Ha beüti valaki a Google-be ezt, hogy “csőben sült brokkoli”, azt írja ki, hogy 21500 találat. Hát akkor legyen már még egy. Nagyon finom, fél óra alatt kész, és egyszerűen alig lehet abbahagyni.
Mivel (amint már azt több ízben megemlítettem) vendéglátóipari szakközépiskolába jártam, elég hamar szertefoszlott az illúzióm a csőben sütést illetően. Tehát hogy nem valami henger lesz a tányéron, amiben maga az étel készül, hanem csupán sütőben való sütésről van szó, többnyire mártással leöntve, pirítva.
Ezúttal nem a klasszikus fraktál*-forma brokkolit sikerült bevásárolnom, hanem mint egy virágcsokrot, szálanként kellett összeszednem az egy kilóra valót. Így viszont adta magát az ötlet, hogy a szép vastag szárakat, és a nagy leveleket is felhasználjam az ételbe.
Egy közepes tepsi aljába öntöttem a szalonnából kiolvadt zsiradékot, majd lefektettem a leveleket, és szétterítettem rajtuk a brokkolirózsákat és -szárakat. Rászórtam a szalonnát, megöntöztem a gorgonzolás besamellel, ráreszeltem a trappistát, és tizenöt percre betoltam a 210 fokra előmelegített sütőbe.
*Fraktál: egy kisebb rész felnagyítva ugyanolyan struktúrát mutat, mint egy nagyobb rész. Ha belegondolok, végülis így is fraktál, csak sokkal kisebb. Mivel a kis rózsák struktúrája ugyanolyan, mint a nagyé.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
És akkor nyersen megkóstoltad a brokkoliszárat?;):)Biztos finom volt ez a 21501. változat is!:)
ú, elfelejtettem… De legközelebb!!
Hopp! Ezt meg fogom csinálni! Imádjuk a Brokkolit, csak mindig olyan unalmasan esszük… tejföllel és sajttal…
Hát, én alig bírtam leállni vele. Az utolsó két adagot is én ettem meg…