illatosítókról van szó,hanem bio illóolajokról,amik nagyon sokáig kitartanak,hiszen max 1-2 csepp kell belőle az ételbe.
Móni, nem, nem kezelik. Nekem is Altair írta, hogy a bio-ban több a szigorú megkötés, mint a kezeletlenben.A bionak már a magja is bio, hogy úgy mondjam, egészen míg elér a vásárlóig, nem érheti semmi vegyszeres beavatkozás. A bio-bébiételeknél olvastam valahol nemrég( bár már nincs nálunk pici baba:D ,meg amúgy is főztem nekik mindig), hogy pl. az is kikötés, hogy a sárgarépaföld hány kilométerre lehet az autópályától. Az ólom szennyezés elkerülése miatt..Jól értetted, Altair írta, aki ebből diplomázott, hogy a zacskós az megbízható!!
Elég nehéz kiigazodni… Emlékszem, volt egy időszak, hogy ne igyunk tejet, mert ártalmas, végső soron az a kisborjú táplálására van kitalálva. Aztán meg, hogy a TEJ: Élet, Erő Egészség…Sok dolog van, ami megosztja az embereket, emlékezzünk csak vissza a tavalyi H1N1 időszakra.Amiben laikus vagyok, azt nem tudom megítélni. Így van ez a citromhéjjal is. Meg még sok minden mással. Köszi, Móni, hogy leírtad. Ezentúl én is odafigyelek. Hűűű, hogy mennyi minden másra is oda kellene figyelni… Ha jobban belegondolnánk (azért ne vigyük túlzásba… :-)), kevés dolog maradt napjainkra, amit nyugodt szívvel megehetünk.
A másik lehetőség, amit Flatcat ajánlott:ha valaki Budapesten jár, a Culinarisban akkora üveg citromkivonat kapható, ha jól tudom, 1600 Ft körül, ami ált. 1 évig elég a sütikbe.( Gondolom, Ausztriában is van ilyen, de lehet, hogy nagyobb magyar városokban is. Sőt, nálunk Szombathelyen is van egy kis boltocska, ahol a tulaj az említett üzletből szerzi be az áruját.) Szóval a Culinarisban nem mindig a “sznobságot” kell látni, van abban egészség megőrzési lehetőség is:)
Trinity, köszi az infókat, egy részét tőled szereztem, be is linkeltelek:)
A vizes áztatás nem sokat ér, mivel ezeket a mérés során is acetonitrillel és 0,1%-os hangyasav keverékével oldottuk le/ki a citromból az analitikai gyakorlaton.A tévedések eloszlatása végett, azért mert szupermarketben árulják, egyáltalán nem biztos, hogy kezeletlen citromról van szó. A kezelést a szedés után végzik, a célból, hogy a szállítás és a tárolás közbeni penészesedést megelőzzék. Valójában mindössze egy héttel növeli meg a tárolhatóságát a terméknek, 4 hétről 5 hétre. Utána a kezelt citrom is megpenészedhet, tehát a penész se biztosíték, ráadásul az más kockázatokat hordoz magában (trópusi területen mérgező toxinokat termelő penésszel is befertőződhetett). A lemosás még nem elég, ezek az ún. “post harvest” szerek éppen kívülről befelé szívódnak fel a gyümölcs héjába. A lemosás szerintem akkor ajánlatos, ha ki akarjuk facsarni a levét, amiben nem lesz ilyen penészgátló növényvédő szer, de a héját én passzolnám.A zacskós citromhéjat személy szerint kedvelem és mindenbe használtam már ezelőtt is, mivel mindig van itthon, míg citrom nem mindig, csak a teaszezonban. A múltkor Kotányit vettem (bocs a reklámért, de tényleg érdek nélkül írom), és szinte friss citromillat tört fel a zacskóból, ami meglepett, ilyet még nem tapasztaltam. Lehetséges, hogy extra illóolajjal erősítik az aromáját, bár akkor fel kellene ezt tüntetni a zacskón. Az viszont rajta van a zacskóján, hogy használat előtt a gyártó ajánlja citromlébe áztatni.Az ömlesztett árunál, általában nem tüntetik fel, hogy valamivel kezelve van-e, de ha eredeti raklapon rakják ki, mint a bécsi spárokban, akkor a dobozról le lehet olvasni ezt az információt. A szomszéd spárban pedig vettünk hálós citromokat és a tájékoztatóján fel volt tüntetve, hogy thiabendazollal kezelt.És még valami: pontosan azért, mert elég sok “mérget” megeszünk, legalább az ismert mérgeket miért ne kerülnénk el?
Ja, igen, azt tudom én is, hogy a bio nem csak attól bio, hogy nem kezelik, viszont azt nem tudtam, hogy létezik nem bio és kezeletlen, mert én eddig itt kezeletlenben csak bioval találkoztam. De hát ez egy kis város, nagyon vidéken.
Altair, köszi, már vártalak:))
:o) Trinity köszi! :o) A tanár még nem nyilatkozott aszalt gyümölcsügyben, lehet, hogy külföldön van, most megírtam máshova a kérdést.
