A nudli készítésnek alapvetően kétféle változata ismert. Az egyik – és biztos vagyok benne, hogy ez a gyakoribb – hogy az ember elmegy a boltba, kivesz a fagyasztópultból egy félkilós csomagot, amelynek a tartalmát otthon forró vízbe zuttyantja, pirított morzsára kiszedi, összekeveri, tányérra teszi, porcukorral meghinti.
A másik, és amit most részletesen is taglalok, az a házi készítésű nudli.
Ami pedig ehhez szükségeltetik:
1 kiló krumpli
30-40 dkg liszt
1 tojás
1 kanál búzadara
3 dkg zsír
só
zsemlemorzsa
A krumplit héjában megfőzzük. Én kuktában szoktam, így a leggyorsabb, és nem is fő szét. (Ha valaki bölcsen előre tervez, akár előző nap kipipálhatja ezt a műveletet.) Ezután áttörjük, összekeverjük a többi hozzávalóval. Addig adagolunk hozzá lisztet, amíg a tészta ragadós csiriz; ha már kényelmesen lehet vele dolgozni, jól meglisztezett gyúródeszkára, munkalapra – ki hogy szokta – borítjuk.Ujjnyi vastagságúra nyújtjuk a tésztát, majd mondjuk egy pizzavágóval kisujj-szélességű csíkokra vágjuk, a csíkokat pedig nagyjából kétcentis darabokra. És most jön a babra munka.
De előtte tegyünk fel egy fazék vizet a tűzhelyre, és pirítsuk le a zsemlemorzsát. Ez utóbbi műveletet én úgy végzem, hogy előveszem a vastagfalú serpenyőmet, kevés olajat öntök bele, és amikor elég forró, hozzáöntöm a zsemlemorzsát – ennyi nudlihoz nagyjából 25 dekát. Folyamatosan kevergetem, és amikor elkezd pirulni, elzárom a gázt: ezek a vastag fenekű edények jól tartják a hőt, és a zsemlemorzsa még éppen a megfelel színűre pirul, ha így járok el – egyébként megég.
Na szóval, miközben a vizünk melegszik, minden egyes kétcentis nudlidarabot a (folyamatosan) lisztezett munkalapon a tenyerünk alatt végighengergetünk. Ne törekedjünk arra, hogy egyformák legyenek, különben még azt hiszik, hogy bolti, és a kutya nem fogja értékelni azt a fáradságos munkát, amit belefektettünk ebbe az egyébként roppant egyszerű ételbe.
Szóval, amire az egyharmadával készen vagyunk, talán a vizünk is felforrt: dobjuk bele ezt az adagot, és amíg feljönnek a tésztáink a víz tetejére (egy-két perc) gyártsuk a többit.
A szűrőkanállal kiszedett nudlit öntsük a pirított morzsába, tegyük rá a fedőt, és rázzuk jól össze. Aztán vegyük le a fedőt, mert különben a párától szétázik az amúgy finom és ropogós morzsa. Lehetőleg így, frissen tálaljuk, porcukorral megszórva.
Sokan szeretik a nudlit, porcukros darált mákba forgatva, így is érdemes kipróbálni.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Én a 2. verzióra szavazok:) Mákkal, cukorral és szilvalekvárral…
Halmozod az élvezeteket.
Vagy sósan! Párolt káposztával, vagy juhtúróval, sima túróval, pici szalonnapörc…
Nem hangzik rosszul… Egyszer kipróbálom!
Mi mindig sajttal esszük, és picit másképp készítem. Majd szólok, ha írok róla. 🙂