Hát itt volt május elseje, ennek örömére csökkentett létszámban ugyan, de kivonultunk a birtokra, mert már két nappal korábban véletlenül majdnem lettek birkáink, aztán mégsem. De a villanypásztorhoz a karókat akkor is minél előbb le kell rakni, mert lassan naponta köszöntget ránk a lehetőség, hogy innen is, onnan is lehetne állatokat szerezni.
Egy szakértő ismerőst megkérdeztünk arról, vegyünk-e kecskét is, mire határozottan megrázta a fejét, és csak annyit mondott:
– Ne. A kecske bűnöző. Legjobb, ha már szatyorban van. Sőt, inkább, ha már rotyog.
Úgyhogy valószínűleg nem lesznek kecskéink. Jó kecskesajtost úgyis tudok…
Ilyen karókat kell a földbe verni, ezek megtartják a villanypásztor vékony és könnyű zsinórját. A feszítéshez kell csak egy-egy vastagabb cölöp. Nem volt elég a karó, ezt a munkát a jövő héten folytatni kell.
Amíg az ifjú szamuráj elszántan őrizte a lángot, én a tyúkólakat takarítottam ki belülről, hogy előkészítsem őket a meszeléshez; jó lenne már lassan a saját boldog tyúkjaink tojásait enni. Na, hát ez volt az a munka, amikor elméláztam, akarom-e én ezt az egészet. Egyedül voltam hozzá, és így cseppet sem volt szórakoztató; két ól van egymás mellett, 13 vödör akármit, javarészt földet, otthagyott csirketrágyát – ami már humusszá vált -, és építési törmeléket (?!) hordtam ki a bal oldaliból. Komolyan mondom, féltem, mi kerül elő a húsz centi vastag réteg alól.
Mire végeztem a takarítással, addigra megérkezett a segítség – apósom és a férjem végeztek a karózással. Munka fent és lent.
Munka kint…
…és bent.
Ami a veteményt illeti: sógornőmnek innen üzenem, úgy néz ki, retkünk az már lesz. Egy hete vetettük, és ilyen szépen előbújt. Még a répánál láttam, hogy valami elindult, a többi várat magára.
Nőttek a paradicsom- és paprikapalánták is.
Ez pedig itt “A kúton” című csendélet. Apósom, szemlélve dokumentáló tevékenységemet, a munka végeztével csak ennyit kérdezett: művésznő, mehetünk?
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
MInden gyönyörű!!!Nekem is nagy álmom egy ilyen kis saját “birtok”:.. imádok a szabadban lenni, és a természetes dolgokat… egyszer volt is.. csakhát 🙁 Biztosan sok a munka.. de előbb-utóbb a végére értek a nagyobb dolgoknak.. Kitartás! 🙂 Gyönyörű minden! 🙂 és a gyerekek öröme is mindenért kárpótolja az embert! 🙂
A csirkeürülék az egyik legkitűnőbb trágya. Érdemes (nem tudom hivatalosan hogy hívják) nedves trágyát készíteni: hordó aljára egy réteg csirkeürülék, rá víz, 1-2 hét múlva már használható ez a víz öntözésre (csak hajnalban, vagy napnyugtakor, mert kiégetheti a növényeket). Mondjuk, ha érett, akkor a palánták alá simán tehetsz egy-egy kanállal.Kicsit zavar engem ez a sok égetés – a faanyagot nem pazarolnám ilyesmire, a komposztálható hulladékot sem, a többit pedig inkább lerakóba vinném. De mások vagyunk.
Vanessza,kívánom, hogy egyszer még legyen egy olyan, amilyet szeretnél!Rózsaszín pöttyök, már nem égetünk, ezt a tüzet a fiam gyújtotta, és csak pár lécet dobott rá, hogy égjen. Használható faanyagot nem nagyon égettünk el. A háttérben látható fémhulladékot végre a héten elviszik. Van külön egy nagy halom, amit a lerakóba kell elvinni, aztán van még egy nagy kupac, amit építési törmelék alkot. Ezt a valamit, amit az ólból kimertem, egyelőre külön tettem. Az hozott zavarba, hogy volt közte egy csomó kavics, meg üveg… De lehet, hogy merek belőle a palántákhoz, köszi a tippet.
Jó nagy munka lesz,de milyen klassz lesz!A tábortüzes képen sok kincset látok: azok a bádog tejes edények,meg a bádog kannákat ki ne dobdd!!!!!Szuperek! Majd meglátod,milyen jól fognak mutatni a virágok között!