Az én férjem elkezdett termő citromfákat keresni a neten. Ha sikerül, lehet veszünk egyet és ígérem a közelébe sem megyek. Szerencsére kis családunkban a férjem a főkertész, már több halottnak hitt növénnyel elboldogult 🙂
Kezdem orultnek erezni magam, ahogy vasarolok.Hust mar csak biot veszek, pedig harom kamaszt etetek. A youtub-on ilyeszto felvetelek mutatjak, mivel etetik es hogyan tartjak az allatokat, hogy aztan nitritbe aztassak a hust, hogy szep rozsaszin legyen.A pelyhek kozul kozel egy oramba tellett megtalalni azt a parat, ami nem tartalmaz fruktoz-glukoz vagy glukoz/fruktoz nevu szemetet. Allitolag kifejezetten karos: errefele pedig alig van barmi edes vagy edeskes cucc, amit ne ezzel tennenek olcsobba a gyartas soran.Tegnap azt vettem eszre, hogy egyes szaraztesztak tele vannak mindenfele kiolvashatatlan nevu dologgal, mig masok csak azt tartalmazzak, amit itthon is belegyurnek.Ja, biotojasra valtottam, kiindulva abbol, mit eszik a felveteleken latott tojotyuk.Kenyeret itthon sutunk.A tejfol!Meg a joghurt, vaj es tarsaik: olvastatok valaha az osszetevok tarhazat? Az az erdekes, hogy egyes cegek elo tudjak allitani tejbol mag bakteriumbol is!A konzervalt termekek kozul ha van, az uvegeset valasztom, mert a femdobozok belseje be van vonva a BPA-t tartalmazo, noi hormont szivarogtato muanyaggal. Mint a folpack es tarsai: ha csak lehet, nem veszek nyulos foliaval csomagolt cuccot….Folytathatnam. Ugy jarok vasarolni, hogy legyen idom elolvasni a “tartalomjegyzeket” es mindig megdobbenek, hogy eddig miert nem tettem igy. Nem azert, mert akarmelyiktol is meghalhatunk, hanem mert egyutt, ez az osszes szemet talan mar tenyleg szamit.
én tavaly születés napomra, egy citrom fát kaptam születés napomra, a nyáron hozott 2 szem citronyot, abbol csináltam limoncsellot, én azzal ízesítem a sütiket,(colámat) a nagynénimnek is volt citrom fája ö a levelét is használt a gyümölcslevesekbe és a kompotokba főzte bele
Lehet ma még úgy élni, hogy egészségesnek mondhasd a táplálkozásodat? Vegyük csak a leghétköznapibb ételünket, a kenyeret. Oké, otthon sütöd, hogy egészséges legyen. De amiket beleteszel: 1. liszt: drága liszt volt, amiről kiderült, hogy fuzárium gombával fertőzött, ami kifejezetten és bizonyítottan egészságkárosító. A lisztben található mennyiség akkora volt, hogy felnőttnek 3 szelet kenyér túllépte a mérgező határt. Óvodásnak 1 szelet. Aztán jön bele a víz. Manapság a csapvíz antibiotikum és fogamzásgátló tartama az ország nem kevés helyén messze meghaladja a megnyugtató szintet. A sóról most özönlenek a neten azok az írások, amely szerint manapság a boltban kapható só nem NaCl (nátrium-klorid), hanem KCl (káliumklorid) ami olyan káliumterhelést okoz a szervezetnek, amely már képes ritmuszavarokat, izomfájdalmakat és még rettentő sok rosszat csinálni. A nyers kockaélesztőre is kiabálják a rosszat. Tehát akkor szabad kenyeret ennünk?Én nagyon szeretnék egészségesen élni, és mindent megtenni azért, hogy a családom ne legyen beteg. Tényleg nem ellene vagyok! De azon néha elgondolkozom, hogy vajon hányan dohányoznak azok között, akik szerint csak a bio citromot szabad enni. Mert valahogy szerintem eltolodóik néha az ítélőképesség, és sokkal evidensebb egészségkárosítókat figyelmen kívül hagyunk.
Maimoni, igen, láttam, hogy belinkeltél, csak örültem, hogy te is felkaroltad a témát:)Altair, köszi, ha rákérdezel!Még a blogodra megyek káliumklorid ügyben – biztosan tudsz valamit, mennyire komoly ez a dolog, vagy szimpla hisztériakeltésről van szó. Ez is megérne egy bejegyzést mindenképp!Tímea,van igazság abban, amit írsz! Részemről s családom részéről szerencsére totális a dohányzásellenesség. Bevallom, messziről megérzem azt a szagot és már attól is rosszul vagyok. Ez van.Móni, bocs, hogy ma “sok” voltam, de a téma nagyon jó, ez volt az oka!
