Nincs nagy tapasztalatom az egész madarak feldolgozásában. Így alakult, inkább részeket szeretek venni, mint egészet. Mert az egésznek csak két combja van, mi meg hatan vagyunk. Ellenben van far-hát része, nyaka, amiből levest kell főzni, másra nem igazán jó.
Nade most, hogy itt árválkodott a hűtőben a megmaradt egy darab pucolt liba, kíváncsi voltam, mit tudok kihozni belőle.
Íme a leltár:
– több mint fél liter libazsír,
– egy kisebb tálka libatöpörtyű,
– a két comb, a mell, a két szárnytő és a máj konfitálva, a máj kivételével aztán még grillben megpirítva, (hagymás törtkrumplival, hmmm…)
– a többi részből (far-hát, nyak, szárnyak, zúza, szív, a mell csontja) leves.
Ami a májat illeti, még morfondírozom, holnap szeretnék szarvasgombás olívaolajat venni, és valami jó kis pástétomot összehozni belőle.
Ma délelőtt kezdtem a munkát a liba darabolásával, először is lemértem: 4,1 kilós volt tisztítva, de a belsőségekkel együtt.
Aztán hozzáláttam a szétkapáshoz; sajnos, fényképezni nem tudtam, mert csuklóig zsíros voltam a sok hájtól. levágtam a nyakat, kikanyarítottam a combokat, levágtam a szárnytöveket, elválasztottam a far-hát részt és a mellcsontot, utóbbiról levágtam a mellhúst. Utána a far-hátról, és ahol feleslegesnek ítéltem, levagdostam a bőrös hájat. A nyakról, ha amúgy nem lett volna felhasítva (úgy látszik, aki bontotta, nem tudta máshogy kivenni a gigát…) egészben húztam volna le a bőrt, és kipróbáltam volna (valószínűleg, de nem biztos), hogyan készül a töltött libanyak. Így azonban összevágtam az összes többi bőrös és nem bőrös hájjal együtt, nagyjából 2×3 cm-es darabokra.
Az összevágott hájat egy nagy edénybe tettem, félig felöntöttem vízzel, majd a gázon erős lángon melegíteni kezdtem. Amikor felforrt, visszavettem a lángot a takaréknál egy kicsivel erősebb fokozatra, hogy a kiolvadó zsír szépen, folyamatosan gyöngyözzön. Kb. két órán át hagytam, hogy így lassan forrjon, ezalatt a víz elpárolgott, a zsír kiolvadt.
Le is szűrtem, a zsírt üvegekbe töltöttem, a leendő töpörtyűt pedig közepes lángon, szárazon pirítani kezdtem. még olvadt ki zsír közben, tehát nem maradt az száraz, és kb. fél óra alatt szépen meg is pirult (vigyázni kell, nehogy megégjen). Kicsit megnyomkodtam a krumplinyomóval, majd meglocsoltam 3 evőkanál tejjel, és fél perc múlva elzártam a gázt. A töpörtyűt papírtörlőre szedtem, és már vágtam is hozzá a lilahagymát.
Így kezdődött hát. Majd mesélek a többiről is.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Uuu, nálunk nem ilyen piros a töpörtyű (nincs pirítva ennyit). (Bár már írtam neked névtelenségből, hogy a zöldbabfőzelék is fehér felénk kizárólag :D.) No mindegy, ez biztosan csak nekem érdekes. Várjuk a folytatást.
Egész kicsit talán tényleg jobban megpirítttam, mint kellett volna… de csak egy kicsit.
