Azt a teremburáját, megromlott az ÖSSZES birsalmalekvárom! Hét üveg. Ennyit dobtam ki az imént. Mit rontottam el?1. Alig tettem bele cukrot, tartósítószer zéró.
2. Az üvegeket sterilizáltam.
3. Amikor lezártam őket, mindegyiknek “beszívódott” a közepe.
3. Kb. 3 napig hagytam őket szárazdunsztban.
És mindegyiknek felpúposodott a teteje, és a gyönyörű sötétrózsaszín lekvár tetejére zöld penész költözött.
Az az érdekes, hogy az ugyanígy készült szilvalekvárommal semmi gond.
Mi történt??
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Eltudom képzelni milyen mérges vagy. Nekem az őszibarack befőttem fele járt így, kitudja miért(és csak a fel).Csak osztozni tudok a mérgedben, mert tanácstalan vagyok én is.
Ó,ez nagy méreg!!!!!!Jártam már korábban én is így….:(
Én ezért rakok egy kis Natrium-benzoát-ot minden lekvár, chutney tetejére…Úgy biztos nem romlik meg, és nem hiszem hogy egy kevéske tartósítószer annyira káros lenne…
Nekem pár éve a málnaszörpöm felrobbant!!!és beborított mindent.Ráadásul éjjel, hogy kiugrottam rémültemben a bugyeszomból… Na az dupla méreg volt.
Bosszantó, sajnálom! A szílva nem romlik meg, mert lassú főzéssel szinte az összes víztartalmát elfőzzük, míg a bírsalmában marad rendesen. Kell bele egy kis tartósítószer. Nekem bevált, hogy nem a lekvárba, hanem két celofán közé tettem tartósítószert, így volt is meg nem is.
oh 🙁 én is jártam már így, azóta teszek én kis a két réteg celofán közé Na-benzoátot, mint Limara.
Sajnálom a történteket. Általában, ha kevesebb cukrot teszek egy lekvárba, vagy dzsembe, akkor tovább főzöm, hogy minél kevesebb víz maradjon benne – egyébként Limara is így véli. A cukrot be lehet helyettesíteni mézzel, bár ez sokkal drágább, de ha mindenképp mellőzni akarja valaki a cukrot, akkor használjon mézet – pp úgy tartósító hatása van, mint a cukornak. Ha meg egyiket sem akarjuk, akkor két lehetőséget látok: vagy nátrium benzoáttal turbózzuk fel a tartósságát, vagy fagyasztásálló edényekben lefagyasztjuk és fogyasztás előtt kiolvasztjuk. Egyébként én nem dobtam volna el az egész lekvárt, a zöld penészt le lehet szedni az üvegek tetejéről, újra lehet főzni egy kicsivel több cukorral vagy mézzel. Nem olyan rég főzted, nem ronthatott sokat az ízén a lekvár tetején lévő kis penész.
Nem feltétlenül benned van a hiba. Lehet, hogy az üvegek fedője nem zárt rendesen, mert anno úgy lett kinyitva, hogy deformálódott…Ha például kanállal nyitod ki, megtéped egy kicsit, így alá tud menni a levegő, és akkor annak annyi..Én magam részéről 7 eperlekvárt dobtam ki, mert azoknak is rossz volt a teteje.Szerintem máskor tegyél rá befőzőcelofánt, azzal ezt kikószöbölheted elvileg…
Én is sajnálom! Amiben kevés a cukor és semmi tartósítószer nincs, az még jól záró tetővel is necces. Ilyenkor nem kívülről, hanem belülről romlik. Ezeknél sajnos elkerülhetetlen a nedves kigőzölés az üvegbe töltés után.
Nálunk eddig (igaz, nem birsalmával, hanem szilvával, meggyel, szőlővel, málnával, körtével) működött a fejreállítós módszer: forrón üvegbe, lezár, és fejreállít. Ilyenkor állítólag a saját gőze csírátlanítja a masszát, akkor kel visszafordítani, amikor kihűlt. Nálam működik.Nagy bosszúság az ilyesmi, sajnálom!