Tímea gondolatsorát már én is végig játszottam párszor, főleg mikor a híradóban hallom, hogy fertőzött alapélelmiszert fogtak. Ilyenkor szoktam arra jutni, hogy hagyjuk a bio dolgot és kezdjünk el edzeni, lehet hosszútávon hasznosabb ha a gyerekek eléldegélnek a poli-val kezdődő dolgokon. :-((((
Én azért tegnap azon is bemérgeltem magam, hogy a méregdrága biocitromnak (sem) lehet már lereszelni a héját. Legalábbis annak, amit most én kaptam. Közös családi erővel (én anyáztam, füstölögtem, ÁNTSZ-szel és midnen mással fenyegeteztem, férj ingujjat fölgyűrve anyázva reszelni próbált, Gazsigyerek pedig az etetőszékből hangosan kiabálva igyekezett segíteni (kezdek félni, mi lesz ennek a gyereknek az első szava, a múltkor rámutatott egy járdán bicikliző egyénre, és bár nem lehetett érteni, de a hangsúlyból egyértelműen kiderült, hogy elküldte melegebb éghajlatra, és tudatta vele, hogy a másik oldalon van a bicikliút) ). Végül bevagdostam kicsit, és úgy sikerült lereszelni. Valamennyit.De azért szerintem is nagyon gáz, és én is mindig nagyon félek használni, inkább nem is. Nekünk szerencsénk van, mert anyukánmál van vagy nyolc termő gyümölcsfa, és szezonban van rendesen citrom, de hát az az egész családnak nem elég. Meg hát a narancs- és mandarinhéj meg csodákra lenne képes. De azokkal már tényleg nem merek kísérletezni….Szerintem ez nagyon szomorú, engem néha kétségbe is ejt ez a helyzet. Meg az is, hogy mondják, vegyünk magyar terméket, de egy csomó magyar termék nem minőségi. És most a tejtermékekre gondolok, bevallom őszintén. Nálunk már a piacon őstermelő által előállított kecskesajt sem kecsketejből van. És 3x annyiért adja, mint Bécsben. Mindegy, ez egy másik téma, bocsánat, hogy belekevertem.Fel a citrusfélék házi termesztésével (=családi házat mindenkinek)! 😉
Most értettem meg a káliumkloridos kérdést a blogomon. :o)Szerintem ez kamu. Úgy értem, léteznek olyan sók, amik nátriumklorid tartalmának egy részét káliumkloriddal helyettesítik – kifejezetten pl. a magasvérnyomásban szenvedők számára ajánlva, hogy a Na-bevitelt csökkentsék -, de az egészet biztosan nem. Egyrészt mert a NaCl olcsóbb, mivel jóval könnyebben hozzáférhető, lepárolható a tengerből és kibányászható a bányákban, míg a KCl vegyi melléktermék, amit elsősorban műtrágyagyártására használnak fel, és csak sokadik sorban élelmiszeripari felhasználásra.DE: A káliumklorid sónak kellemetlen, savas mellékíze van, továbbá 175 g-ját (egy evőkanál só: 1,5 dkg) elfogyasztva szívmegállásos halált is okozhat, így nem valószínű, hogy bárki megkockáztatná kamu sóval kiirtani a lakosságot. Pláne, hogy a KCl drágább, mint a NaCl, tehát anyagi hasznot se remélhet tőle igazából. :o) Csak halkan jegyezném meg, hogy a sok NaCl sótól, sőt a nagy mennyiségű cukortól is meg lehet halni. Mert nem mérgező anyagokról beszélünk, hanem inkább mérgező mennyiségekről.Timeának pedig csak annyit mondhatok, hogy az élelmiszeripar és a fogyasztó között egyfajta bizalmi viszonynak kell fennállnia. Lehet szidni a felelőtlen cégeket, de őszintén szólva ez a fajta általánosítás rossz kiindulási alap. Mi haszna lenne abból egy élelmiszert előállító cégnek, ha megölné a fogyasztóit?A további felvetésekre a válaszok:A fuzáriumos búza lehetséges, de veszélyes mennyiségű fuzáriumot tartalmazó liszt nem kerülhet a polcokra. Ezt a malom saját laborján kívül az Mezőgazdasági Szakigazgatási hivatal laborjai (pl. OÉTbI) is ellenőrzik országszerte a boltokban szúrópróbaszerűen összevásárolt töméntelen mennyiségű élelmiszerben (a liszteket ellenőrzik GMO-ra, növényvédőszerre, mikotoxinokra, sikértartalomra és tisztaságra is). A nyári gyakorlatomat ott töltöttem és hihetetlen mennyiségű élelmi anyag érkezik be naponta különböző vizsgálatokra. Az esetek egy kis százalékában találnak mulasztásból származó káros vagy tilos, esetleg a határértéket meghaladó mennyiségű anyagot a termékekben. Készakarva bennelevő káros anyagot pedig talán csak egy-két kirívó esetben, én nem hallottam ilyesmiről. Természetesen a kis cégeknél gyakrabban fordul elő, hogy lejárt túróból készül a körözött a hidegtálba vagy lejárt porból készült kakaó a gyerekek elé, de éppen a sokat átkozott multiknál (nem a bevásárlóközpontokra értem, hanem gyártó cégekre) a bevezetett minőségbiztosítási rendszerük miatt szinte soha!!!Az élesztőkocka pedig kizárólag trehalózt (ami egy cukorféle) és élő Saccharomycest tartalmaz. A trehalóz táplálékul szolgál és védi az élesztőgombát, ami mellé mást adagolni nem lenne szerencsés, mert csökkenthetné az életképességét és a kelesztő hatását.Ja, és a víz. Keress rá a neten, most volt egy tanulmány róla (az indexre is kikerült), hogy a csapvíz tisztább, mint az ásványvizek. Nem állítom, hogy nincs benne növényvédőszer maradék vagy fogamzásgátló, de őszintén: Ha túl sok volna benne, akkor hogyan születhet ennyi baba? Miért esnek teherbe ezek a nők? Csak fantát isznak? A fantát is csapvízzel készítik… Csak őszilevet isznak? Az őszibarackot is ivóvízzel locsolják, sőt gyakran engedélyezett kútvízzel vagy csatornából, ami nem is annyira tiszta, mint a vezetékes ivóvíz. Kíváncsian várom a választ, feltehetőleg – ha bizonyítani lehet – bekerül a Nature magazinba is… :o)És semmi sértődés, csak szeretném, ha mielőtt bármit szajkózni kezdenénk, ami jól hangzik, gondolkozzunk el rajta vagy ha nem értünk hozzá, kérdezzünk meg olyat, aki ért hozzá és akinek hiszünk. :o)