Nagyon ügyesek vagytok és jól haladtok! Apósod megjegyzésén jót mosolyogtam. Elképzeltem a falusiak arcát,ha látnának amint a 2 centis retekleveleket és a paradicsompalántákat fotózod egészen közelről:)))
Szépen alakul :)Bárcsak a mi házunk kertjével haladnánk így..A csirketrágyával óvatos legyél, ha tömény vagy friss, kiégeti a palántát.Ügyesek vagytok!A kecskék tényleg banditák, de imádom őket!Vera
Mammka, azokat az edényeket a gazdájuk elviszi… egy-kettőt kimentettem belőle, többet nem lehet…:)Moha, szerintem is jól szórakoznak rajtunk:))Vera, köszi! Én is bírom a kecskéket, de azt hiszem, egyelőre tényleg inkább maradunk a birkáknál. Csak óvatosan.
Halihó! Néhány napig nem jártam feléd! Már jelentkeztek az elvonási tünetek! Most egy szusszra bepótoltam mindent! De eddig sajna nem értem rá, életem középső értelme pénteken este sikeresen eltörte a jobb karját! Kórház, vizsgálat, röntgen, várakozás, éjjel 11-kor végre szabad műtő, ahol altatásban helyrerakták a csontokat, most csuklótól vállig gipszben a jobb keze. :-(( De ma már alakul a kedélye, meg a helyzete, úgyhogy végre ide tudtam ülni. Szépen haladtok a birtokon, végre itt a jó idő is hozzá! Látom a saláta kontra tojás sok embert érdekelt! Most már csak azt kéne tudni, hogy ki lett a győztes? 🙂 És mikor eszünk? 🙂 Na most megyek tovább, egyéb mulasztásaimat is pótolni! Szép estét kívánok: Gabika
Gabika, sajnálom a történteket! Szegény gyerek… Meg szegény te/ti, szörnyű lehetett az egész hercehurca. Nem tudom, Csillagosék megették-e a minimum 90 tojásukat, nálunk apósom lankadatlanul hordja a salátát.
Szia!Titkos olvasó voltam eddig, de most hálám jeléül felfedem magam.Szombaton ünnepeltük középső lányunk negyedik szülinapját és nem sokkal előtte kaptunk jó adagnyi szarvas combot.Rémlett hogy olvastam nálad bejegyzést, sőt receptet is.Kijegyzeteltem és a férjem orra alá dugtam.Ez a családi ünnep egyben az első bográcsozás is nálunk és ő a tűzfelelős.Szombat reggel 8 és 11 között nem nagyon láttam én a konyhában, ő a kert végében. Aztán megjelent és komoly képpel megkérdezte: Honnan vetted ezt a receptet?Megijedtem kissé: Miért?Gyere, ki tudsz jönni? Meg kellene kóstolnod.Kislattyogtam (csak a házunk 33 méter hosszú régi parasztház). Érdemes volt.Bocs a hosszú bejegyzésért a lényeg:Köszi a receptet, nagyon finom lett a pörkölt bográcsban is! Az utolsó szaftját ma tunkoltuk ki…+ Hajrá a birtokhoz! (Tényleg fehér gatyában veteményeztél?)Minden jót! Timi
Timi! Olyan jó ilyeneket olvasni…:))))Nem fehér gatyában, világos farmer halászgatyában veteményeztem!!!!:)))Az benne az extra, hogy 2 éven át nem jött rám, és most újra jó!
Tudtad, hogy a régi száradt madár ürüléket maszkban kell takarítani?? Elég egy egyszerű is, de jó, ha megteszed, mert a láthatatlan férgek bekerülve a szervezetben nem kellemes meglepetéseket okozhatnak. Párom a saját állományunk takarításánál így cselekszik. (galamb, tyúk, nyúl)Most nem élvezetes az ilyen “sitt” takarítása, de meg lesz a gyümölcse neki. A házi tojásnál nincs jobb! Főleg, ha saját. Tapasztalatból mondom. Milyen állat lesz még? 🙂
Mária, mi is a saját tojást várjuk nagyon!A csirkeürülékkel kapcsolatban nem tudtam, de bevallom, sejtettem. Remélem, nem lesz bajom.Amúgy még szeretnénk többfajta szárnyast, kacsát, libát, a sógorom vadkacsát, de azt mondják, annál nem lehet megakadályozni, hogy elrepüljön, csak ha fedett helyen van.Szó volt a kecskéről, de arról egyelőre tuti, hogy lemondunk.