Türelmetlenek kuszkuszos csokimousse-tortája – VKF!XXXIII.

A gasztroblogok seregszemléjének, azaz a Vigyázz, Kész, Főzz! 33. fordulójának Limara lett a házigazdája, ő azt várta a nevezőktől, hogy valamilyen gabonával készülő étel receptjével rukkoljanak elő.
Én a kuszkuszt választottam, azt pedig tortaalapként használtam fel. A csokimousse-nak még nagyjából egy óra kellett volna, hogy ne akarjon lefolyni az alapról, hát ezért lett ez a türelmetleneké – akinek nincs ideje kivárni a szükséges időt, az vessen magára. De hát nem vagyok a magam ura… A sündörgő családtagok sűrűsödő kérdései (Mikor lesz már kész?) kompromisszumokra késztetik az embert.
A torta ettől függetlenül nagyon finom; a kuszkuszos sütemények előfordulását Fűszeres Eszter jeruzsálemi túrótortája indította be, miután kipróbáltam, ezt az alapanyagot alkalmazni kezdtem másmilyen édességekhez is. Így született meg például tavaly nyáron a kuszkuszos epertorta, most pedig ez a csokihabos nyalánkság.
Azért elöljáróban pár mondatot engedjetek meg magáról az alapanyagról, A bűvös szakácsról vettem kölcsön:
“A kuszkusz berber eredetű szó, olyasmit jelentett, hogy „jól megsodort”. Sok helyen még ma is kézzel sodorják-pödörik gömböcökké, enyhén benedvesített és belisztezett keménybúza-darából.
A lisztes víz vékony filmmel vonja be a parányi labdacsokat, melyeket azután különböző méretű sziták segítségével méret szerint szétválogatnak, leszitálván róla a fölösleges lisztet is. Aztán szétterítik a napon, s kiszárítják. Az eljárás lényege az, hogy egy pergős valamit állítsanak elő, vagyis a gőzölés vagy áztatás során ne keletkezzen belőle pempő (mint a tejbegríz vagy a puliszka esetében).
Van borsó nagyságú is, de minél gyakorlottabb valaki, annál apróbbra sodorja a szemeket. Az apróbbak neve „szeffa”, főként édességhez vagy töltelékhez használják. A nagy szeműt „mhammszának” hívják a marokkóiak. Európában bulgur néven ismert egy nagy szemű kuszkuszféleség: ezt gyakran használják „taboulé”, azaz kuszkuszsaláta készítéséhez.”

Hozzávalók:
1 nagy bögre kuszkusz
2 ek méz
fél citrom leve, héja
2 tojás
csipet só
5 dkg vaj
forró víz

A mousse-hoz:
2 tábla (200 g) étcsoki
2 dl tejszín
3 tojás
3 ek cukor

A kuszkuszt egy tálba borítjuk, és leöntjük másfélszeres mennyiségű forró vízzel, gyorsan hozzákeverjük a mézet, a sót és a vajat, majd lefedjük, és 15-20 percig békén hagyjuk. Ennyi idő alatt beszívja a vizet, a szemek megpuhulnak, de nem állnak össze.
Elvegyítjük a kuszkuszban a két tojást, majd egy sütőpapírral bélelt tortaformába öntjük a masszát, és 210 fokos sütőben 35 perc alatt megsütjük.
Nekiállunk a mousse-nak: egy duplatalpú lábaskába tördeljük a csokit, ráöntjük a tejszínt, majd melegíteni kezdjük, közben folyamatosan keverjük. Ha felolvad, szétválasztjuk a tojásokat, és a sárgákat a csokihoz adjuk. Visszatesszük a tűzre (bár van, aki ezt a műveletet csakis vízgőz felett végzi – szerintem így is megy), és folyamatosan kevergetjük, amíg el nem kezd sűrűsödni. Nem engedjük felforrni, mert a tojás beikrásodik.
Hűlni hagyjuk a masszát.
A tojásfehérjéket majd csak akkor verjük fel a cukorral, ha a tortaalapunk megsült, és már nem forró. Ha kemény a hab, belekeverjük a legfeljebb langyos csokikrémet. A kuszkuszos alapot ráhelyezzük arra a tányérra, tálra, tortatartóra, amelyen majd tálalni szeretnénk, visszatesszük köré a tortakarikát, és ráöntjük a mousse-t.
Három órán át hagyjuk dermedni a hűtőben, ha csak nincsenek éhenkórász családtagjaink, akiket nem érdekel, hogy oldalt lecsorog-e a krém, vagy sem.

______________________________________

Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.

Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)