Vigyázz, Kész, Főzz stafétaátadás – na persze, ahogy eddig…
Szedte a lábát Maimoni, ment lefelé az égigérő paszulyon. Ahogy közeledett a Földhöz, friss kenyér illata szállt felé.
– Ó, micsoda gyönyörűség…- gondolta magában. – Milyen kár, hogy épp fogyózom…
És nagyokat szippantott a levegőből.
– Ez vaníliás briós… ez foszlós kalács… ez magoskenyér… ez csörögefánk lehet – próbálta beazonosítani az illatokat. – valami pékség felett járhatok…
Addig-addig szippantgatott, amíg egy óvatlan pillanatban le nem ejtette a pálcát.
– Te jó ég, most mi lesz? Hogyan adom így tovább?
Pár perc múlva a leért, ám a stafétát nem találta sehol. Kezdett kétségbeesni, mert nemhogy az összefoglalóval nem volt készen, de így még a nagy gasztroblogger seregszemle rendezési jogát sem tudja átadni… Egyszer csak egy kedves hölgy lépett oda hozzá:
– Szia, Limara vagyok, innen a pékségből. Nem ezt keresed? – és felmutatta a pálcát.
– De… de tudod mit? Maradjon csak nálad… Nekem már épp elég programot adott.
Maimoni hazament, és ha hiszitek, ha nem, addigra készen volt az összefoglaló. Úgyhogy nyugodtan hajtotta álomra fejét, és aludt három nap, három éjjel.
Ha több pályázatot küldtetek volna, az én mesém is tovább tartott volna.
De most itt a vége, fuss el véle!
Hasonló bejegyzések:
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)