Csirkés-póréhagymás-árpagyöngyös egytál kecskesajtos gombóccal – VKF! XXII.

Az egytálételek varázslatosak. Elég egyfajta ételt főzni, és – amennyiben persze ilyen jellegűt készítünk – az ember megkaphatja belőle az áhított levest és a főételt is. Ráadásul legtöbbjük hidegen, vagy újramelegítve, vagyis többórás állás után egyre finomabb, újabb és újabb ízek jönnek elő belőlük. Aztán készülhetnek több maradék összeházasításából is, ami külön jó, ha már senki nem akarja harmadik nap is azt a pörköltet enni; akár rizzsel, zöldséggel, tejföllel tálba rétegezve, akár lábasban krumplival, répával gulyáslevessé turbózva kevés erőfeszítés árán újabb fogást nyerünk.
Erre az ételre azért vagyok büszke, mert bár a februári Delicious magazinból merítettem hozzá ihletet, a kecskesajtos gombóc saját fejlesztés, mint ahogy például a pagoda karfiol alkalmazása is. (Hiszem ezt addig, amíg ki nem derül, hogy így, ahogy van, valami nemzeti eledel…)

Hozzávalók:

1 (dupla) csirkemellfilé
20-30 dkg füstölt hús (én szép karajt kaptam)
1 póréhagyma
2 gerezd fokhagyma
1 sárgarépa
1 kis fej pagoda karfiol
3 ek bógríz (sómentes szárított zöldségkeverék)
só, bors

+ extra: tejföl

A gombóchoz:
15 dkg liszt
10 dkg kecskesajt
1 ek vaj (nem olvasztva értendő)
1 ek bógríz
2 ek pirított szezámmag
só
némi langyos víz

A megtisztított póréhagymát kevés olajon megdinsztelem, majd rádobom az apró kockákra vágott füstölt húst. Ezután követezik a felcsíkozott csirkemell, amit jól átsütögetek, pirítgatok.
Közben megtisztítom és felaprítom a többi zöldséget; a pagoda karfiolt rózsáira szedem, a répát karikákra vágom, a fokhagymát összenyomom (vagy szét?). A karfiol kivételével (ezt majd egy jó 10 perccel később, hogy ne főjön szét) mindezt az enyhén megpirult húshoz adom, teszek hozzá öt marék hántolt árpát, és felöntöm annyi vízzel, hogy jócskán ellepje. Sózom, borsozom, hozzáadom a bógrízt is, majd lefedve párolom. És addig elkészítem a gombócot.
A hozzávalókat összegyúrom úgy, hogy jó ruganyos, nem ragacsos tésztát kapjak. Nem túl nagy, mondjuk 2 cm átmérőjű gombócokat formázok belőle, és amikor már a gersli nem kemény, szépen “beleültetem” az ételbe. Újra lefedem, és hagyom még vagy negyedórán át főni. Ezután elzárom a gázt, és “pihentetem”.

Mire meleg-langyosra hűl, az árpa nagyjából beszívta a levet – ez akár még egy kis víz hozzáöntésével, de tejföllel is pótolható -, és lehet tálalni.

______________________________________

Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.

Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)