Nemrég elmélkedtem a hagyományos és a rendhagyó témakörében, és akkor említettem, hogy egymás után két esküvőre vagyunk hivatalosak. Az első megvolt ma délután-este; nagy készülődés előzte meg, amelyből Nóra lányommal együtt mi is kivettük a részünket.Ő az egyik főszervezője volt a nagy eseménynek, én főztem, illetve énekeltem – na nem egyszerre. Bár erről jut eszembe, egyik barátnőm javasolta, legyek éneklő gasztroblogger, mert olyan még úgysincs, mondom, oké, de arra is adjál tippet, hogyan lehet ezt technikailag megvalósítani… Tehát, néhány salátát készítettem, illetve magán az ünnepi eseményen előadtunk négy dalt a barátaimmal.
Íme az ifjú pár:
Sajnos, a fényviszonyok miatt csak vakuval tudtunk fényképezni, így viszont szinte mindenkinek piros szeme lett. Talán még ezen a felvételen látszanak legjobban. A következőt azért szeretem, mert a vőlegény közel nyolcvanéves anyukája, Juliska néni benne van. A fotót egyébként Zsófi készítette.
A következőt is Zsófi lőtte. Ilyen (is lehet) egy éneklő gasztroblogger…
Ami ezután jön majd, kedveseim, az egy igazi zalai parasztlagzi!
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
