Mit együnk karácsonykor? A háziasszonyok zömének központi kérdés ez a napokban. Tavaly már elmondtam, hogy sok éven át nem voltam hajlandó nagy faxnit csinálni az ünnepekből, szándékosan, mintegy sztrájkszerűen.
A múlt karácsonyra – a gasztroblogokon látott hihetetlen lendület és kreativitás hatására – megjött a kedvem, és már szívesen gondolkodom a feladaton. A koncepcióm most is az, hogy az ételek zöme teljesen el-, vagy legalábbis előkészíthető legyen előző nap, és hogy a konyhában töltendő idő minimálisra szoruljon vissza.
Ami tuti, hogy lesz sólet, ez csak úgy, mindentől függetlenül, mert a sólet mindig jó. Jó ebédre, vacsorára, gyakorlatilag magától készül, a benne főtt füstölt húsból némi zöldséggel mennyei tortilla dobható össze, ami hihetetlenül népszerű nálunk még mindig. A felnőtteknek valószínűleg készítek borlevest, lesz camemebert leveles tésztában, megkockáztatom, hogy gorgonzolás körtével, és azt hiszem, ezúttal áfonyalekvárt teszek a magház helyére. Aztán lesz még flódni, bejgli, mézeskalács, millefeuille, amit Fahéj és Fetánál láttam először milfeig néven. Nem maradhat ki a majomkenyér (receptje hamarosan jön fotóval együtt); ez a süti sógorom kedvence, aki kedvéért anyósom mindig több rúddal gyártott ilyenkor. Mivel idén karácsonykor ő már nincs köztünk, ezt a feladatot – önként – átvállaltam. A sós rágcsákon még töprengek, egyelőre a túrós pogácsa tűnik biztosnak.
Itt tartok. Ennyire előre sem gondolkodtam még soha. Ez vajon a korral jár?
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)