Eszter: Nem vagy könnyű helyzetben. :o( A teljesen eltérő jogi szabályozás és szakmai hozzáállás miatt, gyakorlatilag tényleg bármi lehet az ételben a gyártó felelőssége.De azért azt jó tudnod, hogy a fruktóz a gyümölcscukor, a glükóz pedig a szőlőcukor és ezekből lesz a szacharóz nevű diszacharid, ami egész egyszerűen a répacukor vagyis a boltban kristálycukorként, cukorként árult anyag. Annyira természetes anyagok, hogy a nevüket is arról kapták, amiből kimutatták először, nevezetesen a gyümölcsről és a szőlőről… Ezek fogyasztását mégse kéne kerülni miatta. Nyilván a sok kövér lakos miatt hiszterizálnak vele odaát, de méregnek nevezni durva túlzás.A tejfölről, joghurtról, vajról pedig van egy rossz hírem: Ezek bizony tényleg tejből készülnek baktériumkultúra beoltásával. Már a nagyanyáink is így készítették, hogy a kellemes ízű tejfölből, joghurtból egy kanállal hagytak a következő adag tejszínbe, tejbe, hogy ugyanazt a finom terméket kapják legközelebb is. Mert a levegőből bekerülő “vad törzsek” által savanyodott tejföl/joghurt nem mindig lesz ugyanolyan finom. A gyárban pedig steril tenyészeteket raknak bele és ellenőrzött – egészségre nem káros – baktérium/gombatörzsekből, amit el is neveznek: joghurt- vagy vajkultúrának. De ez a bacis vaj sokkal egészségesebb, mint a “steril” művaj, a margarin…A konzervdobozok jelentős fejlődésen mentek át, a mérgező óntartalmú fémdobozoktól a jóval kevésbé mérgező biszfeniles bevonatú rozsdamentes dobozokig, de az üveges konzerv valóban még egészségesebb. Viszont a konzervekben nincs tartósítószer, hőkezeléssel tartósítják, így sokkal egészségesebbek a vegyszerrel tartósított késztermékeknél. Ezeknél is egészségesebbek azonban a fagyasztott termékek.Az, hogy ezekre odafigyelsz, nagyon is dicséretes, de ne fogadj el mindent kritika nélkül!
Félreértés ne essék, én általában nem hiszek a hisztériakeltéseknek, eszem a saját sütésű kenyeremet, nyugodt szívvel adom a gyereknek az élesztőt, mert szereti nyersen, stb. A csapvíz fogamzásgátló hatásához viszont lehet, hogy kicsit jobban értek, mint az indexen kitett értékelés. Ma a párok 15%-a meddő, és csak orvosi beavatkozással születik gyereke (ha születik). És az ivóvízben kimutatható és hatásos mennyiségben található a fogamzásgátló. Mivel mindennap isszuk, fenntart bennünk egy alap fogamzásgátló szintet. Aztán a sok év alatt a szervezet válaszol rá, hogy hát ha nem akarsz gyereket, akkor oké, nem ellenkezem. Csak egyszer menj el egy tömött meddőségi rendelésre, és rájössz, hogy messze nem születik olyan egyszerűen ennyi gyerek.A sókérdés számomra is új dolog, most hallottam először, de bementem egy Coopba random, megnéztem az ott kapható sókat és volt amire rá volt írva, hogy káliumklorid, volt amin felsorolta a benne található ionokat és nátriumnak híre hamva sem volt, ellentétben a káliummal ???? Akkor ez most hogyan lehet? Az más kérdés, hogy az erről keringő levélnek már a stílusa is olyan (“Isten áldja meg Tejfalussy Urat, hogy felnyitotta a szemünket, hogy végre láthassunk”), hogy nem hiszem el, mégha igaz se.A fuzáriumos liszt pedig kikerült a polcokra és csak később vonták vissza.
Wikipédia a KCl-ről:A kálium a szervezet számára nélkülözhetetlen anyag, bevitelére legalkalmasabb a kálium-klorid. Általában ételbe keverve juttatják be a szervezetbe alacsony koncentrációban. A konyhasó helyettesítésére is alkalmazható, kellemetlen, savas íze van, ezért általában konyhasóval keverve szokták használni.
Altair,Ennek a gluko/fruktoz (igy vagy kotojellel irva) dolognak nezz utana kerlek es tajekoztass, ha megtudsz valamit, ami ellentmond az en ismereteimnek.A lenyeg, hogy csak az elnevezes olyan szep, valoban a kukoricabol, valami ionos eljarassal eloallitott, folyekony edesitorol van szo, ami sokkal hatekonyabb, mint a tobbi cukrok. Es foleg nagyon olcso. Hogy miert ilyen szep a neve, azt nem tudom, de nemreg olvastam rola, hogy kifejezetten karos, kerulendo. Sajnos errefele az elelmiszerek donto tobbsegeben hasznaljak, az europabol erkezo termekekben nem lattam meg.
