Valahányszor kelkáposztát veszek, mindig azzal a céllal teszem, hogy frankfurti levest, avagy kelkáposzta főzeléket készítsek belőle. Slussz. Egyszerűen nem szoktam mást főzni ezzel az alapanyaggal.
Most is, amikor a zöldségesnél a kosaramba tettem, lelki szemeim előtt már megjelent a finom virslis leves, amit annyira szeretek. Aztán, mielőtt még a kelkáposzta sorsa beteljesült volna, lapozgatni kezdtem a könyvtárból kivett, nemes egyszerűséggel “A főzés magasiskolája” címmel illetett könyvet. Tényleg nagyon jó egyébként, sokat lehet tanulni belőle; és itt találtam, a zöldséges ételek között a következő receptet: kelkáposzta tejszínes mártásban. Hmmm, ez kell nekem, gondoltam, remekül passzol a diétámba. Gyorsan elkészíthető, és finom étel; húsok mellé köretnek kiváló, de felfoghatjuk meleg salátaként is. Ajánlom mindenkinek, akinek a családja nem zárkózik el teljesen e zöldségféle fogyasztásától. A recepten változtattam, de szerintem ez abszolúte előnyére vált.
Hozzávalók:
1 fej kelkáposzta
kb. 5 dkg húsos szalonna
5-6 kisebb csiperkegomba
1 dl fehérbor
2,5 dl főzőtejszín
só, bors
szerecsendió
A szalonnát apró kockákra vágom, és kevés olajon (1-2 ek) elkezdem kiolvasztani a zsírját. Közben a kelkáposzta külső, lehajló leveleit leveszem, megmosom, a fejet kettévágom, a torzsáját kivágom belőle; ezután felszeletelem, úgy, hogy kb, 1 centi széles, 2-3 centi hosszú csíkokat kapjak. A különálló leveleket is; a vastagabb “ereket” kiszedem belőle. A piruló szalonnához adom a feldarabolt káposztát, 1 tk sót szórok rá, és fedő alatt, kis lángon párolom nagyjából 15 percig.
Ezalatt felszeletelem a gombát, majd amikor a káposzta már elég jól összeesett, hozzáadom a gombát, és aláöntöm a bort. Fedő nélkül párolom tovább addig, amíg a bor nagyjából el nem tűnik alóla. Szerecsendiót reszelek rá, borsozom, és felöntöm a tejszínnel. Ha felforrt, jól átkeverem, majd elzárom alatta a lángot. Akkor kész, amikor a kelkáposzta már jó puha, de nem főtt szét. Úgyhogy időnként kóstolni kell.
Meg vagyok elégedve vele. Nekem nagyon ízlik; eszegetem csak így magában, vagy sajttal megszórva, vagy natúr szelettel az oldalán.
Ti mit szoktatok még kelkáposztából készíteni?
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Rakott kel? Nálunk az a menőőő :o)
Itt jobbra tekintve látom, hogy Limara is kelkáposztás ételt csinált 🙂 Nálunk is a rakott káposzta a nyerő, a főzelék már kisebb tábort vonz, de én nagyon szeretem. Próbáltam már pl. kölessel töltötten, de semmi extra a jól bevált kelkáposztás ételekhez képest. Nyertes csapaton nem változtatunk. Vagy ilyesmi… 🙂
Igaz, tényleg,még előfordul néha a rakott kel is…:)
Mi szeretjük a kelkáposztát, rakottat is. És próbáltam főzelékfélét töltelékkel, az is sikeres volt.
Nyami.:)
Nekem is a rakott kel ugrik be elsőként. 🙂
Jamie Olivernek van egy kelkáposztás masni tésztás receptje. Azt nagyon szeretem. Hasonló íze van mint a sima káposztás tésztának. Illetve télen szoktam salátát készíteni nyersen belőle, répával sajttal sonkával és majonézes öntettel, úgy megeszi a család és nagyon szereti, de főzve csak én szeretem:-(F. Gabi
Nálunk is rakott formában a legmenőbb, de szívesen megeszik a főzeléket is, frankfurti leveshez szükségem lenne egy tuti receptre, mert amit én egyszer megfőztem, az nekem nem jött be :(( Pedig nagyon szeretem (szeretném)
Stahlnak van egy isteni kelkáposztás (nyers) és füstölt sonkás, snidlinges saláta-receptje. A nálunk rendezett bulik állandó résztvevője, garantált sikerrel.Puszi,Szilvi