A novemberi szülinapsorozatot Zsófi zárja, aki most töltötte be 6. életévét. Tavaly óta rimánkodott nekem azért, hogy ha aktuális lesz, az oviba Fekete Péter tortát vigyek, mert az egyik csoporttársa is azt hozott, és olyan finom volt! Mégis milyen? – kérdeztem Zsófit, aki annyit tudott mondani, hogy csokis. Nagyon-nagyon csokis. Kiderítettem, melyik cukrászdából lehet Fekete Péter tortát rendelni, pénteken el is mentem oda, egyrészt, hogy megkóstoljam a sütit, másrészt, hogy keddre elrendezzem a dolgot – ám a cukrászda november 1-jén bezárt, és zárva is tart egészen áprilisig. Szomorú tendencia ez, és sajnos egyre több vendéglátóhely alkalmazza. A helyi lakosok nem tudnak eltartani ennyi üzletet, egyszerűen kénytelenek bezárni még a jó, relatíve színvonalas helyek is.
Amikor a dadust kérdeztem, emlékszik-e erre a nevezetes tortára, egyből vágta: húúú, az nagyon finom volt! Olyan csokis, mint a Sport szelet!
Sport szelet.
Sport szelet!!!
Eszembe jutott, hogy tavaly, a karácsony előtti süteménydömping idején láttam a házilag készíthető Sport szelet receptjét Sajtkukacéknál, ahova Maxtól került, aki Andinál találta. Arra az elhatározásra jutottam, hogy kerek formában készítem el, és torta módjára fogjuk szeletelni. Nagyjából húsz perc munka van vele a csokival való bevonással együtt, és hát… én alig bírtam megálljt parancsolni magamnak. Tulajdonképpen a kókuszgolyó is ugyanebből a masszából készül, csak ezesetben nem kell gurigázni a golyókkal. Szerintem überelte az összes faxnis fondant-os, marcipános tortákat, már ha szabad ilyet mondanom. Az utolsó szeletért közelharcok zajlottak.
Hozzávalók:
50 deka darált keksz
4 ek kakaópor
25 deka vaj (eredetileg margarin szerepel a receptben)
2 dl tej
20 deka cukor
rumaroma (imádom ezt a szót, az aromát ugyan kevésbé, de gyerekek számára készülő tortába nem akartam rumot tenni, meg aztán nem is volt itthon)
A tetejére:
1 tábla étcsoki
2 ek olaj (nem olíva, valami semleges ízű)
tejszínhab
A kekszet összekeverem a kakóporral, majd egy kis lábasban elkezdem melegíteni a tejet a cukorral és a vajjal, addig, amíg a vaj fel nem olvad, a cukor fel nem oldódik. Ekkor hozzáöntöm a kakaós kekszporhoz, és rumaromát is teszek bele. Hogy mennyit? Attól függ, milyen fajta az aroma. Az enyém 2 ml-s ampullás kiszerelésű, mindössze egyet tettem hozzá, elégnek bizonyult. Jól összedolgozom.
Egy 26 centis kapcsos tortaforma aljára sütőpapírt terítek, rányomkodom a masszát, és fóliával letakarva hűtőben dermesztem. (Én előző este összeállítottam, másnap délelőttig maradt a hűtőben.)
Amikor eljön az ideje, előveszem az immár tésztává avanzsálódott keveréket. Kiveszem a formából, tányérra teszem úgy, hogy az alja legyen a teteje (az sokkal simább), lehúzom róla a sütőpapírt. Az étcsokit felolvasztom a tejforraló lábasban, hozzáadom a két evőkanál olajat, és ezzel szépen bevonom a tortát. Mivel a tészta hideg, a vékony réteg csoki hamar megdermed. Ezután lehet díszíteni tejszínhabbal, gyertyákkal, és jöhet az ünneplés.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