Altair,meg valami: a konzervdoboznak a bevonataval van a baj, azzal a vekony foliaval a doboz belsejeben. Talan otthon nincs is ilyen, mar nem emlekszem, illetve akkor meg nem figyeltem oda ra. De az ossze uditosdoboz belsejeben is van es beszelnek rola, hogy ez bizony gond. Ideat mar mergezonek nyilvanitottak a BPA tartalmu muanyagokat,ami azert allami szinten elismerve tenyleg fontos lepes. Mar lehet kapni BPA mentes folpackszeruseget es kulonbozo muanyag edenyeket: azert az ordog nem alszik alapon en kerulom oket.A tejfollel nem akkor van baj, ha tej meg bakterium van benne, hanem amikor minden mas!!!! A guargumitol a kukoricakemenyiton at a…., nem tudom, nincs itthon es en nem vergodom at ezeken a hosszu listakon soha! Azt valasztom, ami tejbol meg bakteriumbol van.De tudod, nagyon jo olvasni a tajekozottsagodat es a hozzaertesedet, mert mint mondod, nem szabad bedolni mindennek. megis: olyan rohadtul ilyeszto a helyzet es az a sok vegyszer, amit elelmiszerkent arulnak! Koszonom a hozzaszolasaidat.
Jó, elismerem a meddőségi kezelésekhez nem értek (bár a nőgyógyász barátnőm szerint a szabados nemi életnek és a chlamydiának sok köze van hozzá, szerinte minden harmadik 18 éves lánynak már volt valamilyen fertőzése: HPV, HSV és chlamydia, gonorrhea – többnyire társulásban), és nem is akarok veled vitatkozni, bár továbbra is csak hivatásos tanulmánynak és akkreditált labornak hinnék.Mint élelmiszermérnöknek a csapvízhez ezzel szemben igenis értek. Érdemes a víztisztításról is olvasni. Pl. a jogszabályt (különös tekintettel a 3§-ra).És az analitika tanárom szerint is hülyeség a fogamzásgátló a vízben. Sokkal veszélyesebb és sokkal nagyobb mennyiségben lehetnek benne jelen peszticidek, amikre szigorúan megállapított határértékek vannak és rendszeresen ellenőrzik, még a hallgatói laborokban is, nem csak a vízművek. :o)Másrészt, ha hatásos mennyiség van a vízben fogamzásgátlóból, ami a petefészkekre hat, akkor minden nőre kéne hatni, nem csak “a 25 év alatti hölgyek 4 százaléka, a 25–35 évesek 13 százaléka, a 35 év fölöttiek 30 százaléka” eshetne áldozatul. Egyes orvosok szerint a meddőségi kezelések számának növekedése a meddőségi kezelések hatékonyságának növekedésén túl annak is betudható, hogy egyre később szüljük az első gyerekünket és az életkor előrehaladtával a természetes fogamzóképesség és az élveszületések száma amúgy is csökken.És az elfogyasztott fogamzásgátló a petefészek működésére hat, olyan meg nincs a férfiaknak, mégis több a meddő férfi, mint nő.Az én meddő házaspár ismerőseimnél az egyiküknél egy méhen belüli sönt okozta a meddőséget, amit a Káli nem vett észre, és egy határmenti település zugnőgyógyásza meg igen és megműtötte, majd az évek óta eredménytelenül kezelésre járó nő spontán teherbe esett. A másik két esetben a férfi csökkent nemzőképessége okozta a gondot és tekintve, hogy kikapós pasik voltak valószínűleg chlamydia okozta. Az egyik esetben ráadásul súlyosan down-os embriót ültettek be, amit ráadásul csak a 7. hónapban vettek észre, hogy élettel összeegyeztethetetlen súlyosságú a génhibája (nincs feje)…Mivel ugyanaz az elvileg fogamzásgátló hatású víz folyik mindenütt, mit javasolsz fogyasztásra helyette? Az üdítőitalok abból vannak, a gyümölcsök azt szívják fel. Igyunk pálinkát? Minél tisztábban?Szóval ez a vizes-ügy sok helyen sántít, kár lenne a csapvízre fogni. De ne menjünk bele. Amikor valamit el kezdenek szidni érdemes utánagondolni, hogy mi változott. A csapvíz átkozásával egyidőben az ásványvízek fogyasztása nőtt meg, de ők is ugyanolyan felszín alatti víznyerőhelyekről, kutakból nyerik a vizet, mint a vízművek, tehát a fogamzásgátló a vízben rossz fényt vet az ő termékeikre is. Persze attól még kelthetik gerillamarketinggel a konkurensük pláne szinte ingyenesen szolgáltatott minden háztartásba eljutó termékét.De mi állhat még mögötte? Az egyre terjedő otthoni víztisztító berendezések. Amik mellékesen szintén képtelenek a hormontartalom kiszűrésére. Gondoljátok, hogy ha már az általános iskola biológia óráján tanuljuk az ozmózis jelenségét, ha a széntablettát réges-rég alkalmazzák a gyógyászatban, akkor a vízművek mint viszonylag “új” cég nem alkalmazza az fordított ozmózis elvén alapuló és a széntablettánál jóval hatékonyabb tisztítási módokat? A házi szűrők leginkább a víz keménységének és klórtartalmának csökkentésére alkalmasak – ha egyáltalán használnak valamit. És a vízművek hatósági szabályozás alapján működik, a szabályozás alá nem eső házi víztisztítók pedig (titokban Made in China, csak nem írják rá) valóban kiveszik a csapvízből a “mérget”? Vagy éppen – mivel műanyagból vannak – az élettanilag nem az egészséges kategóriába sorolt műanyaglágyítókkal: ftaláttal és biszfenillel dúsítják?Én így látom a csapvíz problémát és nem tudsz megingatni a véleményemben. Gondolom, én se győzlek meg Téged, szóval hagyjuk is (vagy gyere vitázni hozzám, ne éljünk vissza Maimoni türelmével).
