Almás-aszalt gyümölcsös rétesalagút

Ez annyira finom volt, hogy miután elfogyott a bolti réteslap, másnap nekiálltam – életemben először – rétestésztát nyújtani.
Nem is olyan nagy dolog. Meg aztán, mindig kellenek az új kihívások, hát meg kell próbálni ezt is.
Az alapötletet a felhalmozódott almakészlet, illetve a hűtőben szavatossági idejének végére érkezett réteslap-csomag adta. Hogy az őzgerinc miért került képbe, nem tudom, de nem is fontos. Tény, hogy végül azokban (kettőben) sütöttem meg a sütiket, ezért lett a nevük rétesalagút.
Megjegyzem, ha valaki őzgerincformát vásárol, tartsa szem előtt, hogy a receptek sokszor két formára szólnak, de még ha nem is, egy adagot nem érdemes készíteni, annyira kevés. Tehát célszerű rögtön két formát venni, nem két hét múlva visszasomfordálni a boltba az újabb darabért.

A sütihez kell 1 kisebb csomag (6-8 lapos) réteslap, de ha magunk szeretnénk nyújtani a tésztát, akkor a következők:
35 dkg rétesliszt
1 tojás
2 ek zsír
2 dl víz
fél kk só
fél kk 10 %-os ecet

A vízben elkeverem a sót és az ecetet, hozzáöntöm a többi hozzávalóhoz, összegyúrom, és jó sokáig gyúrogatom. A dagasztógép hasznos segítség, a (kétlapátos) kenyérsütő viszont – ennél a mennyiségnél legalábbis – nem. Túl kevés a tészta, és csak az egyik lapáton forgolódik körbe-körbe.
Nos, ha jól kidolgoztuk a tésztát, osszuk két részre, tegyük egy-egy tálba, kenjük be olajjal, és hagyjuk pihenni.
Közben készítsük elő a tölteléket. Ehhez szükségünk lesz
4 szép almára
10 dkg aszalt sárgabarackra
5 dkg mazsolára
4 tk búzadarára
4 tk mézre.

Az almákat hámozzuk meg, és vágjuk kis, 1×1 cm-es kockákra. Az aszalt barackokat jóval apróbbra.
Keverjük össze az almakockákat az aszalt gyümölcsökkel.
Készítsük el még szintén előre a tejfölös-tojásos-olajos keveréket, amellyel a réteslapokat kenjük majd meg.
Tehát, keverjünk össze
1 tojást
2 ek tejfölt
fél dl olajat.

Az első gombócot kinyújtogatom egy kicsit sodrófával a gyúrólapon (mivel nincsen megfelelő méretű asztalom). Utána kézzel húzom tovább minden irányba.

Akkor jó, ha már így átlátszik. A vastag széleket körben levágom róla, majd két rétegben beleszabom az őzgerincformába (először az egyikbe, aztán a másik tésztagombócból a másikba). A formákat előbb kikenem olajjal, és megszórom zsemlemorzsával.

Tehát, beszabok egy lapot úgy, hogy jobb- és baloldalt pár centit túlnyúljon a formán, megkenem a tejfölös keverékkel, majd ráfektetem a másik lapot.

Egy réteg gyümölcsöt teszek bele, megszórom egy tk búzadarával, rácsorgatok egy tk mézet, és ezt a szintet befedem egy kis lappal, amit ismét méretre vágok. Ezt is bekenem a tejfölös keverékkel.

A közbe helyezett lapra szórom a következi emeletnyi gyümölcsöt (az összes gyümölcs felét), és befedem a lelógó tésztával. Kenek rá a tojásos-olajos tejfölből, és még egy méretre vágott lappal zárom le. Újra lekenem, és az egész hadműveletet megismétlem a másik gombóc tésztával, a másik őzgerinc formával.
De előtte bekapcsolom a sütőt 190 fokra.

Itt a két lekent tészta. Na most, ha bolti réteslappal dolgozunk, ugyanígy járunk el, csak gyorsabban tudunk haladni, mivel nem kell tésztát nyújtani. Én formánként három lapot használtam fel, tehát háromrétegű lett a tészta, és a lapok között nem voltam sóher a tejfölös keverékkel.
A formákat a 190 fokos sütőbe tettem, és a sütiket kb. 35 perc alatt megsütöm (addig, amíg a teteje szép barnás nem lesz).
A kész rétesalagutakat hagyom a formában kihűlni, majd kiborítom, és hidegen szeletelem. A teteje nem lesz piros, azt szórjuk meg egy kis porcukorral, úgy tökéletes az esztétikai élmény. Az íze meg eszméletlen.

______________________________________

Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.

Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)