Hálás szívvel, könnyes szemmel
Nagyon készülök az elkövetkező ovis évzáróra. Mármint lelkileg. Ugyanis megható helyzetekben rendkívül könnyen bőgök; és ahányszor csak elképzelem, hogy átadjuk a búcsúajándékunkat az óvó néniknek, már érzem a torkomban a szorítást, és párásodik a szemüvegem. Mi lesz, ha élőben megy majd a dolog?
Mert tíz éve járunk ugyanabba az oviba, ugyanabba a csoportba, ugyanahhoz a két óvónőhöz és dadushoz. Tíz éve minimum egy, de voltak évek, hogy két gyerekkel mentünk minden nap. És most, hogy Zsófi “végzős” lett az oviban, valami véget ér, ami eddig állandó volt; s noha tudjuk, hogy ez az élet rendje, olyan fura belegondolni, hogy már csak néhány hét, és aztán csupán látogatóba megyünk majd vissza az oviba – esetleg.
Úgyhogy ma, amikor az óvoda szokásos kerti partijára került sor, amikoris az intézmény alapítványának számlájára gyűjtenek egy kis pénzt, megragadtam az alkalmat, és készítettem néhány fotót az óvó nénikről, a dadusról a gyerekeimmel.
Maga a parti egyébként úgy néz ki, hogy vannak különböző asztalok, ahol lehet vásárolni ezt-azt. Sütit, üdítőt, néhány éve grillezett húsokat is, idén hot-doggal bővült a kínálat. Én az óvónők által készített csecsebecséket árultam.
Hát tessék, ez vagyok én. Gondoltam, ha már a gyerekeimet mutogatom, nem fair, hogy én folyton csak rejtőzködöm. Kérdeztem Bálint (13) fiamat, miközben a képet nézegettem:
– Szerinted jó lesz?
– Aha.
– De nézd meg, milyen vastag a karom…
– Hát anya, ez van. Mármint, nem akarlak megbántani, de… nézd meg, az enyém is vastag!
Kidurrant belőlem a nevetés. Amikor még őszinte az ember…
A partira az anyukák zöme süt valami sütit, ezekből a dadusok kis tálcányi adagokat állítanak össze, amelyeket szintén pénzért lehet megvenni. Én az elronthatatlan, tutibiztos és gyors túrós pogácsából vittem egy jó nagy tálcával. Akinek rossz tapasztalatai vannak a pogácsákkal, kísérletezzen ezzel: száz százalék, hogy sikerülni fog.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)