A fuzáriumos lisztnél rosszul fogalmaztam, valóban kikerülhetett a polcokra, bár nem lett volna szabad. De azt elismered, hogy kiderült a fuzáriumtoxin, tehát a termékeket többszörösen vizsgálják és visszahívják gond esetén. Itt egyébként emberi mulasztás történt, nem szándékos károkozás: http://www.rtlklub.hu/hirek/belfold/cikk/271194 és mint olyan egyedi eset.Egyébként ha valamilyen termékkel gond van, akkor a hatóságok utána rászállnak és pl. a Cerbona maga hívta vissza a gyanús termékeit, miután egy állandó beszállítója megbukott a saját laborukban és nyáron a gyakorlati helyemen mást se ellenőriztünk, mint bajai malomipari termékeket és cerbonát.Ha a sóra rá van írva, hogy nem NaCl, akkor nem becsapás, csak félreértettelek. Úgy értelmeztem a soraidat, hogy csalásként a NaCl helyett teszik bele, ami gazdasági szempontból hülyeség lenne. Vannak azonban olyan sók, amelyekben a kedvezőbb élettani hatás miatt, illetve a túl nagy mennyiségben bevitt nátrium ellensúlyozására más van, pl. magnézium- vagy káliumklorid. Ezeken ezt fel is tüntetik, az ezt választó betegeknek amúgy is javasolt a sóbevitelüket csökkenteni. Bizonyos mennyiségű kálium (ami a gyümölcsökben van), szintén csökkenti a vérnyomást. Hogy aztán mi a helyzet a NaCl-dal sokat vagy keveset eszünk-e belőle, ki tudja. Bár újabban a magas vérnyomású betegeknél a sófogyasztás csökkentésének jótékony élettani hatását is vitatják, azért az biztosan nem árt, hogy ha nem sózzuk meg a paradicsomot, nem mártogatjuk minden harapás előtt sóba az újhagymánkat és borítjuk a sót a tányérunkon levő ételre előzetes kóstolás nélkül.És betegség esetén, előírt csökkentett sótartalmú diéta mellett valószínűtlen, hogy valaki evőkanálszámra fogyasztaná a káliumkloridot, aminek ráadásul kellemetlen mellékíze is van. :o) Egyébként jód is van a sóban, mert Magyarország jódhiányos vidéken van, így magas a jódhiányos pajzsmirigybetegségek aránya a lakosság körében.A víznél és a káliumtartalmú sónál sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a kínai származású fogyasztóteák, amik egy része mikotoxint tartalmaz. Mégis ott vannak a polcokon és pont azok isszák, akik amúgy ügyelnek a “bioságra”, sőt maguk a bioboltok forgalmazzák. Szintén bioboltból származott az a kukoricaliszt-élelmiszerminta, amiben génmódosított szójagént találtak idén. “Véletlenül” összekeveredett a takarmányszója őrlemény a kukoricaőrleménnyel…És akkor az, aki becsületesen próbál bioterméket előállítani és forgalmazni, a “bio-üzletág” csalójává válik, mert jön az általánosítás, hogy nincs is bio, csak lenyúlás az egész, meg hisztéria. Pedig leszámítva egy-két vadhajtást és idiótát a biotermékek iránti igény jogos és korántsem hisztéria. Ugyanaz, mint minden lisztre rásütni a fuzáriumszennyezettséget, mert egy bajai malom kretén munkatársa megpróbálta elsütni a megsemmisítendő szennyezett gabonát lisztként. Esetleg azt lehet csak írni, hogy a bajai malom által őrölt lisztekkel szemben jogos a fenntartás. De minden lisztre rásütni nem helyes a méreg címkét.Az élelmiszeripar és a hatóságok mindig mérlegelnek, hogy két rossz közül melyik a kisebb kockázatú: jódhiányos lakosság, vagy jódozott só? Fémdoboz vagy biszfeniles műanyagbevonatú konzervdoboz? Clostridium botulinum vagy nitrit a párizsiba?Bízzunk benne, hogy jó döntéseket hoznak és haladnak a korral!
Altair: ” Az viszont rajta van a zacskóján, hogy használat előtt a gyártó ajánlja citromlébe áztatni.”Ez milyen poén már… Elnézést, de ez nevetséges. A reszelt citromhéjat citromlébe…?
Csak magán az “intézményen” lepődtem meg, hogy ilyen is van.
Vitázzatok nyugodtan, sajnos, még nem tudtam mindent végigolvasni, most pedig elmegyünk sétálni a hóesésben, de majd jövök!!
