Gyors desszert leveles tésztából

Nos, kérem, ma leadtuk négyes számú gyermekünket is – sógoromék hívták magukhoz, akiknek egy Zsófival egykorú (azaz 6 és fél éves) kislányuk, és egy 4 és fél éves kisfiuk van. Zsófi már reggel tűkön ült, mikor indulunk, mivel Hanna számára nemcsak egy unokatestvér, hanem a legjobb barátnő is.
Csütörtökig tehát kettesben kvázi nyaralunk itthon. Élni tudni kell, mondják a cinikusok, hát igen, ha még némi pénzünk is lenne, akár pár napos igazi nyaralást is beiktathatnánk. Mint például tavaly, amikor Horvátországba utaztunk három napra (élménybeszámoló: I. rész, II.rész, III.rész). Bár amint azt olvashattátok/olvashatjátok, nem voltunk elragadtatva az egész túrától, mégis, annak a három napnak az élményeit azóta úgy őrzöm magamban, mint valami kis ékszerkollekciót egy díszdobozban. Örülök, hogy jártam ott, hogy láttam, szagoltam, kóstoltam, és nagyon sajnálom, hogy ez manapság már szinte luxus, és nemhogy külföldi, de belföldi nyaralást sem engedhetünk meg magunknak. Egyelőre. De, mint ahogy azt már másnak is mondtam, a reményt nem adjuk fel.
Amúgy meg nagyon panaszkodni nincs is okom, mert egyrészt a Balaton partján élünk, ha egyenesen gurulunk lefelé biciklivel, öt perc alatt a strandon vagyunk. Másrészt meg a sógornőm apjának van egy hangulatos nyaralója a déli parton, és oda eddig (amióta a sógorom volt kedves megnősülni) minden nyáron elhívtak bennünket teljes létszámban – tehát mégiscsak mentünk együtt valahova. És hát a nyárban ez a lényeg, ugye: menni valahova.
Nos, ma ide, a nyaralóba szállítottuk le Zsófit, ahol a sógoromék a hétvégét töltötték a barátaikkal (akik azért a mi barátaink is), és maradtunk is néhány órácskát. Ebédre mi, a három anyuka közös munkával összehoztunk gyorsan egy zöldséglevest, mustáros csirkemellszeleteket majonézes kukoricasalátával, és desszert gyanánt a hűtőben talált két csomag leveles tésztából túrós… mit is… papucsot? fület? négyszöget? – döntsétek el ti, mi a neve ennek a formának.
A fotókért elnézést kérek, csak telefonnal tudtam megörökíteni a művünket.

Hozzávalók:
2 csomag (tekercses) leveles tészta
25 dkg túró
1 tojás
cukor
reszelt citromhéj
+1 tojás a tészta megkenéséhez

A kitekert leveles tésztát 12 négyzetre vágom.

Minden négyzetbe vágok egy kb. 1 centis keretet úgy, hogy két, egymással szemközti saroknál nem vágom el teljesen a tésztát. (Majd mindjárt érthető lesz…)

Tehát, annál a saroknál, ahol elvágtam a tésztát, megfogom a keretet, és így behajtom.

Aztán a másik oldali “keretet” is áthajtom.

A mélyedésekbe teszünk a túrótöltelékből, majd a sütiket megkenjük felvert tojással, és 200 fokon kb. 25 perc alatt megsütjük.

A töltelékhez a túrót keverjük össze cukorral, a tojás sárgájával, a citromhéjjal, majd adjuk hozzá a felvert fehérjét.
Sülés közben a tészta széle felemelkedik, és körbeveszi a tölteléket, amit a tojás nem enged szétfolyni. Dekoratív, és finom süti.

Szóval, szerintetek mi a neve ennek a formának?

______________________________________

Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.

Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)