Gyerekkori emlék, libatoros: nagymamám 8-10 kg-os libát vágott, abból készítette a következőket: a felfogott vérből hagymás vért készített, mint disznóvágáskor. A lábakból, szárnyvégekből, a jól lezsírtalanított farhátból, szívből, zúzából sok zöldséggel levest főzött. Mielőtt teljesen megpuhult volna a hús, leszűrte a levest, zsírtalanította, mellé cérnametéltet főzött. A húsokat leszedte a csontokról, a szívet, zúzát szeletekre vágta, a zöldségeket karikákra. Rizst megfuttatott kevés zsíron, hozzáadta a húsokat, zöldségeket, felöntötte levessel és ludaskását készített. A mellet lefejtette a csontról, az egyik felét felszúrta, belehúzott egy szál kolbászt, fűszerezte és megsütötte egyben. A másik fél mellből vagdaltat készített, visszatapasztotta a melle csontjára, beborította a bőrrel és sütőben pirosra sütötte. Hidegen is nagyon jó volt. Az egyik felső combot kicsontozta ( a csont ment a levesbe), sóval, borssal, majorannával fűszerezte, a csont helyén megkente vékonyan mustárral, beletett 1-2 szelet füstölt szalonnát, összegöngyölte, megtűzte és sütőben megsütötte. A másik felső combot kicsontozva konfitálta, igen, már akkor is divat volt, csak nem így hívták..:o), és eltette zsírjában. A két alsócombot savanyúkáposztával megsütötte, sok tejföllel kínálta. A bőrös hájat kisütötte töpörtyűnek, a hashájban pedig a májat sütötte meg.
Háááát… ettük hatan vagy egy hétig a libát..:o)
Nos, csak egy ötlet a felhasználáshoz! Sok sikert :o))
Bocsánat… kimaradtak a szárnyak… vagy a levesbe főzte őket, és akkor volt egy csomó főtt hús, második fogásként az kaptuk paradicsommártással, vagy sóskával, vagy megsütötte a combbal együtt.
Na, most már tényleg eldugulok….:o)
Nekem mindne évben muszáj libát feldolgoznom, mert ugyebár van egy Mártonunk. 🙂
Sokszor leves lesz az aprólékból, rengeteg tésztával, meg rizottó a többiből.
Ha éppen úgy alakul a költségvetés, akkor persze libacomb, sütve, de a rizottó is nagyon finom, és jobban kíméli a pénztárcát.
A máját sokszor külön, zsírban sütöm le, és azt vacsorázzuk egy darabig.
Az egyik kolléganőm nagy gonddal őrzi a hagyományos ételeket. Mivel én még nem ettem ludaskását, elhívott ebédre. Libanyakat készített sok zöldséggel, fűszerezve és rizzsel volt összekeverve. Talán a Virág rizottó ötlete áll hozzá a legközelebb. Nagyon finom volt! Erika
Nálunk annno acsontokból leves főtt, a nyakat megtöltöttük, a hájat, bőrt kiolvasztottuk ésa bele ment a máj,a comb, melle és a szárny combos részéből majoránnás sült készült, mellé piroskáposzta.Most sajnos csak nyelek.
Nagyon finomakat készítettél!
Nekem tetszik az a libatepertő, szívesen elfogyasztanám reggelire. Emlékszem, mikor a tősgyökeres budai férjem először segített nálunk zsírt kisütni, úgy elégette, hogy az egészet ki kellett borítani:-)
Hát ez nem semmi… Nagyon jól néz ki! Én nem pályáztam a libusra (elég nehezen álltam meg), mert elég messze lakunk Tőletek, de ez a lilahagymás fotó…
Gyerekkoromban anyukám egy szombat reggel frissen kisült kacsatepertőt készített, na most az jutott eszembe. Csak nagggggggyon messssssze laktok… 🙂
Rebeka, ez nem semmi!!!!! Le vagyok nyűgözve. Aranykezű nagyi!
Asssszem pont most lettem letiltva a töpörtyűről, majd megnézem jobban a diétás előírást, de a nézegetés biztos nem tilos :-DDD
Ilyen nincs, szereznem kell egy libát de azonnal! (Nem élve, hanem konyhakészen.)
Az a töpörtyű… Fantasztikusan jól néz ki! Nagyokat nyelve várom a folytatást! :))
Rebeka! Most nagyon megéheztem! 😀 Jó lenne egy kis libahusi! :))
Lehet, hogy jobban megpirítva jobb is.
Én így szeretem!:)