Spenótos-juhtúrós csiga – avagy hogyan etessük meg a spenótot gyermekeinkkel?

Tudtátok, hogy a ’30-as években Amerikában a Popeye-rajzfilmsorozat hatására harmadával megnőtt a spenótfogyasztás? És azt, hogy azért a téveszméért, miszerint kiugróan magas a vastartalma, egy XIX. századi tudós okolható, aki egyszerűen elírt egy tizedesvesszőt?

Persze, ettől még a spenót remek zöldség, mert többek között tartalmaz kálciumot, káliumot, magnéziumot, A-, B2-, B6-, C-, E-, K-vitaminokat, mangánt, folsavat, niacint, szelént, sőt, még Omega-3 zsírsavat is… Hát ezek után milyen szülő az olyan, aki nem eteti meg gyermekével ezt a csodanövényt?

A gyermekek azonban általában nem rajonganak a spenótért. Talán a színe, talán a közétkeztetés tehet róla, de nem reprezentatív felmérésem szerint tízből nyolc gyerek gondolkodás nélkül, visszakézből vágja rá a “Szereted a spenótot?” kérdésre, hogy “utálom”. Nálunk itthon az arány kicsit jobb, négy gyerekem közül kettő megeszi, egy elnyammog belőle néhány falatot, ha nagyon muszáj, és egy teljesen elutasító. Persze, ez a főzelékre vonatkozik.

Új ösvényeket kell hát vágni, valami alternatívát kell kitalálni a spenótszörny fogyaszthatóvá tételére; mondjuk mi lenne, ha juhtúróval, krémsajttal keverve, levelestésztába tekerve, csigaként sütve kínálnánk, mint holmi nasit…?

Így már mindjárt más.

A recept ITT olvasható.

Nálatok milyen formában lehet “elsütni” a spenótot?

 

______________________________________

Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.

Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)

Tovább a blogra »