Nem vagyok valami nagy gombaszakértő, ezért amikor a piacon kedvenc árusomnál megláttam az apró, barnás színű gombát, örömmel kiáltottam fel:
– Nahát, csibegomba…?
– Nem – javított ki az árus -, ez nyári csopros.
– Bocsánat, milyen?
– Csopros. Hasonlít a csibegombára, de ez csoportosan nő.
Itthon megpróbáltam utánanézni, de ezen a néven semmit sem találtam – a csupros tuskógomba*** viszont meglehetősen hasonlít rá. Vagy talán az is.
Éppen tegnap este olvastam Paul Bocuse magyarul is megjelent, A piac konyhája című szakácskönyvében, hogy az a legjobb, ha a háziasszony a mindenkori friss piaci kínálathoz igazítja az aznapi menüt – konyhafőnökként ő sem tesz másképp. Hát így lett most ezzel a gombával. Egy kis padlizsánnal, paradicsommal, fokhagymával, zsályával, sajttal kombinálva kiváló előétel lett belőle. Hivatalosan. Amúgy nekem ebéd.
Hozzávalók (4-5 személyre, amennyiben előételnek szánjuk):
30 dkg csupros tuskógomba
3 dkg vaj
2 áttört fokhagymagerezd
1 padlizsán
olívaolaj a sütéshez
1 nagy paradicsom
sajt a tetejére – lehetőleg valami jól olvadó, zsíros -; nálunk éppen trappista volt kéznél.
zsályalevél
só
bors
1. A gombát megtisztítottam, amenniyre óvaosan tudtam, megmostam. Egy nagyobb serpenyőben felolvasztottam a vajat, belenyomtam a 2 fokhagymagerezdet, rövid ideig hagytam forrósodni – sokáig nem szabad, nehogy a fokhagyma megkeseredjen. Hozzáadtam a gombát, megsóztam, és megpároltam.
2. Karikákra vágtam a padlizsánt; a szeleteket besóztam, kicsit állni hagytam, majd olívaolajon egy másik serpenyőben mindkét oldalukat sütöttem pár percig. Ugyanígy tettem a felszeletelt paradicsommal.
3. A padlizsánszeletek felét tűzálló tálba tettem, elosztottam rajtuk a gombát, a paradicsomszeleteket, rátettem a padlizsán másik felét. Reszelt sajttal megszórtam, és forró (kb.230 fok) sütőbe tettem, amíg a sajt meg nem pirult a tetején.
4. Ismét kevés vajat olvasztottam egy serpenyőben, és a zsályelevelek mindkét oldalát megsütöttem benne (egy perc az egész). Az így kapott ropogós zsályaleveleket elhelyeztem a padlizsánok tetején, a zsályás vajjal pedig finoman meglocsoltam.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Nagyon jól néz ki, de nálunk sajnos nem eszik meg a gombát! :((
Tegnap tyúkgombát (nálunk így hívják) vacsoráztunk (kevés friss tárkony volt a fűszere, meg csepp fehér balzsamecet és egy kevés körte – egy bor vezetett, de még dolgozom rajta), és most olvasgatom a Bocuse-könyvet (véletlenül bukkantam rá a könyvtárban).
A miénk tuti tyúkgomba volt, a saját telkünkön szedtük, de ez a csupros tuskógomba kicsit megzavart. Akkor a tiéd most mi is volt?
Az ötletet meg köszi, nagyon aktuális recept ez most nálam!
Abban bízom, hogy erre téved valaki, aki megmondja a kép alapján… Az árus azt mondja, nyári csopros. De ilyen nevűt a net nem adott ki.
Én is fogyózom,de inkább nem főzőcskézem, mert addig kóstolgatnám,amíg elfogyna.. 😀 Ilyenkor éhesen este nézegetni a blogodat,miközben lenn kész a vacsi (és én nem ehetek 🙁 ) egy kínzás..:S
Nagyon guszta!