Gyermekkori ízek nyomában
Keresek egy ízt, de még mindig nincs meg. Pedig elterveztem, ha ma úgy sikerül, ahogy emlékeimben él, még el is sírom magam. De nem, nem olyan lett.
A néger kocka nevű süteményről van szó.
Anyai nagyszüleim egy mezőföldi kis zsákfaluban, Dégen éltek, gyerekkorom nyarait itt töltöttem. Ilyenkor egy héten legalább egyszer, de érkezésem és távozásom alkalmával mindig ezt a sütit sütötte a mama, mert ez volt a kedvencem, de csak úgy, ahogy ő készítette. Mivel klasszikus házi süteményről van szó, másnál is kóstoltam; de sem a habja, sem a tetején levő csokiréteg nem olyan volt, ahogy azt a mama tudta. Nekem sem sikerül úgy. Pedig most, hogy Ábrahám Gézáné Vasi, zalai parasztételek című remek könyvében ráakadtam a néger kocka receptjére (ő mondjuk egybe írta, négerkocka), szinte biztos voltam benne, hogy ez lesz az. Hát, tovább kell keresnem. Milyen könnyű lenne, ha meglenne a mama füzete, amibe, emlékszem, leírta a jól bevált receptjeit, sőt, később velem is íratott bele. Persze, az is lehet, hogy például nem olyan kakaóport használok, mint ő, és ettől már más lesz a végeredmény.
De legalább kinézetre hasonlít.
Ezúttal teljesen kottából dolgoztam, úgyhogy idemásolom a receptet:
Négerkocka
20 dkg cukor, 4 tojás, 5 dkg zsír, 2 dkg kakaó, 1 csomag sütőpor (10 g-os), 12 evőkanál tej, 20 dkg liszt.
A mázhoz: 3 evőkanáI tej, 20 dkg cukor, 2 evőkanál kakaó, 10 dkg vaj.
20 dkg cukrot az 5 dkg zsírral, a 4 tojássárgájával habosra keverünk, hozzáadunk 2 dkg kakaót, és alaposan kikeverjük. Hozzáadjuk a 20 dkg lisztet, az 1 csomag sütőporral elkevert 12 evőkanál tejet. Az egész masszát simára keverjük. Zsírozott, lisztezett tepsibe öntjük. Közepes hőfokú sütőben sütjük. Ha megsült, még melegen a tetejére kenjük a közben elkészült habot. A 4 tojásfehérjét 20 dkg cukorral gőz felett kemény habbá verjük, és egyenletesen a tésztára kenjük. Langyos sütőben megszárítjuk. Ha kihűlt, a következő mázzal vonjuk be. 3 evőkanál tejben 20 dkg cukrot, 2 evőkanál kakaót sűrűre főzünk. Félig kihűtjük, 10 dkg vajat keverünk bele, gyorsan a kihűlt tésztára kenjük, és mielőtt törne, kockákra vágjuk.
Néhány kiegészítés:
Mivel azt tanultam, hogy a sütőport nem szabad tejben feloldani, mert elveszti a hatását, én a liszthez kevertem. Egyébként érdekes, hogy ennek ellenére sok házi sütemény receptjében olvasható ez a tejben való feloldás.
Ami a habot illeti, ezzel a mennyiségű cukorral túl édes. Legalább 5 dekával csökkenteném legközelebb, és 2 fehérjével többet tennék hozzá. Mert a mama habja magasabb volt…
Aztán, drága Ábrahám Gézáné nem mondott arról semmit, hogy baj-e, ha a csokimázhoz a cukor nem olvad el a tejben, hanem kristályos marad. Mert nekem az maradt, akárhogy is kevertem. A mamának sosem volt kristályos, és finoman roppant a teteje, ahogy megdermedt. Emlékszem, hogy ő is ezekből az összetevőkből dolgozott – tehát cukor, kakaópor, tej, vaj – de gyanítom, hogy porcukrot használt.
Ha tudja valaki a néger kockára való tökéletes csokimáz titkát (amelyik finoman törik), legyen olyan drága, ossza meg velem!
Ti milyen ízeket kerestek?
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)