Zellerkrémleves kelkáposztalevelekkel turbózva
El is felejtettem mondani, hogy a fiaim vasárnap óta a szüleimnél vannak, úgyhogy itthon csökkentett létszámban múlatjuk az időt. Ismét megállapítottuk a férjemmel, hogy két gyerekkel az élet csupa csend és nyugalom, időnként már-már unalmas.
Csak viccelek.
Tudom én, hogy két gyerekkel is lehet küszködni, idegeskedni rengeteget, két – de akár egy – gyerek felnevelése is derék dolog, sőt, ma már egyenesen hőstett. Van olyan ismerősöm, aki szerint erre a világra gyereket szülni önmagában vakmerő, meggondolatlan cselekedet, kettőnél többet vállalni meg egyenesen felelőtlenség, na de ő már a másik véglet.
A lényeg, hogy nálunk az átmeneti létszámváltozás – bármilyen formában – mindig üdítően hat, és aki épp elutazott, annak is jó. A fiúk azzal az atyai-anyai intelemmel lettek útjukra bocsájtva, hogy legfeljebb egy órát számítógépezhetnek, segíteniük kell a házimunkában, illetve egy órát olvassanak minden nap. Mivel a szüleim dolgoznak, egyik nap Bence megy apámmal, Bálint anyámmal a munkahelyére, másnap csere. Apu hétre jár, ezért Bencétől már korán reggel jött az e-mail a férjem postaládájába:
“Szia Apa. Én még szeretnék egy hétig maradni, meg szerintem a Bálint is. Lehet?”
Válasz: “Majd megbeszéljük.”
Újabb kérdés: “Jó, de mikor?”
“Holnap telefonon egyeztetünk, jó? És mi lesz a mai program?”
“Házimunkát biztos, hogy fogunk végezni. Azt eddig minden nap végeztünk.”
“Milyen házimunkát végeztetek?”
“Hát pl. borsófejtés, fahordás a pincébe…”
Ennyit tudott hirtelen felsorolni, de örültünk, jól van ez így, a fiúk dolgoznak.
Itthon meg mára már bevállaltam egy plusz gyereket, ne legyen olyan nagy a csend…
Ami az ebédfőzést illeti, rapid, jól bevált és finom ételekre törekedtem. A leves mégis különlegesre sikerült, és bebizonyítottam vele a nagyobbik lányomnak, hogy igenis szereti ő a kelkáposztát, csak a megfelelő formában kell megkóstolnia. Az is igaz, hogy mindössze két kellevél került a levesbe, de akkor is: benne van.
Hozzávalók:
1 fej vöröshagyma
1 szép friss zellergumó
2 szem nagyobb krumpli
2 kelkáposztalevél
2 gerezd fokhagyma
2 dl főzőtejszín
só
bors
szerecsendió
őrölt kömény
lestyán
A hagymát felaprítjuk, kevés olajon dinsztelni kezdjük. Közben megtisztítjuk, és kis kockákra vágjuk a zellert és a krumplikat. Amint készen vagyunk, a hagymához adjuk, átkeverjük. Megmossuk a kelleveleket, kivágjuk a vastag ereket belőlük, és felcsíkozzuk. Mehet az edénybe. A két gerezd fokhagymát is a többi után küldjük, majd felöntjük annyi vízzel a zöldségeket, amennyi ellepi.
Sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a többi fűszert is, és fedő alatt puhára főzzük az alapanyagokat. Ekkor botmixerrel pürésítjük (külön jó benne, hogy a kelkáposzta apró darabokban marad, díszítve ezzel a levest). Felöntjük a tejszínnel, és még annyi vízzel, hogy se túl sűrű, se túl híg ne legyen. Megkóstoljuk, utánaízesítjük, és tálalhatjuk.
Mi pirított kenyérkockákkal ettük.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)