Szegfűgomba-leves
A paradicsom után a kedvenc levesem a gomba. De sem ez, sem az előbbi nem szerepel még itt, nem is értem, miért. Hogy efelől egyáltalán megvilágosodtam, az apósomnak köszönhető, aki tegnap beállított egy szatyor szegfűgombával – és akkor megnéztem, milyen gombaleves-repertoárt vonultattam fel ezidáig, hát bizony, a vargányakrémlevesen kívül semmilyet. Nos, az ajándék egyik feléből leves lett, nem is akármilyen.
Bizonyára vannak köztetek, akik emlékeznek még a közelmúltban elszenvedett heveny gombamérgezésemre, és hogy ott azért majdhogynem megfogadtam, többet olyan gombát nem veszek, amit nem ismerek jól. Bár szegfűgombával ritkán hozott össze a sors, apósom csak olyan gombát szed le, amit ismer, és az, hogy 76 éves koráig, vagyis eddig megúszta gombamérgezés nélkül, elég jó referencia.
Tehát első körben a leves mellett döntöttem, amihez kellett:
1 kisebb fej hagyma (lilahagymám volt csak, de persze jó a vörös is)
2 szál sárgarépa
kb. 20 dkg szegfűgomba
1 ek szárított zöldség
só
bors
3 dl tejföl
1 ek liszt
1 ek aprított petrezselyemzöld
A hagymát apróra vágtam, kevés olívaolajon dinsztelni kezdtem. Közben megtisztítottam és karikákra vágtam a sárgarépát, és a hagyma után küldtem. Szinte puhára pároltam, ezalatt megmostam a gombát. Csak a néhány nagyobbat törtem ketté, a kisebbeket egyben hagytam.
A gombát is a répa után küldtem, és amikor átforrósodott, felöntöttem annyi vízzel, amennyi bőven ellepte. Hozzáadtam a szárított zöldséget, a sót, a borsot, forraltam, majd a tejfölbe kevertem a lisztet, és ezzel behabartam a levest. A végén megszórtam a petrezselyemmel.
Na most, hogy már háromszor jól belaktam belőle, azért csak utánaolvastam a szegfűgombának. Hát kiderült, hogy vigyázni kell vele, mert hozzá nem értők gyakran igen súlyosan mérgező gombákat is szednek közé, például kerti susulykát, vagy parlagi tölcsérgombát; ez utóbbi halálos mérgezést is okozhat. Natejóég, mi van, ha apósom épp most lett figyelmetlen…? Mi van, ha véletlenül belekeveredett egy-két susulyka, én aztán nem venném észre…
Tüzetesebben olvasni kezdtem, kerestem a susulykamérgezés tüneteit. Erre mit találok? A susulykánál: “Mérgező, a tünetek a susulykamérgezésre jellemzők, gyakran igen súlyosak.” De mik a tünetek? Arról egy szó sincs. A parlagi tölcsérgombánál: “Nagy muszkarintartalma miatt erősen mérgező. Halálos mérgezést okozhat. A tünetek a susulykamérgezés típusát mutatják.” Könyörgöm, milyen a susulykamérgezés?!?!?!
További alapos kutakodás után végül itt megtaláltam: “A mérgezés első tünetei a gomba fogyasztása után fél órával jelentkeznek: intenzív hányás, émelygés, hideg verejték, a szívverés lassulása, vérnyomás csökkenés, a pupilla szűkülése, légszomj és görcsök gyomorfájdalmak. Mégis ez a gomba, amelyből 50-100g elfogyasztása már halálos, az utóbbi időben nem okozott végzetes mérgezést, mivel a rövid lappangási idő miatt a súlyosabb esetekben is segített a gyors és céltudatos orvosi ellátás.”
Jól van, akkor ezt megúsztam.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)