Eszter:Akkor félreértettelek, bocsánat.Az általad említett termék magyarul az izocukor, amit sokszor összekevernek az invert cukorral, ami a szacharóz enzimes bontásával keletkezik.És bizony használják nálunk is édesipari termékekbe meg sajnos mézhamisításra. Itt olvashatsz a cukorgyártásról, a végén említik meg: http://www.kfki.hu/chemonet/hun/eloado/kemia/cukor.htmlAz izocukorban nem vagyok biztos, hogy káros-e, mert elvileg a sima fruktózzal megegyező molekuláról van szó, azonban az előállítása bennem is aggályokat kelt (kukoricával kezdődik és menetközben többféle enzimes kezelésen esik át), ahogy a margaringyártás is. :o) Nem árt kerülni, különösen ha a mézet hamisítják vele.A konzervdobozból a savas ételek hatására fémionok kerülhetnek az ételbe, ezért találták ki ezt a műanyagbevonatot. Azonban a műanyaghoz használt lágyítók (ftalát és az általad is említett BPA) egyes hatóságok szerint rákkeltőek és terratogének, mások szerint pedig nem. Hogy kinek van igaza előbb-utóbb kiderül, de addig valóban nem árt kerülni. :o) Az üveges konzervek mindenképpen jobb választás, mert az üvegből aztán semmi nem oldódik ki, pláne nem az étel hatására, sőt olyan stabil anyag, hogy a savak-lúgok is üvegedényben tárolhatók.És nálunk is van már ilyen bevonatú konzervesdoboz. A múltkor egy haver a kukoricakonzerves dobozba hamuzott és kinn maradt egész télre, csak nyár elején találtam meg a szőlő alatt gyomláláskor. A belső bevonata olyan volt, mint újkorában, de maga a fém kívülről megrozsdásodott, ami azt jelenti, hogy savas kémhatású étellel érintkezve fémionok oldódhattak volna bele a dobozból. :o( A tetrapack csomagolások belső felülete is be van vele vonva.Részemről csak paradicsompürét és ritkábban kukoricakonzervet szoktam venni, inkább a fagyasztott pultoknál vagyok érdekelt. Mert azt semmivel nem kezelik, hanem lefagyasztják és punktum. Persze műanyagcsomagolásban van a többség, de például nagy kedvencem a sóskapüré papírdobozban. :o)A BPA (biszfenol A, bisphenol A) Európában csak a bébiételekkel nem érintkezhet, így pl. a cumisüvegek gyártásában tilos felhasználni.A tejfölben a kukoricakeményítő pont olyan, mint amikor felvizezték és lisztet tettek bele, fura, hogy odaát lehet ilyet csinálni. Nálunk élelmiszerhamisításnak hívják… :o(Sose voltam olyan beteg, mint amikor először Amerikában jártunk. Minden édes volt, még a mogyoró is, brr! A fánkból kibuggyant a kitudjamilyen lekvár és még geil máz is volt rajta. Két nap után olyan gyomorgörcsei voltak az uramnak is – aki pedig szereti az édeset -, hogy utána már csak sült húst, tejet és gyümölcsöt volt hajlandó enni. Másodjára már ravaszabb voltam és szinte csak almát és répát ettem. A sokat dicsért new yorki hotdognál meg bármelyik vasútállomás restijében különbet adnak, valami borzadály volt, ki is dobtuk. Szóval értem, miről írsz, Amerika nem az ínyencek hazája…Persze a saláta is lehet veszélyes, a több halálos áldozatot szedő E. coli fertőzések forrása pont a fejes saláta és a spenót volt, amit szennyvízzel locsoltak. :o( Mivel náluk a gyártóé a felelősség, a hatóságok csak vész esetén avatkoznak be, viszont olyankor a gyártó mindene rámegy a kártérítésekre. Veszett fejsze nyele, szerintem nálunk jobb, hogy szigorú a hatóság.Ráadásul ott a gyártóé a felelősség
Fehér bab: Én is csak most olvastam el először a hátulját – mert szokatlanul erős illata volt – hogy ugyan már mi van még benne a citromhéjon túl, és akkor ütötte meg a szememet. :o)
Befejezetlen mondatrész a kettővel ezelőtti megjegyzés végéről “töröl”. :o)
glükóz-fruktóz szirupról itt olvashattok:http://ujeletmod.hu/joomla/index.php?option=com_content&view=article&id=26:uj-kockazat-a-folyekony-cukor&catid=15:uj-eletmod-magazin-2009–1&Itemid=19
Altair, te részben félreértettél engem, mert én ezeket a példákat arra írtam, hogy ha mindennel törődnénk, ami benne van, vagy benne lehet a kenyerünkben (és akkor még nem raktunk rá semmit…), akkor szinte nem ehetnénk semmit. Én bízom a termelőkben és bízom az ellenőrzésben is, különben már éhen haltam volna. Viszont első kézből hallottam egy kutatásról, ami a hormon, és antibiotikum tartalmát mérte a víznek, és több vízmintában is túl magas értéket kaptak. Azért Magyarországnak elég változatos a vízellátása, nem mindegy, hogy mondjuk a Bakonyban iszik vizet az ember vagy Szentendrén, mert különböző típusú a vízkigazdálkodás (parti szűrésű vizek, karsztvizek, stb). Ezek között vannak a szennyezésre érzékenyebbek és biztonságosabbak is.A női és férfi meddőség azonos gyakorisággal szerepel okként, dehát persze, hogy nemcsak az ivóvíz hormontartalma okozhatja, csak erősen felmerül ennek is a szerepe. Ugyanúgy nem mindenkire hat egyformán, minthogy az egyik ember dohányozhat, nem lesz rákos, a másik meg negyvenévesen meghal tüdőrákban. A sónak pedig eddig még sosem néztem meg a csomagolását, hogy vajon NaCl-e. Ilyen szempontból lehet átverésnek is nevezni, mert szerintem az emberek nem gondolják, hogy annak is meg kéne nézni a címkéjét. De alapból is írtam, hogy én nem értek egyet ezzel az új sóhisztériával.Az egész, amiért én hozzászóltam, az nem az, hogy bebizonyítsam, hogy a citrom nem mérgező, másról meg hogy mérgező, hanem, hogy elsiklunk afelett, hogy bizonyítottan mérgezzük magunkat dohányfüsttel, elhízással, egyebekkel, de divatszerűen felkapunk irányzatokat, mert valamiről azt mondták, hogy valamilyen mennyiségben káros. És közben nem törődünk azzal, hogy mielőtt meghalhatnánk a citromhéj miatt, már rég a sírban leszünk gégerákostul, mindenestül.Meg tudnád esetleg írni, hogy mennyi vegyianyagot találtatok átlagosan egy citrom héjában?Bocsánat, Maimoni, hogy ilyen vitairányba sodortam ezt a bejegyzést…!