Hát, nem akarok tudálékoskodni – pláne, mert az előttem szólók már megírták, de a lekvárok tartóssága nagyban függ a vízaktivitásától és a cukortartalmától. Minél több egyébként a cukor benne, annál alacsonyabb a vízaktivitása és minél jobban beforralod, annál alacsonyabb a vízaktivitása. Tehát mindkét javaslatnak (több cukor, több főzés) végeredményben ugyanaz lesz a hatása.A penészek még akár 60%-os vízaktivitásnál is előfordulhatnak, de inkább jellemzően az aszalt termékeken.Másrészről, nem ajánlom elfogyasztani a penészes lekvárt (bocs) két okból:Az egyik, hogy ha nem is látszik, a gombafonalak azért átszövik a terméket. És a gombaspórák is benne maradnak, és újra “kikelnek” (részben hőstabilok is).A másik és sokkal veszélyesebb, hogy az egysejtű gombák is termelhetnek olyan hőnek ellenálló gombatoxinokat, amelyek súlyos károkat okozhatnak a szervezetben (pláne, ahol gyerekek vannak, akiknek kevesebb toxin elég).
Köszönöm az együttérzést!Azt már a sógornőm is javasolta, hogy két réteg celofán közé. a tetejére tegyek Na-benzoátot, de bíztam benne, hogy enélkül is menni fog. Én is fejreállítottam, és később fordítottam vissza őket, de úgy látszik, ez most kevés volt.Így jártam.Legközelebb tartósítok. Sajna.
Maimoni nekem az egyik baracklekvárom adta be így a kulcsot bár nem púposodott fel de egy pici penészfolt lett rajta. Ezen az egyen volt használt kupak, az összes többi vadonatúj volt. Én ebből azt szűrtem le hogy a már használtak mégsem zárnak tökéletesen. Nálad nem ez lehetett a gond? Csak egy ötlet.
Altair, amit te mondasz, arról én is hallottam, nem enném meg bizony azt, aminek a tetején mr jelentkezett a penész. Ezért is dobtam ki habozás nélkül az összeset.
Azért gondolom, hogy jól zárhattak a fedők, mert a fejreállítós-visszafordítós trükk után mindegyik levákuumozódott – vagy legkésőbb a szárazdunsztolás során. De tény, hogy az összes kupak használt volt.
Jó, hogy említitek a penésszel ezt a dolgot, bocsi, de nem tudtam. Az az igazság, hogy velem még ilyesmi soha nem fordult elő – el ne szóljam magam! – de a szomszédasszonyoktól hallottam, hogy ők ezt szokták csinálni, ha valami megpenészedik. Köszi, Altair, hogy helyesbítettél, többé nem “vartyogok” olyasmit, amiről személyesen nem győződtem meg. Másrészt lényegesen több cukrot teszek a lekvárokba – kiló gyümölcshöz 60 dkg cukor – és miután kifőtt, lefödetlenül hagyom, hogy bőrt húzzon a tetejére. Ezzel az eljárással soha nem romlott el semmilyen lekvárom.
Alíz, igazad van, a hagyományos eljárás szerint valóban sok cukrot tesznek a lekvárokba – azt hittem, sikerülhet így egy kicsit kevésbé édeset készíteni. Hiába, nem véletlenül főzték nagyanyáink úgy, ahogy. Ha nem teszek bele sok cukrot, kell bele valami tartósító. Ezt most megtanultam.
Hát, lehet, hogy egészégtelen és stb. De szegény öreganyám kapott is volna anno a nagyapámtól, ha a penész miatt kidobja a lekvárt! Penészest le, felfőzni újra, vissza az üvegbe. Más volt a helyzet és nem döngette a kapukat az ájentéjesz.
Nekem is levákuumozódott mindegyik (szintén a fejreállítós vallás tagja vagyok), de csak az penészedett ami használt fedős volt (még ekkor is le volt vákuumozódva a dög), ezért gondolok erre. 🙂
Lehet, hogy a fedőket nem sikerült úgy megtisztítani? De akkor a szilvalekvárnál miért nem volt ilyen gond?Gyanítom, hogy a főzési idő miatt lett ez az egész galiba… Ahogy Zizimama ráérzett, csak a kommentje máshova keveredett…:)))
Persze, hogy van pénzügyi oka is a lekvár újra felfőzésének, megértem, de szerintem azért ennyit nem ér a kockázat. :o) Mert ha te vagy az az 1 a millióból, akkor neked az 100% lesz.A fedőkben van egy gumiperem belül, annak az öregedésével is kaphat levegőt a lekvár, ezért érdemes kicsit megkenegetni olajjal. Vagy a celofán és fedő is változatot is ki lehet próbálni. Vannak, akik a szaliciles vízbe áztatják a celofánt.