Énekelni és táncolni ugyan sokkal nagyszerűbb, de van, amikor dolgozni is kell az esőben. Bár a tegnapi nap nem kedvezett a szabadtéri munkáknak, muszáj volt haladni a villanypásztorral, hogy jövő héten érkezhessenek a birkák. Ezért a múlt héten leszúrt karókra négy helyen lyukat kellett fúrni, és belecsavarni a karámvezetéket tartani hivatott kampót.
(Aki lemaradt, az előzményekről visszamenőleg itt informálódhat.)
A távolban Ernő, az Örök Postás látható, aki csalódást okozott: megismerkedésünk óta először nem postás egyenruhában volt…
Bár a libákról és a kacsákról mutattam videót, azért néhány fényképet még közzéteszek.
A kacsák egészen elképesztő mennyiségű vizet isznak meg, és pancsolnak ki az itatójukból. Egészen sajátos a technikájuk: egy korty víz, egy falat táp, egy korty víz, egy falat táp a végtelenségig.
A libák a kacsákkal szemben egyáltalán nem félénkek, élénk érdeklődést mutatnak a cipők, nadrágszárak iránt.
És ha a cipős nadrágszár elindul, a csapat egy része menekül előle, a másik fele meg üldözőbe veszi.
Megint kincs: egy Pajtás fényképezőgépet találtunk az egyik szekrényben! Szerintem működőképes, csak azt hiszem, filmet már nem lehet bele kapni.
És az eső csak esett, esett, esett…
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