Áhh, semmi gond, nagyon élveztem a polémiát eddig is. És itt szeretném megjegyezni, hogy nálunk senki sem dohányzik…:)
Szia!Szuper, hogy írtál erről!Ha belegondolok, gyerekkorunk narancshéjszörpjébe, narancshéj, citrompótló, cukor…
Ne haragudj, nincs meg a jegyzőkönyvem (egy éve volt ez a mérés és azóta már ki is jártam az egyetemet), de az biztos, hogy a kimutatási határ felett, mert látszott. ;o)
1. Annyira káros élelmiszert, mint ahogy beállítottad itt a citromot, büntetendő cselekmény forgalmazni. Igaz, hogy kezelik vegyszerrel, de az is igaz, hogy az olajos héjról az lemosható. Ha igaz lenne amit írsz, az szándékos bűncselekmény lenne, még akkor is, ha minden darabot felcimkézének azzal az állítólagos jelzéssel, hogy alkalmatlan emberi fogyasztásra. Sok disznóság elképzelhető, sőt találkozunk is vele, de megfontolt vásárlással javarésze teljesen kivédhető.2. Bio termékek. Bár igaz lenne, hogy megbízható. Arról nem írtál, hogy a biotermékek gombafertőzésre érzékenyek, sőt gombafertőzöttek is, csak arról nem lehet tudni, mert valóban nagy üzlet a bio… . Ám utána lehet olvasni, hogy milyen kárt okoz a gombafertőzött termék. Versenytársa a vegyszereknek. És nem beszélnek róla vagy nem eleget.Amiről sokat beszélnek vagy írnak, az még nem jelenti azt, hogy igaz ill az az egyetlen igazság.Ráadás: Az az agyonkezelt citrom mégis belepusztul a gombába. Lásd penészes citrom.
MEHNAM-info Kód: Obamanak-140714
Nyilvános üzenet a Fehér Ház honlapján is, Mr. Barack Obama amerikai elnök úrhoz címezve arról, hogy népirtó hatású tudományos mérési csalás az USA és Hazánk ún. „Nemzeti Sózás Csökkentési Stop Só Programja”.
Hozzászólás, ad.
URIEL / Bűn és megbocsátás / 2014-07-08
Filed under: AA — Hozzászólás
2014-07-10
Kedveseim! Szeretném, ha hozzátennénk az angyalok lélekmentési tanácsaihoz a lélek befogadó testet, az “emberi hardware”-t mentő alábbi” “tudássoftware”-t. Szeretettel, András
SEGÍTS, HOGY TÉGED IS SEGÍTSENEK!
Amit a víz, konyhasó és a kálium optimális étkezési arányairól mindenkinek tudnia kell(ene): Egészséges ember testnedveiben 110 a víz/konyhasó arány, és 30 a nátrium/kálium arány. A Ringer fiziológiás infúziós oldattal is ilyen arányban juttatják be a VÉRBE a vizet, a konyhasót és a káliumot. Pl. 1 nap alatt, 3 liter desztillált vizet + 27 gramm konyhasót + 0,4 gramm káliumot pótolnak. Étkezésnél is ez az optimális víz- és sópótlási dózisarány. Kerülni kell 0,6 gramm/óra-, ill. 2,6 gramm/nap-nál több kálium étkezési bejuttatását és kellő mennyiségű vízzel a víz/konyhasó=110 arányban kell a konyhasót (nátrium-kloridot) bejuttatni, SALSOL infúziós oldat dózisok szerint. Ehhez képest a konyhasó dózis csökkentése és vagy a kálium-dózis növelése is betegítő hatású, 1950-ben Nobel-díjat kapott kutatók állatokon és embereken végzett sópótlás-variációs kísérletei mérési eredményei bizonyítják, hogy vese- szív- és keringésrontó, magasvérnyomás-okozó, életrövidítő, idegmérgező, daganatokozó és ivartalanító hatásuk is van. Aki elhiszi, hogy maximum 2 gramm nátriumot és legalább 4,7 gramm káliumot kell naponta pótolnia (Stop Só Program), testileg és lelkileg is tönkre fog menni!
Verőce, 2014-07-14. Szeretettel, Tejfalussy András tudományos kutató mérnök
——————-
Thank You!
Thank you for contacting the White House.
President Obama is committed to creating the most open and accessible Administration in history. That begins with taking comments and questions from you, the American people, through our website.
Our office receives thousands of messages from Americans each day. We do our best to reply to as many as we can, but please be aware that you may find more information and answers to your questions online.
We encourage you to visit WhiteHouse.gov regularly to follow news and updates, and to learn more about President Obama’s commitment to moving our Nation forward.
For an easy-to-navigate source of information on Federal government services, please visit: www.USA.gov.
Thank you again for your message.
The Office of Presidential Correspondence
Sign up for updates from the White House
Read the White House Blog
View White House Photos and Videos
Listen to White House Podcasts
Előzmény:
feladó:
Fiona Reeves, The White House
válaszcím:
The White House
címzett:
tejfalussy.andras@gmail.com
dátum:
2014. július 10. 1:24
tárgy:
What you wrote the President:
küldő:
bounce.mail.whitehouse.gov
hitelesítő:
mail.whitehouse.gov
leiratkozás:
Leiratkozás a feladótól érkező levelekről