Még mindig a tízórai témakörében mozogva jutott eszembe a hot dog. A hot dogot mindenki szereti – nálunk legalábbis ez nem kérdés. Néha rászánom magam, és elveimet feladva veszek egy-egy csomag hot dog kiflit, azt a finom, puha, édeskés kifli-zsemle átmenetet, amelynek az összetevőit már inkább meg sem nézem, bizonyos esetekben jobb a boldog tudatlanság állapota. Mivel az íze hasonlít a mekis műkajákéra, ezért a gyerekek persze szeretik.
Van, amikor nagy kedvvel nekiállok, és inkább sütök, hiszen ha már egyszer nem veszek bele maszat virslit – virsliről A bűvös szakácson itt és itt -, akkor legyen már a kifli is adalékanyagoktól mentes. Jogosan vetődhet fel a kérdés, miért csak néha durálom neki magam? Hát azért, mert egy időben minden nap sütöttem, ontottam a (szerintem) finomabbnál finomabb pékárut, na jó, előfordult, hogy egyszer-egyszer nem sikerült valami tökéletesen. De akkor is, rengetegféle liszttel kísérleteztem, minél jobb, minél egészségesebb, minél finomabb legyen az én kis drágáim reggelije, tízóraija, uzsonnája, vacsorája… Aztán egyszer csak elkezdték kérdezgetni: anya,…nem vennél zsemlét a boltban? Eleinte hárítgattam, ne szórakozzatok, hát mit meg nem sütök nektek, mindenféle finom lisztekből, ti meg vacak bolti zsemlét ennétek inkább? De aztán egyszer vettem. A két fiam szinte könnybe lábadt szemekkel állt a konyhában, néztek a zsemlékre, majdhogynem transzban, mint Maugli a dzsungelben a kígyóra, és elhaló hangon suttogták: bolti zsemle…!
Látva kissé heves reakciómat, visszakozni igyekeztek, mondván, hogy csak vicceltek, de nekem már mondhatták, ez a poén nálam nem ült. A lényeg, hogy innentől kezdve nem strapálom magam; ha a kedvem úgy hozza, sütök, ha nem, örülhetnek a bolti zsemlének. Sőt, már felajánlottam nekik, hogy befizetem őket a sulimenzára. Azt valamiért nem akarják.
Hozzávalók:
2,5 dl tej
4 tk cukor
2 dkg élesztő
1 tojás
10 dkg tejföl
40 dkg sima liszt
20 dkg rétesliszt
1 tk só
kevés tej a kiflik lekenéséhez
A kenyérsütő üstjébe öntöm a tejet, feloldom benne a cukrot és belemorzsolom az élesztőt. Várok pár percet, amíg az élesztő felhabosodik a tetején, és akkor a többi hozzávalót is az üstbe teszem. Elindítom a gépet egy olyan programon, ami csak simán dagaszt, és kb. 20 perc alatt összegyúratom vele a tésztát. Aztán lekapcsolom a kenyérsütöt, és jó félóra alatt hagyom duplájára kelni a tésztát. Ha nincs valakinek kenyérsütő gépe, ne csüggedjen, ugyanezt a munkát kézzel is elvégezheti;ebben az esetben a tésztát addig gyúrjuk, amíg szép egyenletes nem lesz.
A megkelt tésztát a gyúrólapra borítom, kissé átgyúrom, majd ilyen hosszúkásra formázom.
Nyolc egyforma részre vágom.
A nyolc részből nyolc kis zsemlét formázom, várok tíz percet, hogy a sikérszálak kicsit megnyúljanak, majd mindegyik zsemlét ovális formára nyújtom, és a rövidebb oldalánál kezdve feltekerem.
Az így kapott kifliszerűségeket sütőpapírral borított tepsire rakosgatom, és 50 fokosra állított sütőbe teszem 20 percre. Ezután a hőmérsékletet 190 fokra állítom, a kifliket lekenem tejjel, és kb. 16-17 perc alatt szép pirosra sütöm őket.
Aki olyan “igazi” ámerikás hot dog kiflit szeretne, már legalábbis formára, az beruházhat egy ilyen Hot Dog Bun Pan nevű alkalmatosságra, és tuti sikere lesz a bolti hatású kiflikkel. Addig is, amíg nincs ilyenünk, marad a rusztikus házi.
Mivel tegnap kaptam egy kedves kollégámtól egy doboz pirított hagymát, ezért a szokásos sült virslin, mustáron és/vagy majonézen kívül most az is került bele…hmmmmm, mint az IKEÁban! Ott kóstoltátok már? És a lényeg: láttatok már máshol ilyen pirított hagymát? Meg vagyok lepve, ugyanis a doboz nem tartalmaz mást, mint hagymát, lisztet, olajat és sót, finom ropogós, mint a chips, és nem nekem kellett bajlódnom a megsütésével…
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
