Egészen komoly fejtörést okoz nekünk, hogy mi legyen azzal a 23 libával. Pontosabban, nem az a kérdés, hogy mi legyen velük, hiszen egyértelmű, hogy levágásra kerülnek, ezért vettük őket; a kacsavágás okozta trauma óta az a dilemma, hogy ki fogja őket megpucolni?
A reménysugarat, hogy a szárnyasok nem végelgyengülésben pusztulnak majd el, a kopasztógép hozta el számunkra, vagyis egyelőre az információ maga, hogy létezik ilyen. Mindenkinek ajánlom az alábbi ismertető megtekintését, önmagában egy gyöngyszem.
Működés közben is készítettek róla felvételt, ezt szigorúan csak erős idegzetű olvasóimnak javaslom, vegák meg aztán semmiképp ne nézzék meg. Azért azt leszögezem, hogy a madarak már levágás után kerültek a gépbe.
Ezzel a módszerrel az a munka, ami nekünk 4-5 órán át tartott a hat kacsával, nagyjából egy órára rövidülne (vágás, bontás). Épp az egy héttel ezelőtti szüreten találkoztunk egy hölggyel, aki nagyban foglalkozik baromfifeldolgozással. Ő mondta, hogy a kopasztógép óriási változást hozott a munkájukban, hiszen így az is lehetővé vált, hogy napi 100 csirkét levágjanak. Tőle tudtuk meg azt is, hogy a levágott állatokat 55-60 fokos vízbe kell áztatni (tehát nem forrázni!), utána mehetnek a kopasztógépbe (amikor a lábáról a sárga réteg könnyen leválik).
Most már csak egy ilyen gépet kellene szereznünk. Az egyetlen baj vele, hogy 130 ezer forintba kerül; ha esetleg valaki tud használtan, esetleg van neki elfekvőben, és kedvező áron megválna tőle… négy reménykedő távparaszt várja kedvező válaszát (+a gyerekek).
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)